Beluleszkó Sándor
Beluleszkó Sándor

2024. október 6. Vasárnap

Beluleszkó Sándor

etnográfus, geográfus, muzeológus

Születési adatok

1879. november 24.

Fehértemplom, Temes vármegye

Halálozási adatok

1914. november 1.

Budapest


Család

Elmagyarosodott román hivatalnokcsaládból származott.

Iskola

Középiskoláit Versecen és Temesvárott végezte, a bp.-i tudományegyetemen középiskolai tanári (1902) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1903). Az egyetemen földrajzi, embertani és más természettudományi előadásokat is hallgatott, a tanári szakvizsgákat természettani tárgyakból is letette.

Életút

A bp.-i tudományegyetem Növénytani Tanszékének tanársegéde (1902–1903), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Néprajzi Osztályának segédőre, őre (1903–1914). A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyam előadója (1903). Természettudományi pályára készült, pályájának kezdetén botanikai településföldrajzi kutatásokkal foglalkozott. Semayer Vilibáld ajánlására került az MNM Néprajzi Osztályára, Jankó János megüresedett helyére. A kinevezés hatására érdeklődése a tárgyi néprajz és a leíró földrajz határterületeire, a néprajzi térképészet felé fordult. Vizsgálta a húsvéti és újévi népszokások, a népi ékszerek, a népi ruhadíszítés, népi hangszerek magyarországi elterjedtségét, etnikai különbözőségét. Gyakran járt erdélyi és délvidéki néprajzi gyűjtőúton: fonográfra vette – többek között – a főrévi parasztszínház előadását, az ottani németek karácsonyi szokásait. Muzeológusként elsősorban a múzeumi konzerválás és a néprajzi fényképezés archiválási kérdéseit tanulmányozta.

Emlékezet

Kéziratos hagyatékát és néprajzi fényképeit a Néprajzi Múzeum őrzi, néhány általa összegyűjtött népviselet (kiskunhalasi szűr) a Kiskunhalasi Múzeumban látható.

Szerkesztés

Tudományos dolgozatai elsősorban a Természettudományi Közlönyben (1902–1907), a Földrajzi Közleményekben (1904–1909), a Magyar Néprajzi Múzeum Néprajzi Osztálya Értesítőjében (1905–1913), a Magyar Sütők Lapjában (1907), A Kor c. lapban (1907– 1908), A Csajkás c. lapban (1911) és a Vasárnapi Ujságban jelentek meg (1911).

Főbb művei

F. m.: Az Alduna vidékének településföldrajzi ismertetése. (Földrajzi Közlemények, 1905)
Magyar hímes tojások. (Néprajzi Értesítő, 1905)
Erdőhátsági oláh ruhaékszerek. (Néprajzi Értesítő, 1910).

Irodalom

Irod.: M[adarassy] L[ászló]: B. S. halála. (Ethnographia, 1914)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. I. köt. A–Gy. (Újvidék, 2002).

Megjegyzések

Gulyás II. köt. téves halálozási adat: nov. 2.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője