Beliczay Gyula
Beliczay Gyula

2020. október 25. Vasárnap

Beliczay Gyula, jeskófalvi és beliczi

zeneszerző, zongoraművész, gépészmérnök

Névváltozatok

Beliczay, Julius von

Születési adatok

1835. augusztus 10.

Révkomárom

Halálozási adatok

1893. április 30.

Budapest


Család

Nagyapja: Beliczay (Bellicz) Jónás (1764–1845) evangélikus lelkész. Sz: Beliczay Benjamin épületfa-kereskedő. Nagybátyja: Beliczay Imre (1806–1872) mézeskalácsos, a pesti mézeskalácsos céh főcéhmestere.

Iskola

A pozsonyi evangélikus líceum diákja, egyúttal Révkormáromban zenei és zongoratanulmányokat folytatott és karnagyi képesítést szerzett (1856). Zongorázni Pozsonyban Kumlik Józseftől tanult; Bécsben Józef Hoffmann, Franz Krenn és Gustav Nottebohn növendéke. A bécsi műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1856).

Életút

A Tiszavidéki Vaspályatársaság mérnöke (Bécsben, 1858–1871), Pestre költözött, a MÁV pesti (= budapesti) Igazgatósága Gépészeti Osztályának főmérnöke (1872–1887), nyugdíjaztatta magát (1888). Zongoraművészként és zeneszerzőként is sikeresen lépett fel Bécsben (1864–1875), majd állami ösztöndíjjal Európa nagyvárosainak zenei életét tanulmányozta (1875-től). Miután a MÁV-nál nyugdíjaztatta magát csak zenével foglalkozott (1888- tól), a bp.-i Zeneakadémián a zeneszerzés r. tanára (1888–1892). Bár zeneszerzőnek készült, apja kérésére gépészmérnöki okl. szerzett, majd Bécsben mérnöki állást vállalt. Mérnöki karrierje mellett párhuzamosan haladt zeneszerzői és zongoraművészi előmenetele, mígnem feladta mérnöki ambícióit, s csak a zenének élt. A 19. sz. végének népszerű, külföldön is elismert, sokszor játszott zeneszerzője. Első műveit még Bécsben jegyezte, s itt adta első hangversenyeit is. A királynak dedikált Ave Mariaért elnyerte Bécs városa Viribus unitis aranyérmét (1870-ben). Hazatérése után csatlakozott Mihalovich Ödönhöz, aki a wagneri zenedráma híveként, annak nyomán akarta megújítani a magyar romantikus zenét. Zeneszerzőként a népies daltól a szimfóniáig minden műfajban jelentőset alkotott: egyházi és kamaraműveket, zongoradarabokat komponált, megzenésítette – többek között – Johann Ludwig Uhland, Heinrich Heine és Nikolaus Lenau verseit. Legnagyobb figyelmet kamarazenei műveivel keltette, egyházi művei ugyanakkor tipikusan bécsi, schuberti hatást mutattak. Jelentős pedagógusi pályafutása is, a Zeneakadémián összhangzattant tanított, zeneelméleti tankönyve (A zene elemei, 1891) a korszak zenei irodalmának kiemelkedő teljesítménye.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Műveit előbb adták ki külföldön (Ausztriában és Németországban) mint Magyarországon (alkotásaiból kb. ötven jelent meg életében). Zenei műveinek bemutatóira is általában külföldön került sor (pl. d-moll szimfóniáját Karlsbadban adták elő először, 1888-ban). I., a-moll vonósnégyesét a Becker-vonósnégyes játszotta először (New Yorkban és Szentpétervárott, 1889-ben), II., a-dúr vonósnégyesét a Hubay–Popper kvartett mutatta be (szintén 1888-ban). Miséjét Bécsben adták elő először (a Szent Mihály-templomban, 1867-ben). Német nyelvterületen Julius von Beliczay néven vált ismertté, első – és egyetlen – életrajza is ilyen néven (természetesen németül) jelent meg (1889-ben). Liszt Ferenc neki dedikálta c-moll zongoraversenyét. Néhány levelét Isoz Kálmán (1924), zeneműve kéziratát Lavotta Rezső közölte (1940). Kőnyomatos arcképe Pataki J. műintézetében készült (megjelent a Nefelejts c. lapban, 1873-ban), ill. Ellinger Ede fényképe után a Vasárnapi Ujság közölte (nekrológjában, 1893-ban). Rézkarc portréját még a bp.-i Zeneakadémia is őrzi (Pollák Zs. metszete, 1880-as évek). Scitovszky János esztergomi hercegprímás a komáromi nagy tűzvész után felújított Szent András-templomot 1860. okt. 28-án szentelte újjá. Azóta, minden évben, az újjászentelés évfordulóján emlékmisét tartanak. Ezen évforduló alkalmából tartották meg a Komáromban született Beliczay Gyula néhány évvel ezelőtt előkerült F-dúr miséjének ősbemutatóját (a Harmonia Sacra Danubiana nemzetközi egyházművészeti és egyházzenei fesztivál keretén belül, 2008. okt. 25-én; a mű a Szent István-bazilika énekkarának CD-jén is hallható, 2009-ben). Emlékére, születésének 175. évfordulóján, a szlovákiai Komáromban, nemzetközi zenei versenyt rendeztek (Beliczay Gyula nemzetközi emlékverseny, 2010. ápr. 30-án). A MÁV Szimfonikusok Zenekara két emlékkoncertet is tartott a két Komáromban, ahol Beliczay műveit adta elő (a komáromi Jézus Szíve Nagytemplomban, 2010. jún.-ban, ill. a szlovákiai komáromi Szent András-templomban, 2010. nov. 13-án).

