Belényesy Márta
Belényesy Márta

2020. október 24. Szombat

Belényesy Márta

etnográfus, történész

Névváltozatok

Belényessy Márta; Maksay Ferencné 

Születési adatok

1921. március 8.

Debrecen

Halálozási adatok

2012. április 21.

Budapest


Család

Sz: Belényesy Károly (1883–1960) jogász, ügyvéd, földbirtokos, Bene Klára (1895–1958). F: 1948-tól Maksay Ferenc (1916–1984) történész, levéltáros. Fia: Maksay Gábor (1949–) biológus, neurobiokémikus. 

Iskola

Gyermekkorát Barabáson (Bereg vármegye) töltötte, elemi iskoláit magántanulóként Debrecenben végezte, a nyíregyházi Geduly Henrik Evangélikus Leánygimnáziumban éretts. (1939), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1947). 

Életút

A Kelet-európai Tudományos Intézet Néptudományi Osztályának tud. munkatársa (1946–1949), a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK Néprajzi Intézete tud. előadója (1949–1951), a Néprajzi Múzeum muzeológusa (1951–1954), tud. főmunkatársa (1954–1963). Az MTA Néprajzi Kutatócsoportja (1963), az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya tud. munkatársa (ún. akadémiai státuszban levő kutató, 1963–1966). Az MTA Történettudományi Intézete tud. munkatársa (1963. márc. 16.–1976. aug. 31.), nyugdíjazták (1976). A budapesti Skála Áruház Háziipari és Népművészeti Osztályának eladója (1976–1977), órabéres takarítónő (1977–1987). 

Magyarország középkori anyagi műveltségének nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű kutatója. A teljes 14. századi okleveles anyag és egyéb, addig nem vagy alig tanulmányozott források (pl. ikonográfia, szókincs stb.) vizsgálatával alapvetően új eredményeket ért el a középkori magyarországi agrárgazdaság megismerésében. Feltételezése szerint a magyar parasztságnak a 14. század elején kialakult egy új, polgárosuló felső rétege, amely az élőállatok és egyes állati termékek (pl. marhabőr, faggyú) piaci értékesítésére törekedett, és azokból igen jelentős bevételre tett szert. Ezzel a fejlett állatkereskedelemmel és -kivitellel magyarázható, hogy az Alföld az ország legfejlettebb területei közé tartozott. Különösen értékesek a pásztornépek, népcsoportok életformájára, kulturális sajátosságaira vonatkozó megállapításai, valamint a középkori jobbágygazdaság társadalmi-gazdasági szerkezetét elemző dolgozatai. 

Az évek során szoros barátság fűzte Lengyel József (1896–1975) íróhoz. Az író felkérte 1955–1969 közötti naplójegyzeteinek feldolgozására. Az író halála után szembekerült a hagyatékot gondozó kuratóriummal, mert az Belényesy Márta szerint Lengyel József akaratával ellentétesen működött. Később több ízben is levélben fordult a Magyar Írók Szövetségéhez a hagyaték sorsának tisztázásáért. 

Elismerés

Szocialista Kultúráért (1960), Soros-ösztöndíj (1989–1992). 

Szerkesztés

Az Ethnographia szerkesztőbizottságának tagja (1959–1967). 

Főbb művei

F. m.: Adatok a tanyakialakulás kérdéséhez. A „telek” és a magyar tanya középkori gyökerei. (A Magyar Táj- és Népismeret Könyvtára. 10. Bp., 1948)
A halászat a XIV. században. (Ethnographia, 1953)
A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században. 1–2. (Ethnographia, 1954–1955)
Le serment sur la terre au moyen âge et ses traditions postérieures en Hongrie. (Acta Ethnographica, 1955)
Szőlő- és gyümölcstermesztésünk a XIV. században. (Néprajzi Értesítő, 1955)
Az állattartás a XIV. században Magyarországon. (Néprajzi Értesítő, 1956)
A földművelés Magyarországon a XIV. században. (Századok, 1956)
Három XV–XVI. századi irat mezőgazdaság-történeti vonatkozásai. – Néhány szó az erdő- és szántóföldi váltógazdálkodás magyarországi formájáról. (Agrártörténeti Szemle, 1957)
Der Ackerbrau und seine Produkte in Ungarn im 14. Jahrhundert. (Acta Ethnographica, 1957)
A ló becse a középkorban. – Talajmegmunkálás Szolnok-Doboka, Kolozs, Torda és Alsó-Fehér megyékben a XV. században. (Ethnographia, 1957)
Középkori mezőgazdaság-történetünk kutatási módszereiről. (Agrártörténeti tanulmányok. 1. Bp.–Gödöllő, 1957)
Kultúra és tánc a bukovinai székelyeknél. (A Magyar Néprajzi Társaság Könyvtára. Bp., 1958)
Kerített település és gazdálkodás kapcsolata néhány zalai irtásos falunál egy 1460-as határjárás alapján. (Ethnographia, 1958)
Adatok a régi hegyközségek történetéhez. Két XVIII. századi beregi hegytörvény tanulságai. – Somogyi adatok a halottsiratás és a halotti tor történetéhez. (Néprajzi Közlemények, 1958)
Egy XVI. századi főúri étrend kultúrtörténeti és néprajzi tanulságai. A Nádasdyak 1550-ből származó számadásai alapján. 5 táblával. (Néprajzi Értesítő, 1958)
Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdyak 1540–1550-es számadásaiból. I–II. köt. Sajtó alá rend. (Történeti-néprajzi füzetek. 1–2. Bp., 1959–1960)
Über die mittelalterlichen Forschungen in der ungarischen Volkskunde. (Acta Ethnographica, 1960)
A permanens egymezős földhasználat és a két- és háromnyomásos rendszer kialakulása Magyarországon a középkorban. (Ethnographia, 1960)
Viehzucht und Hirtenleben in Ungarn im 14. und 15. Jahrhundert. (Viehzucht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa. Szerk. Földes László. Bp., 1961)
A parlagrendszer XV. századi kiterjedése Magyarországon. (Ethnographia, 1964)
La culture temporaire et ses variantes en Hongrie au XVe siècle. (Acta Ethnographica, 1967)
Hufengrösse und Zugtierbestand der bäuerlichen Betriebe in Ungarn im 14–15. Jahrhundert. (Viehvirtschaft und Hirtenkultur. Szerk. Földes László. Bp., 1969)
Fejezetek a középkori anyagi kultúra történetéből. Tanulmányok. I–II. köt. Szerk. Báti Anikó, az előszót írta Paládi-Kovács Attila. B. M. életrajzával és művei bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Angyal Katalin. (Documentatio Ethnographica. 26–27. Bp., 2011–2013). 

Irodalom

Irod.: Bognár Szabina: B. M.: Fejezetek a középkori anyagi kultúra történetéből. Tanulmányok. I. köt. Szerk. Báti Anikó. (Bp., 2011)
Báti Anikó: A középkori magyar gazdaságtörténet kiemelkedő és mégis mellőzött kutatója. Emlékezés B. M. munkásságára. (Agrártörténeti Szemle, 2012/2013). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014