Béldi Béla
Béldi Béla

2020. október 20. Kedd

Béldi Béla

politikus, közgazdász, újságíró

Születési adatok

1903. május 26.

Baracs, Fejér vármegye

Halálozási adatok

1975. június 30.

Toronto, Kanada


Család

Evangélikus családból származott. Sz: Béldi Béla, Becher Emília.

Iskola

Középiskoláit a békési és a bonyhádi gimnáziumban végezte, a bp.-i tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Karon kereskedelmi szakán doktori okl. szerzett (1925). Tanulmányait Londonban, a School of Economics-on, valamint több nyugat- európai útja során egészítette ki.

Életút

Hazatérése után a Közgazdaság-tudományi Karon a közlekedéspolitika előadó tanára (1926?–1934), a Közgazda c. lap alapító szerkesztője (Lang Jánossal, Weber Andorral, 1934). A Nemzeti Egység Pártja propagandaosztályának vezetője (1934-től), a párt országgyűlési képviselő (Siklósi választókerület, 1935–1939) és az Új Világ főmunkatársa (1937–1938), valamint A Tőke c. gazdasági lap alapító szerkesztője (1938–1939?) és a Pesti Újság felelős szerkesztője (1939–1940). A II. világháború idején szélsőjobboldali lapok munkatársa. Az ország német megszállása (1944. márc. 19.) után múltját megtagadva hónapokon át rejtegette Szakasits Árpádot, amiért a szovjet csapatok bevonulása után sem tartóztatták le. A II. vh. után elhagyta az országot, az amerikai (USA) Cleveland-ben élt (1948–1969), majd Torontóban telepedett le (1969–1975). A clevelandi Magyar Rádió szerkesztője, majd a torontói Kanadai Magyarság főmunkatársa (1969-től). Egyetemista korában a Közgazdászok Széchenyi István Bajtársi Egyesülete alapító tagja, a Turul Bajtársi Egyesület egyik vezetője. Az Országos Közgazda Testület alapító elnöke. Közgazdászként Magyarországon az elsők között vizsgálta a repülőgép-közlekedés gazdasági hatásait, ill. nemzetközi gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Kezdeményezésére jött létre a magyar közgazdászokat összefogó első szakmai szervezet. Politikusként Gömbös Gyula híve, pártja propagandaosztályának vezetője (= propagandafőnöke). Vélhetően közreműködött az ún. öncélú nemzeti állam szervezeti felépítésének, valamint a Nemzeti Munkatervnek kidolgozásában, ezzel kapcsolatban több írást jelentetett meg a Nemzeti Figyelőben (1935–1936). Véleménye szerint a magyar szolidaritás leglényegesebb tartalmi eleme a nemzet erős szervezete, amelyben a nemzet minden rétege és minden tagja a nemzeti öncélúság jegyében aktív munkaközösségben egyesül és dolgozik. Az 1940-es években Magyarország gazdasági helyzetét vizsgálta egy új, Németország által irányított európai rendben, később azonban szembefordult a náci eszmékkel, s az ország német megszállása idején a nemzeti ellenállásban is részt vett. A II. vh. után az észak-amerikai magyar emigráció egyik meghatározó, tekintélyes személyisége.

Elismertség

Az Árpád Akadémia tagja.

Szerkesztés

A Közgazda c. lap alapító szerkesztője (Lang Jánossal, Weber Andorral, 1934), az Új Világ főmunkatársa (1937–1938), valamint A Tőke c. gazdasági lap alapító szerkesztője (1938–1939?) és a Pesti Újság felelős szerkesztője (1939–1940). A II. világháború idején szélsőjobboldali lapok munkatársa. A clevelandi Magyar Rádió szerkesztője, majd a torontói Kanadai Magyarság főmunkatársa (1969-től). Cikkei az emigrációban az említetteken kívül a többek között a Szabadságban és az Amerikai Magyar Népszavában jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: A repülőgép-közlekedés gazdasági kérdései. Az előszót Neumann Károly írta. (Bp., 1931)
Nemzetirányítás. (Nemzeti Figyelő, 1935)
Nemzetszervezés (Nemzeti Figyelő, 1936)
Sürgős segítséget Délmagyarországnak! Az egyke okai és a segítés módjai. (Bp., 1936)
A világforradalom útirányai és a blokádháború. (Bp., 1940)
Nézzünk szembe a jövőnkkel! Magyarország gazdasági beilleszkedése az új európai rendbe. (Bp., 1941)
Béke-Európa pénz- és hitelpolitikája. (Bp., 1942)
Így volt. Történetek az elsüllyedt magyar falu életéből. Kaszás Nagy Máté néven. (Cleveland, 1964).

Irodalom

Irod.: Vonyó József: Szolidáris nacionalizmus – magyar szolidaritás. (Népszabadság, 2006. márc. 30.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013