Bélteky Lajos
Bélteky Lajos

2020. október 21. Szerda

Bélteky Lajos, ifj.

gépészmérnök, hidrológus

Születési adatok

1901. április 24.

Mándok

Halálozási adatok

1980. december 11.

Budapest


Család

Sz: Bélteky Lajos, id. (1874–1950) református lelkész. F: Balázs Ibolya (1904–1989) opera-énekesnő.

Iskola

A József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1926).

Életút

A bp.-i Magyar Wolfram Lámpagyár segédmérnöke (1925–1926), az Elektromos Szerelési Vállalat építésvezető mérnöke (1926– 1929). A Kereskedelemügyi Minisztérium beosztott gépészmérnöke (1926–1935), az Iparügyi Minisztérium XVI. (Vízvezetéki, Csatornázási ügyek, Mélyépítés) Osztálya főmérnöke, majd műszaki tanácsosa (1935–1946), az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium előadója (1946–1949). Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal mélyfúró csoportjának vezetője (1949–1952), a Belügyminisztérium (BM) Földtani Főosztályának főelőadója (1952–1953). Az Országos Földtani Igazgatóság csoportvezetője (1953– 1964), a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) Mélységi Vízkutatási Osztályának vezetője (1964–1975). Magyarország vízgazdálkodásával, a falusi vízellátás kérdéseivel, új, mélyfúrású kutak üzemeltetésének és fejlesztésének kérdéseivel, vízkészlet-számítási és csatornázási kérdésekkel foglalkozott. A falusi törpevízműves vízellátás egyik magyarországi kezdeményezője. Vezető szerepet játszott a hazai Hévízkataszter összeállításában, az ezzel kapcsolatos feltáró kutatómunkák irányítója. Kutatásainak eredményeképpen alapvetően új megállapításokat tett Magyarország geotermikus viszonyainak meghatározásában.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti temetőben, családi sírboltban nyugszik.

Elismertség

A Magyar Hidrológiai Társaság t. tagja (1974).

Elismerés

Bogdánfy Ödön-emlékérem (1960), Péch Antal-emlékérem (1980).

Irodalom

Irod.: F. m.: A falusi ivóvízellátás és korszerű fejlesztése. (Hidrológiai Közlöny, 1953)
Minőségi követelmények a mélyfúrású kutak építésénél és hatásuk a kutak vízhozamára és élettartamára. (Vízügyi Közlemények, 1953)
Vízszerzés kismélységű kutakból. – A kismélységből való víznyerés gazdaságossága és eredményei. (Hidrológiai Közlöny, 1954)
Artézi kutak minőségi és gazdaságos építése, üzemeltetése és karbantartása. Egy. jegyz. (Bp., 1955
3. átd. kiad. 1958–1963)
Falusi ivóvízellátás. Egy. jegyz. (Bp., 1956
új kiad. 1958)
A törpe vízművek telepítésének mérvadó szempontjai és gazdaságossága. (Bp., 1956)
Mélyfúrású kutak kiképzési technikájára vonatkozó legújabb vizsgálatok és irányelvek. (Hidrológiai Közlöny, 1956)
A törpe vízművek telepítésének mértékadó szempontjai és gazdaságossága. (Vízügyi Közlemények, 1956)
A törpe vízmű és egyéb vízszolgáltató művek fogalmi meghatározása. (Vízügyi Közlemények, 1959)
Mélységbeli rétegvizeink minőségi számbavétele az ivóvízellátás szempontjából. (Hidrológiai Közlöny, 1959)
A falusi ivóvízellátás és korszerű fejlesztése. (Bp., 1960
2. kiad. 1961)
A hazai termálvizet feltáró kútfúrás fejlődése és legújabb eredményei. (Hidrológiai Közlöny, 1960)
Mélyfúrással való vízkutatásunk tízéves munkája. 1949– 1958. (Bányászati Lapok, 1960)
Mélyfúrású kutak korszerű kiképzése, üzeme és javítása. (Bp., 1963)
A mélységi vízkészletszámítás problémái Magyarországon. (Bp., 1963)
Korszerű szűrőzés a vízfúrásoknál. Technológusok jegyzetgyűjteménye. (Bp., 1963)
Magyarország területének geotermikus viszonyai a legújabb vízfeltáró fúrások alapján. (Hidrológiai Közlöny, 1963)
A fúrt kutakra vonatkozó szabvány korszerűsítésének műszaki és gazdasági jelentősége. – Magyarország területének geotermikus viszonyai a legújabb vízfeltáró fúrások adatai alapján. (Hidrológiai Közlöny, 1963)
Vízellátás és csatornázás. 1–2. köt. Felsőfokú vízgazdasági technikumi tankönyv. Szakváry Jenővel, Lángos Antallal. (Bp., 1964
2. kiad. 1971)
Az 50 C°-nál melegebb hévízfeltárási lehetőségek hazánkban. (Hidrológiai Közlöny, 1964)
Magyarországi ipari típusú víztartó rétegek a legújabb kutatások tükrében. Egy. jegyz. (Bp., 1965)
Magyarország ipari jelentőségű porózus hévizes víztartói. (Hidrológiai Közlöny, 1965)
Mélységi vízkutatás. (Vízgazdálkodás, 1965)
Magyarország hévízfeltárási és -hasznosítási lehetőségei. (Vízügyi Közlemények, 1966)
Magyarország területének geotermikus viszonyai az 1956–1965. évi kútfúrásokban végzett hőmérsékletmérések alapján. (Hidrológiai Közlöny, 1966)
Magyarország hévízkútjai. 1965–1970. Hévízkataszter. I–III. köt. Összeáll. Korim Kálmánnal, Liebe Pállal. (Bp., 1965)
A budapesti hévízfeltárás fejlődése. (Budapest hévizei. Szerk. Alföldi László. Szövegközti ábrákkal, részben kihajtható táblázatokkal. Bp., 1968)
A meddő szénhidrogén-kutató fúrások víztermelésre való hasznosítása. (Hidrológiai Tájékoztató, 1972)
Hévízkutak létesítése és komplex hasznosítása. (Hidrológiai Tájékoztató, 1973)
Sókiválásra hajlamos hévízkutak és termelésük biztosítása. (Vízügyi Közlemények, 1973)
A hazai artézikutak gáztartalmú vizének felhasználásával kapcsolatos problémák. Korim Kálmánnal. (Vízügyi Közlemények, 1974)
Hajdúszoboszló és Debrecen környéki hévizek múltja, jelene és jövője. Korim Kálmánnal. (Vízügyi Közlemények, 1976)
Magyarországi termálvízvagyonunk. (Területrendezés – különszám, 1977)
A magyarországi szénhidrogén-kutatások szerepe a hévízkincs feltárásában. Korim Kálmánnal. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kőolaj és Földgáz, 1979).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013