Bellyei László
Bellyei László

2022. szeptember 25. Vasárnap

Bellyei László

irodalomtörténész, kritikus, publicista

Névváltozatok

1938-ig Zapf

Születési adatok

1910. február 25.

Beregszász

Halálozási adatok

1995. január 6.

Kaposvár


Iskola

A Beregszászi Állami Főgimnáziumban éretts. (1928), a prágai Károly Egyetemen magyar–német szakos tanári okl. szerzett (1934). Diákévei alatt az egyetemista ifjúsági mozgalom magyar munkaközösség csoportjának egyik vezetője.

Életút

A Beregszászi Állami Főgimnázium r. tanára és igazgatóhelyettese (1939–1944), a II. vh. végén Kaposvárott telepedett le. A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium, majd a Munkácsy Mihály Leánygimnázium r. tanára (1944–1946), felmentették tanári állásából (1946), Kaposvárott magántanításból élt (1946–1951). Rehabilitálása után a kaposvári Közgazdasági Technikum (1951– 1954), majd a Kaposvári Tanítóképző Intézet tanára (1954–1957), a kaposvári Munkácsy Mihály Leánygimnázium igazgatója (1957. dec. 1.–1959. júl. 1.). A Kaposvári Felsőfokú Tanítóképző Intézet, ill. az átszervezés után a Kaposvári Tanítóképző Főiskola intézeti, ill. főisk. tanára (1959–1976), egyúttal a magyar és idegennyelvi szakcsoport, ill. a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője. Kárpátalján a Podkarpatszka Ruszin Magyar Kultúregyesület beregszászi szervezetének titkára, majd a Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület és az Északkelet-magyarországi Kultúregyesület főtitkára (1938–1944). A kárpátaljai Közművelődési Egyesületek Szövetsége vezetőségi, a Beregszászi Közjóléti Szövetség igazgatósági és a Beregszászi Kaszinó választmányi tagja. Magyarországon a TTIT (= TIT) Irodalmi Szakosztályának elnöke (1955-től). A Somogy Megyei Írócsoport (= Magyar Írók Szövetsége Somogy megyei Szervezete) elnöke. A két vh. közötti csehszlovákiai magyarság jelentős közéleti személyiségeként kárpátaljai magyar irodalomtörténettel, elsősorban Darkó István, Győri Dezső és Mécs László munkásságával foglalkozott. A csehszlovákiai magyar irodalom (1937) c. összefoglaló műve, amely elsők között tett kísérletet a kárpátaljai kortárs irodalom összegzésére a II. vh. idején elveszett. Műfordítóként kortárs szlovák költőket tolmácsolt. Színműírással is megpróbálkozott: Tavaszi ébredés, Nagy érzések és Bujdosók c. darabját felvidéki és kárpátaljai amatőr színjátszó csoportok adták elő. Kaposvárott, főiskolai tanárként elsősorban az anyanyelvtanítás módszertani kérdéseit vizsgálta, új, nagy visszhangot kiváltó, komplex anyanyelv-tanítási módszert dolgozott ki.

Emlékezet

Kritikai és kultúrpolitikai írásait eredeti családnevén, szépirodalmi műveit Bellyei álnéven írta. 1938-tól azonban csak felvett nevét használta. Kaposvárott hunyt el. Prágai egyetemi naplóját a kassai Új Magyar Museum közölte (1943–1944), majd a Prágai Tükör közölt belőle részleteket (2005). A kárpátaljai mezővári II. Rákóczi Ferenc Középiskolában előadták Bujdosók c. színművét (2003- ban).

Szerkesztés

Kárpátalján a Magyar Munka c. folyóirat főmunkatársa, a Kárpáti Magyar Gazda szerkesztőbizottságának tagja. Irodalmi tanulmányai, kritikái, műfordításai a Magyar Minervában (1932-től), irodalomtörténeti dolgozatai a Magyar Írás c. folyóiratban jelentek meg (1932–1937), naplójából a kassai Új Magyar Museum közölt részleteket (folytatásban, 1943–1944). Magyarországon a Somogyi Írás szerkesztője, kritikái, műfordításai egyéb írásai elsősorban a pécsi Jelenkorban és a szegedi Tiszatájban jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Három kultúrfront. (Jövő, 1932)
Mécs László. (Magyar Írás, 1932)
Darkó István. (Magyar Írás, 1933)
A magyar irodalom Csehszlovákiában. Szlovák nyelven. (Pamiätnik. Pavlovi Bujnákovi ctitelia, priatelia, ziaci. Szerk. Göllnerová, Alzbeta. ?, 1933)
Márta. Novella. (Szlovenszkói magyar írók antológiája. IV. köt. Nyitra, 1937)
Willi Bredel. (A német irodalom a XX. században. Bp., 1966)
Az anyanyelvi tárgyak oktatási módszereinek fejlődése az elmúlt 25 év alatt. (Tanítóképző-intézetek tudományos közleményei, 1970)
A fogalmazástanítás korszerűsítésének lehetőségei a 3. osztályban. (A tanító, 1971)
Hogyan gyakoroltatjuk a szóbeli fogalmazást a 4. osztályos olvasásórán? Richter Sándornéval. (Módszertani Közlemények, 1972)
Anyanyelvi tantárgypedagógia. Többekkel. (Bp., 1975
2. kiad. 1978)
A kaposvári komplex anyanyelvi kísérlet összegzése. Szerk. (Nyelvtudományi dolgozatok. 36. Bp., 1985)
Emlékek és adatok a Somogyi Írásról. (Somogy, 1985)
Bujdosók. (Kisebbségi ének a beregi rónán. Kárpátaljai írók antológiája. 1919–1944. (Kárpátaljai magyar könyvek. Ungvár, 1994).

Irodalom

Irod.: Kemény G. Gábor: Így tűnt el egy gondolat. A felvidéki magyar irodalom története. 1918–1938. (Bp., 1940)
Turczel Lajos: 1989 előtti irodalomtörténeti szintéziskísérletek az első irodalmi szakaszunkról. (Visszatekintések kisebbségi életünk első szakaszára. Dunaszerdahely, 1995)
Berkes Tamás: B. L. prágai diáknaplója 1929-ből. (Prágai Tükör, 2005)
karpatinfo.net (2009).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője