Beke Pál
Beke Pál

2024. december 6. Péntek

Beke Pál

művelődéskutató

Születési adatok

1943. november 13.

Budapest

Halálozási adatok

2009. november 5.

Budapest


Család

Nagyapja: Nagy Antal műbútorasztalos, az 1937. évi Párizsi Világkiállításon Nagydíjat nyert. Sz: Beke Pál tisztviselő, Nagy Mária. Négyen voltak testvérek; közülük Beke Kata (1936–2009) politikus, író, pedagógus.

Iskola

A szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző Intézetben népművelő–könyvtáros okl. (1966), az ELTE BTK-n népművelő okl. szerzett (1975).

Életút

A pécsi városi művelődési központ munkatársa (1966–1968), a bp.-i józsefvárosi művelődési otthon igazgatója (1968–1974), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) közművelődési csoportvezetője (1974–1975), a Népművelési Intézet művelődési, majd az Országos Közművelődési Központ fejlesztési osztályvezetője (1975–1992), a Magyar Művelődési Intézet igazgatóhelyettese (1992–1995), mb. igazgatója (1995), főmunkatársa (1996–2001), főigazgatója (2001–2004). A Fidesz bp.-i VIII. kerületi józsefvárosi elnöke (2005–2007) és uo. országgyűlési képviselőjelöltje (2006). Közösség- és településfejlesztéssel, jelentős szerepet játszott a magyarországi művelődési otthonok tevékenységének megújításában, új típusú, új szakmai profilú önkormányzatok kialakításában.

Elismertség

A Magyar Népművelők Egyesületének alelnöke (1979–1988). A Kós Károly Céh (1988-tól), a Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke (1989–1993). A Közösségszolgálat Alapítvány kuratóriumának elnöke (1993-tól). A Gyermek és Ifjúsági Önkormányzati Társaság titkára (1996–2000). Az Ifjúságért Önkormányzati Szövetség stratégiai fejlesztője (1999-től). A Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete alapító elnöke (2005-től). A Szövetség a Nemzetért Alapítvány kurátora (2005-től).

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994). Szocialista Kultúráért (1980), Március 15-e Emlékérem (1985), Bessenyei György-díj (1989), Magyar Ifjúságért Díj (2007).

Főbb művei

F. m.: Vasszécsényi beszélgetések. (Népművelési Értesítő, 1967)
Művelődési otthonok Budapesten – ma és holnap. (Kultúra és Közösség, 1975)
A jövő művelődési otthonainak funkcióiról. (Budapesti Népművelő, 1976)
Intézményszervezeti tervek városban és falun. Szerk. (Bp., 1978)
Nyitott ház kísérletek. 1976–1978. Szerk. (Bp., 1978)
Az épület. Szerk. (A közösségi művelődés terei. Bp., 1979)
Varroda. Vázlatos leírás. Szerk. (Bp., 1979)
A Magyar Népművelők Egyesülete alapításának dokumentumai. Összeáll. F. Kovács Ferenccel. (Bp., 1980)
A művelődési otthonok szervezeti kérdései. Szerk. (Bp., 1980)
Hálózat, ellátás, szolgáltatás. Dokumentumgyűjtemény. Szerk. Varga Ildikóval. (Bp., 1981)
Tanulmányok a városi alapellátás problémáiról. I–II. Szerk. (Bp., 1981)
Nyitott ház kísérlet. Újabb munkatervek. 1981. Szerk. (Bp., 1981)
Művelődési otthoni tevékenység – művelődési otthoni hálózat. Szerk. (Bp., 1981)
A kulturális ágazat és a művelődési otthonok fejlesztésének prognózisa. Szerk. (Bp., 1982)
Vitázva. Válogatás az utóbbi évek sajtóvitáiból. Vál., szerk. (Bp., 1982)
Válogatás az Alföld közösségi művelődési vitájából. Szerk. (Bp., 1985)
Tanácskozás a művelődési otthonokról. Előzetes hozzászólások. Szerk. 1–2. (Bp., 1985)
Művelődési otthon innen és túl. (Bp., 1987)
Önkormányzó társadalom. Röpirat. (Parola füzetek. Bp., 1991)
Ajánlások a községi és kisvárosi településfejlesztési koncepciók készítéséhez. Szerk. Kováts Flóriánnal. (Településfejlesztési füzetek. 14. Bp., 1995)
Méltóságkereső, önéletrajz és szakmatörténet. (Bp., 2001)
A Magyar Művelődési Intézet stratégiai terve. Balipap Ferenccel. (Szín, 2002)
Mindannyiunk művelődési otthona. Közösségi művelődési szöveggyűjtemény. Összeáll. (Pomáz, 2005).

Irodalom

Irod.: B. P. hatvanéves. Emlékkönyv. Szerk. Balipap Ferenc. (Bp., 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője