Belloni Gyula
Belloni Gyula

2024. július 14. Vasárnap

Belloni Gyula

atléta, síelő, gyeplabdázó

Születési adatok

1904. február 6.

Sashalom, Pest-Pilis-Solt-Kiksun vármegye

Halálozási adatok

1977. június 28.

Budapest


Életút

A MAC atlétája; középtávfutó, hosszútávfutó, ill. síelő, gyeplabdázó és jégkorongozó is (1923–1944). Atlétikában olimpiai résztvevő (1928); magyar bajnok (1926: mezei futás); összesen 22-szeres váltó- és csapatbajnok (1924–1932). Magyar válogatott (1924–1929). Gyeplabdában magyar bajnok (1930 és 1931). 1929–33-ben Ötszörös magyar válogatott (1929–1933). Síelésben magyar bajnok (1933 és 1934: 15 km sífutás); összesen 8-szoros váltó- és csapatbajnok (1934–1942). Magyar válogatott (1933). Visszavonulása után a Honvéd Tiszti Vívó Club (HTVC) öttusázóinak és a MAC síelőinek edzője, egyúttal a Magyar Síszövetség (MSSZ) kapitánya (1942–1944). A magyar sporttörténet egyik legsokoldalúbb sportolója. Atlétikában, gyeplabdában és síelésben is magyar bajnokságig jutott, de kiváló jégkorongozó is volt, valamint edzőként vívókkal és öttusázókkal is foglalkozott. Az 1920-as években az első magyarországi tájékozódási futóversenyek résztvevője, a sportág egyik első szervezője, s az első tájfutó terepversenyek győztese (a bp.-i Hűvösvölgyben, a népszerű Balázs-vendéglő környékén, 1925. jan. 11.-én és uo. nov.-ben). A valószínűleg első tájfutóverseny kb. 9 km-es volt, a táv útvonala: Balázs-vendéglő–Fazekas-hegy–budakeszi Erzsébet-szanatórium–János-hegyi kilátó–Balázs- vendéglő. A versenyzők ifj. Ripszám Henrik térképével indultak, az útvonalat Reich Andor tervezte. Írásaiban a tájfutó és sí terepversenyek népszerűsítéséért harcolt, szerette volna elérni, hogy azokat a magyar honvédségi kiképzés részévé tegyék.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: A terepfutás. (Magyar Katonai Szemle, 1937).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője