Békefi Remig József
Békefi Remig József

2022. január 24. Hétfő

Békefi Remig József

történész, ciszterci szerzetes

Névváltozatok

1880-ig Brökl

Születési adatok

1858. augusztus 3.

Hajmáskér, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1924. május 21.

Eger


Iskola

Elemi iskoláit és a gimnázium alsó osztályait Veszprémben végezte. Belépett a ciszterci rendbe (1874. szept. 17.), egyszerű fogadalmat tett (1877. jún. 25.), teológiai tanulmányait a rend zirci főiskoláján végezte (1876–1880), ünnepélyes fogadalmat tett (1880. júl. 16.), áldozópappá szentelték (1881. aug. 7.). A bp.-i tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári okl. (1881), az Árpád-kori politika és művelődéstörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1893); az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.; r.: 1908. ápr. 30.).

Életút

A pécsi főgimnázium r. tanára (1881–1884 és 1885-1893), a zirci ciszterci gimnázium r. tanára és az apátság jegyzője (1884–1885). A bp.-i tudományegyetemen a művelődéstörténet magántanára (1893–1898), ny. rk. (1898–1900), ny. r. tanára (1900–1911); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1910–1911), zirci apát (1911–1924; megválasztották: 1911. szept. 19.; kinevezték: 1911. nov. 21.; apáttá avatták: 1912. jan. 6.). A Magyar Művelődéstörténeti Gyűjtemény igazgatója (1904–1911). A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője (1917-től). A történeti Magyarország utolsó zirci apátjaként elsősorban közép- és újkori magyar egyház-, művelődés- és iskolatörténettel, a ciszterci rend és a magyarok külföldi iskolázásának történetével fogl. Jelentősek néprajzi és pedagógiai írásai, fontos forráskiadó munkássága is. Nagy forrásanyagot feltáró, pozitivista módszeren alapuló monográfiái a magyar történettudomány kimagasló teljesítményei.

Emlékezet

Zircen temették el, a zirci arborétum területén helyezték el emlékművét (Békefi Remig-emlékmű, 1934-ben). Emlékére Zircen, a Rákóczi tér 1. szám alatt is emléktáblát állítottak (a Bakonyi Panteonban, 1992-ben).

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1916). A Magyar Paedagogiai Társaság tagja (t.: 1912).

Főbb művei

F. m.: Keszthely és környékének néprajza. (Bp., 1884)
A pilisi apátság története. 1184–1814. I–II. (Pécs, 1891–1892)
A zirczi, pilisi, pásztói és szent-gotthárdi cziszterczi apátságok története. I–V. (Pécs, 1891–1902)
A czikádori apátság története. (Pécs, 1894)
Árpád-kori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése. (Bp., 1896)
A czisztercziek középkori iskolázása Párizsban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1896. okt. 12.
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 16. köt. 11. Bp., 1896
kivonatban: Akadémiai Értesítő, 1896)
Vallásos és erkölcsi élet Magyarországon az Árpád-házi királyok korában. (Katholikus Szemle, 1896)
A cziszterczi rend története Magyarországon. 1142–1896. (Bp., 1896)
A közoktatás története Magyarországon. 1000–1867. (Bp., 1898)
A pásztói apátság története. 1190–1814. Oklevéltár. 1342–1812. I–III. (Bp., 1898– 1902)
Oláh Miklós nagyszombati iskolájának szervezete. (Bp., 1898)
III. Béla és a magyar művelődés. – III. Béla temetése. (Forster Gyula Emlékkönyv. Bp., 1900)
A rabszolgaság Magyarországon az Árpádok alatt. (Bp., 1901)
Szent István király intelmei. (Századok, 1901)
A magyarországi káptalanok megalakulása és Szent Chrodegang regulája. (Bp., 1901)
Hogyan lettek a czisztercziek tanítórenddé Magyarországon? (Bp., 1902)
A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. (Bp., 1906)
Az iskolázás története Magyarországon. 1000–1883. (Bp., 1907)
A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. (Bp., 1907)
Az Árpádok, mint a keresztény egyház és művelődés szervezői. (Bp., 1908)
A pécsi egyetem. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1909. febr. 8.
Akadémiai Értesítő, 1909)
Horváth Mihály és a magyar történetírás. (Századok, 1909)
A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. (Bp., 1910)
Orvosok, betegségek és gyógyítás Magyarországon az Árpádok korában. (Gyógyászat, 1912)
szerk.: Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsát a hazai ciszterci rend. (Bp., 1896)
A debreceni ev. ref. főiskola XVII. és XVIII. századi törvényei. (Bp., 1899)
A sárospataki ev. ref. főiskola 1621- iki törvényei. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 18/3. Bp., 1899)
A marosvásárhelyi ev. ref. iskola XVII. századi törvényei. (Bp., 1900)
A bolognai egyetem XIV. és XV. századi statulumai. (Bp., 1901).

Irodalom

Irod.: Békefi Emlékkönyv. Dolgozatok B. R. egyetemi tanári működésének emlékére. Művei bibliográfiájával. (Bp., 1912)
Csánki Dezső: B. R. (Századok, 1924)
B. Szabó László: B. R. emlékezete. (Bp., 1934)
Domanovszky Sándor: B. R. r. tag emlékezete. (Bp., 1935).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője