Belohorszky Pál
Belohorszky Pál

2024. december 6. Péntek

Belohorszky Pál

irodalomtörténész, kritikus

Születési adatok

1948. május 4.

Nyíregyháza

Halálozási adatok

1988. december 30.

Budapest


Család

Sz: Belohorszky Ferenc gyógyszerész, Argalos Sarolta középiskolai tanár. F: Megyeri Katalin (1952. dec. 17. Bp.) üzemmérnök. Testvére: Belohorszky Ferenc (†1975. Stockholm) zeneszerző; Belohorszky Sára operaénekes és Belohorszky Mária, Sonnevend Péterné könyvtáros, OSZK.

Iskola

A nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban éretts. (1966), a KLTE BTK-n tanult (1966–1971), az ELTE BTK-n magyar–orosz szakos tanári okl. szerzett (1977) és doktorált (1977); közben a vlagyimiri Lebegyev–Poljanszkij Pedagógiai Főiskolán is tanult (1968–1969).

Életút

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) könyvtárosa (1971), a bp.-i Bokányi Dezső általános iskola napközis nevelője (1971–1972), a Magyar Televízió (MTV) Film és Koprodukciós Főosztályának előadója (1972–1973), műsorszerkesztője (1973–1988). A Kortárs c. folyóirat szerkesztőségi tagja (1977–1979). Az MTA–TMB-n Sőtér István aspiránsa (1978–1979). 19–20. sz.-i és kortárs magyar és világirodalommal, elsősorban Ivan Bunyin, Madách Imre, Kosztolányi Dezső munkásságával, ill. általános esztétikai kérdésekkel foglalkozott. Több írói portréfilmet készített (pl. Dénes Zsófiáról, Juhász Ferencről, Szentkuthy Miklósról stb.). Öngyilkos lett.

Elismerés

Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1983), Ady-jutalom (1985).

Szerkesztés

Tanulmányai, írásai elsősorban a Magyar Filozófiai Szemlében (1971-től), az Irodalomtörténetben (1971-től), a Filológiai Közlönyben (1971-től), a Kritikában (1971-től) a Valóságban (1976-tól), a Kortársban (1977-től) és a Tiszatájban jelentek meg (1977-től).

Főbb művei

F. m.: Ivan Bunyin valóságélményének modellje. (Bp., 1971
németül: Studia Slavica, 1971)
Madách és Kierkegaard. (Irodalomtörténet, 1971)
Tragikus öröklét a pillanatban. Gondolatok Kosztolányi Dezső prózájáról. (Világosság, 1972)
Madách és a bűntudat filozófiája. (Irodalomtörténet, 1973)
A „szép” morálja. Kosztolányi Dezső regényei. (Irodalomtörténet, 1975)
Petőfi Sándor: A csárda romjai. Verselemzés. (Petőfi állomásai. Szerk. Pándi Pál. Bp., 1976)
A Hamlet Duns Scottus skolasztikus bölcseletének fényében. (Valóság, 1977)
Haláltánc a Vérrel. Ady Endre kozmogóniája. (Kortárs, 1977)
Hűség a Tűzhöz. Egy prométheuszi költő: Vas István. (Kortárs, 1978)
A romantikus én-mítosz ontológiája: Don Juan, Faust, Don Quijote. (Világosság, 1981)
Négykezes szavakban. 1–2. Kocsis Zoltánnal. (Mozgó Világ, 1981)
A mulandóság lovagrendje. Tanulmányok, műelemzések. (Bp., 1982)
King Kong gyermekei. Mai német elbeszélők. Vál., sajtó alá rend., az utószót írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1983)
Égő rózsamáglya. Tanulmányok. (Bp., 1987).

Irodalom

Irod.: Antall István: Korai búcsú B. P.-tól. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1989)
Fábián László: B. P. (Új Tükör, 1989. 3.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője