Békésy Miklós
Békésy Miklós

2024. december 6. Péntek

Békésy Miklós, békási

gyógynövénykutató, mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1903. augusztus 3.

München, Németország

Halálozási adatok

1980. november 25.

Budapest

Temetési adatok

1980. december 2.

Budapest

Farkasrét


Család

Református nemesi családból származott, később áttértek a r. k. hitre. Sz: Békésy Sándor (1860–1923) közgazdász, diplomata, követségi tanácsos, Mazaly Paula (1877–1974). Testvére: Békésy Lola (1901–1989), Passuth László (1900–1979) író felesége és Békésy György (1899–1972) biofizikus, Nobel-díjas. F: Horváth Mária. Leánya: B. Szabó Gáborné Békésy Marian.

Iskola

A pécsi r. k. főgimnáziumban éretts. (1921), a debreceni Gazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1927). A bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdaság-tudományi Karán különbözeti vizsgát tett, és növénykórtanból doktori okl. (1938), a gyógynövények és ipari növények hatóanyagai témakörben magántanári képesítést szerzett (1946). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1958).

Életút

Nagybátyja gyulapusztai birtokán (Pécs mellett) gyakornok, intéző (1927–1933). A Gyógynövény Kísérleti Állomás, ill. a Gyógynövénykutató Intézet munkatársa, állástalan diplomása (1934–1937), kísérleti adjunktusa, főadjunktusa (1937–1946), tud. főmunkatársa (1949–1966). A JNMGE Mezőgazdasági Kémiai Intézetéhez kirendelt kutató (1938–1946), az egyetem magántanára és ny. r. tanára (1946–1949). Szabadidejében szívesen faragott, művészi igényű szobrokat készített. Nobel-díjas testvéréről, Békésy Györgyről bronz szobrot alkotott, amelyet a bp.-i Békésy György Postaforgalmi Szakközépiskola (Rákoshegy, XVII. ker. Széchenyi István utca 9–11.) aulájában, másolatát a diósdi Rádió és Televízió Múzeumban helyezték el. Növénykémiával foglalkozott, a magyarországi gyógynövény-kémiai kutatások megteremtője. A rozson élősködő, gyógyszeripari alapanyagként használt anyarozs (Claviceps purpurea) mesterséges szaporítását vizsgálta. Kidolgozta az anyarozs ún. egyszem- analízisét, amellyel kiválaszthatók a magas hatóanyag-tartalmú törzsek. A világon elsőként oldotta meg a rozs anyarozzsal történő mesterséges fertőzését, az anyarozs nagyüzemi termesztését, továbbá kidolgozta az anyarozs alkaloidtartalmának vizsgálati módszereit. A nemesítés céljaira kézi anyarozsoltó gépet is szerkesztett (1947).

Emlékezet

Családja a diplomata édesapa miatt Münchenben (1903–1909), Konstantinápolyban élt (1909–1911), majd Svájcba költözött (1911). Hazatérése után rövid ideig Pécsett, később Budapesten, az I. kerület Fő utca 19.-ben lakott (a ház jelentős része a főváros ostromakor megsemmisült). Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemérem (ezüst, 1951), Kossuth-díj (1954).

Főbb művei

F. m.: Anyarozstermesztési tanulmányok. Részben egy. doktori értekezés is. (Kísérletügyi Közlemények, 1938)
Über parasitische Mutterkornkulturversuche. (Zentralblatt für Bakteriologie, 1938)
Parasita módon tenyésztett anyarozs hatóanyag tartalmáról. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
Untersuchungen über den Alkaloidgehalt des Mutterkornes. 1–2. (Biochemische Zeitschrift, 1939–1940)
Vizsgálatok magyarországi anyarozsféleségek alkaloidáiról. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1943)
Kézi anyarozsojtógép. (Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1947)
Az anyarozstermelés mezőgazdasági és ipari problémái. (Kertészeti Kutató Intézet Évkönyve, 1950)
Progress in the Cultivation of Ergot of Rye in Hungary. (The Chemist and Drugist, 1955)
Ein Beitrag zur Biologie des Mutterkorns. (Phytopathische Zeitung, 1956)
Über die technischen und agrotechnischen Fragen der Mutterkornkultur. (Die Pharmazie, 1956)
Az anyarozstermesztés biológiai és mezőgazdasági problémáiról. Doktori értek. (Bp., 1958)
Az alkaloida-tartalom változása az anyarozs mesterséges termesztése során. (Gyógyszerészet, 1958)
Az anyarozs. Claviceps purpurea. Garay Andrással. (Magyarország kultúrflórája. Bp., 1960)
A „szent tűz” kórokozójától gyógyszeriparunk értékes kultúrnövényéig. (Búvár, 1961)
Az anyarozs szárításáról. (Herba Hungarica, 1963)
A termesztett anyarozs kinyerése az anyarozs–rozs keverékből. (Herba Hungarica, 1964)
Az anyarozs betakarításának gépesítése. Tréfás Lajossal, Nagy Ferenccel. (Herba Hungarica, 1966)
Az anyarozs ivaros szaporításáról. (Herba Hungarica, 1972).

Irodalom

Irod.: Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. (Bp., 1958)
B. M.-különszám. Emlékkönyv. (Herba Hungarica, 1968)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1980. nov. 30.)
Háznagy András: In memoriam B. M. (Acta Pharmaceutica, 1981)
Szathmáry Géza: Emlékezés B. M.-ra. (Herba Hungarica, 1981)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője