Benczédi László
Benczédi László

2020. október 24. Szombat

Benczédi László

történész

Születési adatok

1929. január 21.

Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1986. december 20.

Budapest


Család

Sz: Nyírő Zelma. Apja (†1950) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tisztviselője volt. F: 1968-tól Benczédi (?) Judit általános iskolai tanár.

Iskola

A bp.-i gyakorló gimnáziumban éretts. (1947), az ELTE BTK-n – az Eötvös Kollégium tagjaként (1947–1950) – történelem–levéltár szakon végzett (1952), a történelemtudományok kandidátusa (1976).

Életút

A Magyar Országos Levéltár (MOL) gyakornoka (1952), a Hadtörténelmi Levéltár levéltáros tisztje (1952–1953), majd főhadnagyi rangban a bp.-i Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanára (1953–1956). A MOL levéltárosa (1956–1957), a bp.-i Móricz Zsigmond Gimnázium tanára (1958), a Magyar Történelmi Társulat tud. munkatársa (1958–1960), az MTA Történelemtudományi Intézete Feudáliskori Magyar Történeti Osztályának tud. munkatársa (1960–1976), tud. főmunkatársa (1976–1986). Az MTA pozsonyi kutatói kirendeltségének vezetője (1967–1971). Magyarország 17. sz.-i politika- és társadalomtörténetével, a kuruc mozgalmak történetével, a Thököly-felkeléssel, ill. a korabeli katonarétegek társadalmi viszonyaival foglalkozott. Feldolgozta a Wesselényi-féle rendi szervezkedés történetét; a felkelést két szakaszra osztotta: az ún. nádori szakaszra (1666–1668) és a tényleges felkelésre (1669–1670). A magyar történetszemlélet vitás kérdéseit vizsgálta, az 1960-as években bekapcsolódott a nacionalista történetszemlélettel kapcsolatos országos ideológiai vitákba. Jelentős eredményeket ért el a koraújkori nemzettudat sajátosságainak tisztázása, a haza- és nemzetfogalom alakulásának vizsgálata terén.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismertség

A Magyar–Német Történész Vegyes Bizottság tagja és titkára (1967–1971).

Főbb művei

F. m.: A hegyaljai kuruc felkelés 1697-ben. (Bp., 1953)
Az erdélyi fejedelemség hadművészete Bethlen Gábor korában. (Katonai Figyelő, 1955)
Bányavidéki várőrségek folyamodványai Esterházy Pálhoz. (Történelmi Szemle, 1961)
A „vitézlő rend” és ideológiája a Thököly-felkelésben. (Történelmi Szemle, 1963)
Parasztság és kurucság a Thököly-korban. (Történelmi Szemle, 1964)
Parasztok és katonák XVII–XVIII. századi Habsburg-ellenes mozgalmainkban. (Vita a magyarországi osztályküzdelmekről és függetlenségi harcokról. Bp., 1966)
Katonarétegek helyzete a török elleni várháborúkban. (Hadtörténeti Közlemények, 1966)
A magyar történelem az őskortól a szatmári békéig. Tankönyv. (Bp., 1967)
Szocialista hazafiság–szocialista történetszemlélet. Csatári Dániellel. (Bp., 1967)
A haza- és nemzetfogalom alakulása a késői feudalizmus korszakában. (Századok, 1967)
A magyar rendi nemzettudat sajátosságai a XVI–XVII. században. (Nemzetiség a feudalizmus korában. Bp., 1972)
A Wesselényi-féle rendi szervezkedés Magyarországon. 1664–1671. Kand. értek. (Bp., 1974)
Az 1670. évi tiszavidéki felkelés és társadalmi háttere. (Századok, 1975)
Szelepcsényi érsek ügye és a lipóti abszolutizmus megalapozása 1670 őszén. (Történelmi Szemle, 1975)
A Habsburg-abszolutizmus indítékai és megvalósulása az 1670-es évek Magyarországán. (Történelmi Szemle, 1978)
A rendi anarchia és a rendi központosítás tendenciái a 17. századvégi Habsburg-ellenes küzdelmeinkben. (Századok, 1979)
Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon. 1664–1685. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 91. Bp., 1980)
Az 1681. évi soproni országgyűlés és vallásügyi végzései. (Confessio, 1981)
Végváriak életviszonyai a XVII. században. (Magyarországi végvárak a XVI–XVII. században. Szerk. Bodó Sándor, Szabó Jolán. Bp., 1983)
A Thököly-felkelés társadalmi és politikai alapjai. (A Thököly-felkelés és kora. Tanulmányok. Szerk. is. Bp., 1983)
Rendi szervezkedés és kuruc mozgalom. (Magyarország története. 1526–1686. III/2. köt. Bp., 1985)
Thököly Imre a francia és a török szövetség között. 1677–1680. (Bécs 1683. évi ostroma és Magyarország. Szerk. Benda Kálmán, R. Várkonyi Ágnes. Bp., 1988)
szerk.: Jobbágylevelek. Szerk. Bakács Istvánnal, H. Balázs Évával. (Bp., 1951)
Kuruc vitézek folyamodványai. 1703–1710. Szerk. Esze Tamással. (Bp., 1955)
Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta Perjés Gézával. (Bp., 1957)
tankönyvei: Hadtörténelem. I–III. köt. Jegyzet a Honvéd Akadémia számára. Összeáll. Cserne Tiborral, Csima Jánossal. (Bp., 1954)
Történelem a gimnáziumok II. osztálya számára. Eperjessy Gézával. (Bp., 1967
10. átd. kiad. 1975
13. kiad. 1977
14. kiad. 1979
a magyarországi nemzetiségi gimnáziumok számára kiadták szlovák, horvát és német nyelven is).

Irodalom

Irod.: Pach Zsigmond Pál: B. L. (Történelmi Szemle, 1986).

Megjegyzések

UMÉL I. téves halálozási év: 1984!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013