Benedek Tibor
Benedek Tibor

2021. október 18. Hétfő

Benedek Tibor

színész

Névváltozatok

1929-ig Benedikt Tibor

Születési adatok

1911. szeptember 16.

Miskolc

Halálozási adatok

1963. szeptember 18.

Budapest

Temetési adatok

1963. szeptember 25.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Sz: apja kereskedelmi utazóügynök volt. Fia: Benedek Miklós (1946–) színész, rendező. Unokája: Benedek Tibor (1972–) vízilabdázó, olimpiai bajnok.

Iskola

A budapesti Kertész utcai kereskedelmi iskolában éretts. (1929), az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában végzett (1931).

Életút

Az érsekújvári színház tagja (1931–1934), az Arizona mulató dzsesszénekese (1934–1938), majd a zsidótörvények miatt nem léphetett fel (1938–1945), a II. világháborúban munkaszolgálatos (1942–1945). A II. világháború után a budapesti polgármesteri hivatal tisztviselője (1945–1948). A Magyar Múzsa nevű minisztériumi utazótársulat (1948–1950), a Magyar Rádió társulata (1950–1951), a Kamara Varieté tagja (1951), a Vidám Színpad alapító tagja (1951–1956 és 1959–1963), a Fővárosi Vígszínház (1952), a Petőfi Színház, ill. a Jókai Színház tagja (1956–1959).

Népszerű kabarészínész volt, fanyar humorával a pesti kabaré háború előtti hagyományait folytatta. Jellegzetes vontatott hangjával, száraz humorával, mulatságos, sajátos zsargonjával tűnt ki. Az 1950-es években a korabeli szemináriumi előadásokat parodizáló jeleneteivel különös műfajt teremtett, kétértelmű mondataival országszerte népszerűvé tette: néhány mondata – pl. Van probléma, elvtársak? – szállóigévé vált. Legnagyobb sikere Zacsek, a pesti tudálékos kispolgár volt Nádasi László tréfáiban (Nádasi kifejezetten Benedek számára írta a Zacsek-jeleneteket). Gyakran azonban maga is kiegészítette Zacsek szerepét, közismert rögtönző képességével mindig új és még újabb aktuális poénokat szerkesztett a szerepbe (s Zacsek állandó társával, Cicvarekkel emlékezetes rádiókabarék és szilveszteri műsorok egész sorát játssza végig). Szócsavarásai, -rövidítései, tudatos elszólásai legendás nyelvi leleményekké váltak (ilyen többek között a sajátosan hangsúlyozott problema, a példul, az ugyi és még igen sok különös kifejezés). Kivételes műveltségű színész volt: több nyelven beszélt, értett az irodalomhoz és a képzőművészetekhez, törzshelyén a Luxor Kávéházban Hatvany Lajos és Kellér Dezső szűkebb baráti társaságához tartozott. Filmjeiben epizódszerepeket alakított.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, öngyilkos lett. A Rákoskeresztúri Köztemetőben, a Fővárosi Tanács által adományozott díszsírhelyen nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban). 

Főbb művei

F. szerepei: Hol szorít a cipő? (Vidám Színpad, 1954)
Könnyű pesti sértés. (Vidám Színpad, 1955)
Derült égből vidám csapás. (Majakovszkij Színpad, 1955)
Albert (Molnár Ferenc: Olympia, Petőfi Színház, 1956)
1. szobapincér (Szomory Dezső: Györgyike, drága gyermek, Jókai Színház, 1957)
Nagy Endre-est. (Irodalmi Színpad, 1957)
Gróf Dietrichstein (Rostand, Edmond: A Sasfiók, Petőfi Színház, 1957)
Osztályon felüli kabaré. (Vidám Színpad, 1957)
Részeg polgár (Caragiale, Ion Luca: Az elveszett levél, Petőfi Színház, 1958)
Hivatalnok (Fehér Klára: A teremtés koronája, Jókai Színház, 1959)
Temetkezési vállalkozó (Ilf, Ilja–Petrov, Jevgenyij: Tizenkét szék, Petőfi Színház, 1959)
Mi a panasza? (Vidám Színpad, 1960)
Budapest 11 óra. (Vidám Színpad, 1961)
Már egyszer tetszett. (Vidám Színpad, 1961)
Vidám kínpad. (Vidám Színpad, 1962). F. filmjei: 2 x 2 néha 5 (1954)
Az élet hídja (1955)
Gázolás (1955)
Dollárpapa (1956)
A csodacsatár (1956)
Keserű igazság (1956)
Csendes otthon (1957)
Dani (1957)
Gerolsteini kaland (1957)
Don Juan legutolsó kalandja (1958)
Fekete szem éjszakája (1958)
Felfelé a lejtőn (1958)
Gyalog a mennyországba (1959)
Májusi dal (1959)
A megfelelő ember (1959)
Szerelem csütörtök (1959)
Fűre lépni szabad (1960)
Próbaút (1960)
Jó utat, autóbusz! (1961)
Felmegyek a miniszterhez (1961)
Az utolsó vacsora (1962).

 

F. tv.: Róna T.: Pesti kellemetlenkedők. (1959)
A Szabó család (1960–1963)
Ágoston György: Kimegyünk az életbe. (1963). F. rádió: Török Sándor: Csilicsala csodái. (1960)
Gádor Béla: Faramuci figurák. (1961)
Nevetésrészesedés. (1961)
Gádor Béla: Filmesek falun. (1961)
Darvas Szilárd–Gádor Béla: Személyes ügyben. (1962)
Benedek Tibor: Slágerértékelő bizottság. (1962)
Jót nevettünk. (1963)
Mikes György–Somogyi Pál: Pesti dzsungel könyve. (1963)
Szilágyi György: Nyári örömök. (1963)
Nem az én színpadom. (1963). 

 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1963. szept. 19.)
Tímár György: Búcsú B. T.-tól. (Élet és Irodalom, 1963. 38.)
Nádasi László: B. T. (Színészarcok a közelmúltból. Szerk. Illés Jenő. Bp., 1968)
Hont Ferenc–Staud Géza: Színházi kislexikon. (Bp., 1969)
Színészmúzeum. (A Magyar Színháztörténeti Intézet kiadása. Bp., 1981)
Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? (Bp., 1983)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
szineszkonyvtar.hu (2003)
Magyar filmlexikon. Főszerk. Veress József. (Bp., 2005)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013