Szerkesztés

A Zenészeti Lapok bécsi tudósítója (1862–1870). Német nyelvű zenei és zeneelméleti írásai a bécsi Wandererben (1865), a Blätter für Theater és a Musik und bildische Kunst c. folyóiratokban (1866–1871), valamint a lipcsei Neue Zeitschrift für Musikban (1887- től) és a Neues Politisches Volksblattban jelentek meg (1888-tól).

Főbb művei

F. m.: egyházzenei művei: f-dúr mise (1867)
Ave Maria (1870)
Zwei Kirchengesänge (1886)
Jubilate Deo (1886)
Tantum ergo (1887)
Alma Virgo (1887)
In te Domine speravi (1890)
Ave Regina (1891)
zenekari művei: d-moll szimfónia (1888)
a-dúr szimfónia (1889)
Suite de bal (1892)
kamarazenei művei: b-dúr vonósnégyes (1884)
Esz-dúr zongorahármas (1884)
a-dúr vonósnégyes (1888)
a-moll vonósnégyes (1889)
könyve: Elméleti és gyakorlati zeneszerzéstan. I. A zene elemei. Iskolai és magánhasználatra. (Bp., 1891).

Irodalom

Irod.: Janitschek, Alois: Julius von Beliczay. Monográfia német nyelven. (Karlsbad, 1889)
B. Gy. (Budapesti Zeneakadémia Évkönyve, 1892/93)
B. Gy. Arcképével. (Vasárnapi Ujság, 1893. 19.)
Kereszty István: B. Gy. (Pesti Hírlap, 1893. 120.)
Id. Ábrányi Kornél: A magyar zene a 19. században. (Bp., 1900)
Bolte, Th.: Julius von Beliczay. (Neue Zeitschrift für Musik, 1915)
Isoz Kálmán: Zenei kéziratok. I. Zenei levelek. (Bp., 1924)
Lavotta Rezső: Zenei kéziratok. II. Kéziratos zeneművek. (Bp., 1940)
Sonkoly István: B. Gy. (Magyar Zenei Szemle, 1943)
Zelinka Tamás: B. Gy. művei. (Parlando, 2000)
Csehi Ágota: B. Gy. nemzetközi emlékverseny. (Parlando, 2010).

Megjegyzések

Gulyás II. köt.: eltérő halálozási adat: máj. 1.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013