Benda Jenő
Benda Jenő

2024. december 6. Péntek

Benda Jenő, marczinfalvi

újságíró, szerkesztő, író

Születési adatok

1882. február 18.

Huszt, Máramaros vármegye

Halálozási adatok

1944. november 24.

Dachau


Család

Sz: Benda Bertalan (†1920) jogász, ítélőtáblai bíró, munkácsi Sütő Ida. 

Iskola

Középiskoláit Máramarosszigeten végezte, a budapesti tudományegyetemen jog- és államtudományi doktori okl. szerzett, majd ügyvédi vizsgát tett (1913). 

Életút

Budapesten rövid ideig ügyvédi gyakorlatot folytatott (1913–1918). A Magyar Szó (1902–1906), az Egyetértés (1906–1913) és a Pesti Hírlap belső munkatársa (1911-től), utóbbi felelős szerkesztője (1944-ig). 

Az 1910-es–1920-as évek népszerű külpolitikai újságírójaként naplóban számolt be a párizsi béketárgyalásokról, s az új, két világháború közötti diplomácia kulisszatitkairól. (A Pesti Hírlap tudósítójaként, ill. gyorsíróként maga is tagja volt a magyar delegációnak.) Humanista és antifasiszta meggyőződése alapján később, mint a Pesti Hírlap felelős szerkesztője több vezércikkében ellenezte a mindenkori magyar kormányok német orientációját. Az ország német megszállása és lapjának betiltása után (1944. márc. 19.) részt vett a nemzeti ellenállásban. 

 

Könnyed stílusban megírt szórakoztató műveket, kabarétréfákat is írt; legismertebb regénye a több kiadást is megélt Circe (1917). Műfordítóként francia nyelvű lektűröket tolmácsolt.

Emlékezet

Budapesten (Újlipótváros, XIII. kerület Tátra utca 28.) élt és tevékenykedett a dachaui koncentrációs táborban hunyt el. 

Elismertség

A Magyarországi Hírlapírók Egyesülete tagja.

Szerkesztés

Írásai a fentieken kívül még elsősorban a Sopronban (1902-től), a kolozsvári Ujságban (1902), az Aradi Közlönyben (1902, 1906, 1914), a Győri Hírlapban (1904), a Miskolci Naplóban (1905. 1906, 1907, 1908), a Borsodmegyei Lapokban (1906), a Nagyváradban (1906), a Független Magyarországban (1906–1908), A Polgárban (1907–1908), a Budapesti Naplóban (1907–1908), a Debreceni Független Ujságban (1908), a Debrecenben (1908–1909), a Tiszántúlban (1908–1909), a Magyar Szövetségben (1910), a Magyar Hírlapban (1910-től), a Renaissance-ban (1910–1911), a Népszavában (1910–1912), az Ügyvédek Lapjában (1910–1916), a Háztartásban (1911), a Pénzvilágban (1911), a Világban (1911–1914), Az Ujságban (1912-től), a Pesti Naplóban (1913–1914) és a Huszadik Században jelentek meg (1917).

Főbb művei

F. m.: Mikor a halottak visszatérnek. Kis dráma. (Városi színházak műsora. Bp., 1916)
Circe. Regény. (Bp., 1917
4. kiad. 1928)
Megcsal? Jelenetek és elbeszélések. (1–2. kiad. Bp., 1917)
Az uszítók. A világháború kulisszái mögül. A borító Végh Gusztáv munkája. Aranyozott félvászon kötésben. (1–2. kiad. Bp., 1918)
A béke kálvária-útján. Egy újságíró naplója a párisi békekonferenciáról. (Bp., 1920)
Páristól Genováig. Egy újságíró naplójából. (Bp., 1922)
A mosolygó álarc. Regény. (Bp., 1923)
Hajtóvadászat egy férfira. (Legjobb Könyvek. Bp., 1925)
A titokzatos másik. Regény. (Bp., 1936)
A magyar nemzet története. Balla Antallal, Csapodi Csabával. (Az ezeréves Magyarország. Bp., 1939
hasonmás kiad. 2001)

 

ford.: Farrère, Claude: Akiket halálra ítéltek. Regény. (Bp., 1921
Külföldi írók regénytára. 2. kiad. 1924)
Béraud, Henri: Kövérek vértanúsága. Regény. (Külföldi írók regénytára. Bp., 1923)
Millin, Sarah Gertrud: Isten mostoha gyermekei. Regény. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1928)
Az ördög bibliája (Bp., 1942)

 

színműve: Mikor a halottak visszatérnek. (Bem.: Apolló Kabaré, 1916. márc. 6.).

Irodalom

Irod.: A Budapesti Újságírók Egyesülete almanachja. 1911. Szerk. Eötvös Leó, Szabados Sándor. (Bp., 1911)
Barta Lajos: Circe. B. J. regénye. (Nyugat, 1917)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője