Benedek László
Benedek László

2020. október 27. Kedd

Benedek László

növénynemesítő, kémikus

Születési adatok

1901. május 16.

Szeged

Halálozási adatok

1977. október 3.

Szeged

Temetési adatok

1977. október 28.

Szeged

Belvárosi Temető


Család

Testvére: Benedek Károly. F: Kertész Rózsa. Fia: Benedek László.

Iskola

Szegedi kisiparoscsaládból származott, apja szíjgyártómester volt. Négyen voltak testvérek. 1929-től nős, egy fia született.

Életút

A szegedi főreáliskolában éretts. (1919), a bp.-i József Műegyetem Vegyészmérnöki Osztályának hallgatója (1920–1924), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1927), a berlini Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1928–1929), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1956). A szegedi Vegykísérleti, ill. Mezőgazdasági és Paprikakísérleti Állomás gyakornoka (1927–1936), segédvegyésze (1936–1940), az Állomás fővegyésze és helyettes vezetője (1940–1944). A II. vh. befejeztével szolgálati helyén maradva az állomást munkatársaival működőképes állapotba hozta, a debreceni ideiglenes kormány, majd a földművelésügyi miniszter megbízta az állomás vezetésével (1944–1945), kísérletügyi igazgató (1945). Az Országos Chemiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás igazgatója (1946–1949), a szegedi Paprikakísérleti Intézet, majd az átszervezések után a Délalföldi Mezőgazdasági Kutató Intézet, egyúttal a Növénynemesítő Osztály keretében működő Paprikakutató Laboratórium alapító vezetője (1949–1964). Növénynemesítéssel, elsősorban a fűszerpaprika nemesítésével, a paprika csípős hatóanyagának, a kapszaicinnak mennyiségi meghatározásával, öröklődésének kérdéseivel, a fűszerpaprika nedvszívó képességével foglalkozott. Festéktartalom-vizsgálati módszerét nemzetközileg is elismerték. Kutatásai nyomán lehetőség nyílt a nagy kapszaicin-tartalmú, gyógyászati célokra is alkalmas ipari paprika és a nagyon kis kapszaicin-tartalmú édesnemes paprikaőrlemény nemesítésére és termesztésére. Kinemesítette a szegedi F03 elnevezésű csípős fűszerpaprika-fajtát.

Emlékezet

Szülőhelyén (Szeged, Lechner tér 4.) márvány emléktábla őrzi emlékét (Hemmert János alkotása, 1978).

Elismertség

A Nemzeti Parasztpárt tagja, Szeged város közgyűlésének tagja (1945–1948). A II. vh. után a Szegeden megalakult Mérnökszakszervezet titkára, ill. főtitkára (1944–1946). A Honszeretet Egyesület, a Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének tagja.

Főbb művei

F. m.: Új chalkon és cumaranon vegyületekről. Egy. doktori értek. (Bp., 1926)
Őrölt fahéjak színe és illóolajtartalma. – Griebel illóolaj meghatározása fűszerekben. – A gyümölcsízek mikroszkópos vizsgálata. Taxner Károllyal. (Kísérletügyi Közlemények, 1930)
Az ánizs kémiai és mikroszkópiai vizsgálata. (Kísérletügyi Közlemények, 1933)
A tyúktojás sárgájának festése paprikaetetés útján. (Kísérletügyi Közlemények, 1937)
A helyes és hiteles mintavételről. (Szeged, 1937)
A paprikaőrlemények nyersrosttartalmáról. Richter Margittal. (Kísérletügyi Közlemények, 1943)
Hamisított élelmiszerek lefoglalása, elkobzása és megsemmisítése. (Bp., 1944)
A konyhasó C-vitamint védő hatása. Jámbor Bélával. (Agrártudomány, 1949)
Különböző konzerválási módok hatása az étkezési paprika C-vitamin tartalmára. (Mezőgazdaság és Ipar, 1949)
A paprikaőrlemények szín- és ízhibájáról. (Élelmezési Ipar, 1952)
A kapszaicin-tartalom meghatározása fotometriás úton. (Élelmezési Ipar, 1953)
A paprika. Monográfia. Mándy Györggyel, Obermayer Ernővel. (Bp., 1955)
Kutatási eredmények a fűszerpaprika színezőképessége terén. Kand. értek. (Szeged, 1956)
A fűszerpaprika festéktartalmának meghatározása. (Növénytermelés, 1957)
Kutatási eredmények a fűszerpaprika színezőképessége terén. (MTA Agrártudományi Osztályának Közleményei, 1958)
A fűszerpaprika utóérleléséről. (Kísérletügyi Közlemények, 1959)
Szeged. Többekkel. (Bp., 1962)
A fűszerpaprika utóérlelésének újabb módozatai. Mészáros Lajosnéval, Tasnádi Józsefnével. (Szeged, 1964)
A fűszerpaprika belső értéktartalma. (Szeged, 1964)
Carotenoid Synthesis in Seasoning Paprika. (Acta Alimentaria, 1972).

Irodalom

Irod.: Erdei István: B. L. emlékezete. (Konzerv- és Paprikaipar, 1978)
Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai. (Szeged, 1989)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008). *Gulyás II. köt. téves születési hely: Sepsibükszád és téves adatokkal! ÚMÉL I. tévesen eredeti neve: Breuer! Benedek László (1914. ápr. 5. Bp.): gépészmérnök adataival összekeverve!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013