Benczédi László
Benczédi László

2022. augusztus 11. Csütörtök

Benczédi László

történész

Születési adatok

1929. január 21.

Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1986. december 20.

Budapest


Család

Sz: Nyírő Zelma. Apja (†1950) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tisztviselője volt. F: 1968-tól Benczédi (?) Judit általános iskolai tanár.

Iskola

A bp.-i gyakorló gimnáziumban éretts. (1947), az ELTE BTK-n – az Eötvös Kollégium tagjaként (1947–1950) – történelem–levéltár szakon végzett (1952), a történelemtudományok kandidátusa (1976).

Életút

A Magyar Országos Levéltár (MOL) gyakornoka (1952), a Hadtörténelmi Levéltár levéltáros tisztje (1952–1953), majd főhadnagyi rangban a bp.-i Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanára (1953–1956). A MOL levéltárosa (1956–1957), a bp.-i Móricz Zsigmond Gimnázium tanára (1958), a Magyar Történelmi Társulat tud. munkatársa (1958–1960), az MTA Történelemtudományi Intézete Feudáliskori Magyar Történeti Osztályának tud. munkatársa (1960–1976), tud. főmunkatársa (1976–1986). Az MTA pozsonyi kutatói kirendeltségének vezetője (1967–1971). Magyarország 17. sz.-i politika- és társadalomtörténetével, a kuruc mozgalmak történetével, a Thököly-felkeléssel, ill. a korabeli katonarétegek társadalmi viszonyaival foglalkozott. Feldolgozta a Wesselényi-féle rendi szervezkedés történetét; a felkelést két szakaszra osztotta: az ún. nádori szakaszra (1666–1668) és a tényleges felkelésre (1669–1670). A magyar történetszemlélet vitás kérdéseit vizsgálta, az 1960-as években bekapcsolódott a nacionalista történetszemlélettel kapcsolatos országos ideológiai vitákba. Jelentős eredményeket ért el a koraújkori nemzettudat sajátosságainak tisztázása, a haza- és nemzetfogalom alakulásának vizsgálata terén.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismertség

A Magyar–Német Történész Vegyes Bizottság tagja és titkára (1967–1971).

Főbb művei

F. m.: A hegyaljai kuruc felkelés 1697-ben. (Bp., 1953)
Az erdélyi fejedelemség hadművészete Bethlen Gábor korában. (Katonai Figyelő, 1955)
Bányavidéki várőrségek folyamodványai Esterházy Pálhoz. (Történelmi Szemle, 1961)
A „vitézlő rend” és ideológiája a Thököly-felkelésben. (Történelmi Szemle, 1963)
Parasztság és kurucság a Thököly-korban. (Történelmi Szemle, 1964)
Parasztok és katonák XVII–XVIII. századi Habsburg-ellenes mozgalmainkban. (Vita a magyarországi osztályküzdelmekről és függetlenségi harcokról. Bp., 1966)
Katonarétegek helyzete a török elleni várháborúkban. (Hadtörténeti Közlemények, 1966)
A magyar történelem az őskortól a szatmári békéig. Tankönyv. (Bp., 1967)
Szocialista hazafiság–szocialista történetszemlélet. Csatári Dániellel. (Bp., 1967)
A haza- és nemzetfogalom alakulása a késői feudalizmus korszakában. (Századok, 1967)
A magyar rendi nemzettudat sajátosságai a XVI–XVII. században. (Nemzetiség a feudalizmus korában. Bp., 1972)
A Wesselényi-féle rendi szervezkedés Magyarországon. 1664–1671. Kand. értek. (Bp., 1974)
Az 1670. évi tiszavidéki felkelés és társadalmi háttere. (Századok, 1975)
Szelepcsényi érsek ügye és a lipóti abszolutizmus megalapozása 1670 őszén. (Történelmi Szemle, 1975)
A Habsburg-abszolutizmus indítékai és megvalósulása az 1670-es évek Magyarországán. (Történelmi Szemle, 1978)
A rendi anarchia és a rendi központosítás tendenciái a 17. századvégi Habsburg-ellenes küzdelmeinkben. (Századok, 1979)
Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon. 1664–1685. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 91. Bp., 1980)
Az 1681. évi soproni országgyűlés és vallásügyi végzései. (Confessio, 1981)
Végváriak életviszonyai a XVII. században. (Magyarországi végvárak a XVI–XVII. században. Szerk. Bodó Sándor, Szabó Jolán. Bp., 1983)
A Thököly-felkelés társadalmi és politikai alapjai. (A Thököly-felkelés és kora. Tanulmányok. Szerk. is. Bp., 1983)
Rendi szervezkedés és kuruc mozgalom. (Magyarország története. 1526–1686. III/2. köt. Bp., 1985)
Thököly Imre a francia és a török szövetség között. 1677–1680. (Bécs 1683. évi ostroma és Magyarország. Szerk. Benda Kálmán, R. Várkonyi Ágnes. Bp., 1988)
szerk.: Jobbágylevelek. Szerk. Bakács Istvánnal, H. Balázs Évával. (Bp., 1951)
Kuruc vitézek folyamodványai. 1703–1710. Szerk. Esze Tamással. (Bp., 1955)
Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta Perjés Gézával. (Bp., 1957)
tankönyvei: Hadtörténelem. I–III. köt. Jegyzet a Honvéd Akadémia számára. Összeáll. Cserne Tiborral, Csima Jánossal. (Bp., 1954)
Történelem a gimnáziumok II. osztálya számára. Eperjessy Gézával. (Bp., 1967
10. átd. kiad. 1975
13. kiad. 1977
14. kiad. 1979
a magyarországi nemzetiségi gimnáziumok számára kiadták szlovák, horvát és német nyelven is).

Irodalom

Irod.: Pach Zsigmond Pál: B. L. (Történelmi Szemle, 1986).

Megjegyzések

UMÉL I. téves halálozási év: 1984!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője