Beleznay István
Beleznay István

2021. október 18. Hétfő

Beleznay István

honvéd tábornok

Születési adatok

1909. július 13.

Budapest

Halálozási adatok

1950. augusztus 19.

Budapest


Iskola

A Ludovika Akadémián végzett, hadnaggyá avatták (1931), Hadiakadémiát is végzett (1939).

Életút

Vezérkari tisztként szolgált (1941-től), a Baky László által tervezett nyilas puccskísérletet meghiúsító I. páncélos hadosztály vezérkari főnöke (1944. júl.-tól, 1945-től ezredesi rangfokozatban). Kapcsolatba került a Magyar Fronttal és a Békepárt nevet felvett illegális Kommunista Párttal (1944 nyara), majd csatlakozott a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága Kiss János altábornagy vezette katonai szárnyához (Almásy Pállal és Balásy Miklóssal, 1944. nov.). Tervet dolgozott ki a Ferenc József és az Erzsébet híd felrobbantásának megakadályozására, a Gellért-hegy védelmére, valamint a német utánpótlás ellehetetlenítésére. A nyilas puccs után letartóztatták (1944. nov. 22., bizonyítékok hiányában felmentették és szabadlábra helyezték), a nyilas kormány lefokozta (1945. febr. 24.). Az ideiglenes kormány Honvédelmi Minisztériumának hadműveleti osztályának vezetője (1945. febr.–1945. szept.), kiképzési osztályvezetője (1945. szept.–1950. ápr.; vezérőrnaggyá léptették elő, 1947). A székesfehérvári hadtest parancsnoka és a hadtápszolgálat vezetője (1950. ápr.–máj.). Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) letartóztatta (1950. máj. 20.), az ún. tábornokok perében (= Sólyom-per) első- (1950. aug. 10.) és másodfokon is halálra ítélték (1950. aug. 17.).

Emlékezet

A halálos ítéleteket a bp.-i Margit körúti Katonai Törvényszék és Börtön udvarán hajtották végre (1950. aug. 19-én). Nagy Imre első miniszterelnöksége idején Sólyom Lászlót és társait a demokratikus államrend és köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés bűntette alól bűncselekmény hiányában felmentette (1954. szept. 16–17-én). Ugyanakkor a vád megállapította, hogy „szolgálati hatalmát arra használta, hogy megbízhatatlan, ellenséges elemeket alkalmazott. Miniszteri utasítás ellenére 6 hónap helyett 18 hónapban állapította meg a hadbiztos képzést. A kiképzés ellehetetlenítése végett a tanagyagot megnehezítette. Célja az volt, hogy munkáskáderek vezető pozícióba ne kerülhessenek.” A Katonai Legfelsőbb Bíróság, tekintettel arra, hogy Beleznay időközben elhunyt, büntethetőséget megszüntető ok címén a bűnvádi eljárást megszüntette. Rajk László újratemetése (1956. okt. 6.) után a nyilvánosság teljes kizárásával, katonai tiszteletadás mellett Beleznay Istvánt is újratemették (a bp.-i Farkasréti Temetőben). A Legfelsőbb Bíróság mind az 1950. évi, mind az 1954. évi ítéletet megszüntette, a köztársasági elnök rendfokozatában rehabilitálta (1990). A honvédelmi miniszter javaslatára a köztársasági elnök Beleznay István vezérőrnagyot posztumusz altábornaggyá léptette elő (2007. okt. 13-án).

Irodalom

Irod.: Sólyom Ildikó: Megtörténhetett? Dokumentumregény. (Az Irodalmi Ujság sorozata. Párizs, 1988 és Szeged, 1988)
Sólyom Ildikó: Ami a moSólyom mögött van. (Magyar Hírlap Könyvek. Bp., 1989)
Okváth Imre: Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában. (Bp., 2001)
Sólyom Ildikó: Összetört, szétszakadt, elillant… A Sólyom tábornok-per utóélete. I–II. köt. A két korábbi kötet átd. új kiadása. (Hadtörténelmi Levéltár kiadványai. Bp., 2003
2. kiad. 2007)
Schubert Katalin: Gondolatok az 1950-es tábornoki per kapcsán. (Kard és Toll, 2006)
Schubert Katalin: A tábornokok pere. PhD-értek. (Bp., 2007)
Ötvös István: A katonai főperek Magyarországon. A koncepció felépítése az 1949–1950. évi törvénysértő katonai perekben. PhD-értek. (Bp., 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013