Belky János
Belky János

2022. szeptember 27. Kedd

Belky János

igazságügyi orvos, sebész

Születési adatok

1851. június 25.

Miskolc

Halálozási adatok

1892. november 12.

Kolozsvár


Iskola

A gimnázium első négy osztályát Miskolcon, felső négy osztályát Egerben végezte; Egerben éretts. (1869). A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. (1873), sebésztudori, ill. szemész- és szülészmesteri okl. (1874), a gyakorlati törvényszéki eljárás tana tárgykörben magántanári okl. szerzett (1879).

Életút

A bp.-i tudományegyetem Törvényszéki Orvostani Intézetének egy. tanársegéde (1874–1882) és magántanára (1879–1882), egyúttal az Intézet helyettes vezetője (1881–1882). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a törvényszéki orvostan ny. r. tanára és a Törvényszéki Orvostani Intézet igazgatója (1882–1892); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1885–1886 és 1889– 1890). A magyarországi törvényszéki orvostan (= igazságügyi orvostudomány) úttörőjeként alapvetően új eredményeket ért el a különböző elmebetegségek büntetőjogi felelősségének tisztázása terén. Egyetemi tankönyvei meghatározó fontosságúak a szaktudomány fejlődésének történetében (jóllehet műve 2. kiadását váratlan halála miatt nem élhette meg, a kéziratot Genersich Antal fejezte be). Országosan ismertté a tiszaeszlári vérvádper idején vált: elsősorban az ő szakvéleményének alapján ejtették a vádat.

Emlékezet

Kolozsvárott hunyt el, a Házsongárdi Temetőben nyugszik.

Elismertség

Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos-természettudományi Szakosztályának elnöke.

Szerkesztés

Tudományos dolgozatai elsősorban az Orvosi Hetilapban (1876–1882), a Pester Medizinische Chirurgische Pressében (1881), az Orvos-természettudományi Értesítőben (1883–1889) és a Természettudományi Közlönyben jelentek meg (1888).

Főbb művei

F. m.: A törvényszéki orvostan alapvonalai, különös tekintettel az új magyar törvénykönyvre. (Bp., 1880)
Orvosi műszótár. Szerk. Többekkel. (Bp., 1883)
A tiszaeszlári bűnvád törvényszéki orvostani szempontból. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1884)
Adatok a légnemű mérgek hatásának ismeretéhez. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1885)
Elmebetegség és elvetemültség. (Egyetemi beszédek. Kolozsvár, 1886)
A magyar bűnvádi eljárás törvényjavaslata orvosi szempontból. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1889)
Az orvosi tudomány és a büntető jog. (Egyetemi beszédek. Kolozsvár, 1890)
Törvényszéki orvostan. A holttest jelenségeiről és a személyazonosságról szóló részt kidolgozta Genersich Antal. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat könyvtára. 72. Bp., 1895).

Irodalom

Irod.: B. J. (Orvosi Hetilap, 1892)
B. J. (Hőgyes Endre: Emlékkönyv a budapesti kir. magyar tudományegyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről. Bp., 1896)
Kapronczay Károly: B. J. (Orvosi Hetilap, 1972. 36.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője