Beney Zsuzsa
Beney Zsuzsa

2020. október 20. Kedd

Beney Zsuzsa

költő, író, irodalomtörténész

Névváltozatok

Beney Lászlóné Gazda Zsuzsa

Születési adatok

1930. április 21.

Budapest

Halálozási adatok

2006. július 12.

Leányfalu


Család

Sz: Stern Ilona. F: Beney László (1930–1966) orvos.

Iskola

A BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1954), laboratóriumi (1958), majd tüdőgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1960?), az irodalomtudomány kandidátusa (1993), habilitált (1998).

Életút

A BOTE, ill. a SOTE Orvosi Vegytani Intézetében, ill. Biokémiai Intézetében Straub F. Brunó munkatársa, majd Budapesten tüdőgyógyász szakorvosként dolgozott (1954–1987). Az Iowa Egyetem vendégkutatója, egyúttal az Iowa Cityben tartott International Writing Programme munkatársa (1983-tól). A Miskolci Egyetem egy. docense (1987–1998), egy. tanára (1998–2000). Lírája hangsúlyosan szubjektív, elsőszemélyű költészet, ún. dekoratív líra; de élménye, érzelme ama megrendült létérzékelés, amelyet csak e nemzedék történelmi és metafizikai traumái óta ismer az irodalom. Érzelmeit merészen szélsőséges koordinátákban fejezi ki; művei szépség-teljessége sugározza a tragikumot; s még ízlése is különös egyensúlyt tart fenn. Nyelve, képei sokban a Nyugat hagyományához kötik, a vers alapgesztusa, szerkezete azonban már túllép rajta: a szó stílust, ízlést jelentő értelmében dekadens költészet. Költészetének fő témája az egyéni szenvedéseknek és a halálnak kiszolgáltatott ember egyetemes sorsélménye. Versei többsége emlékezés, megszólítás vagy vallomás: életrajzi jellegű vershelyzet egy mitikus történeten belül. Munkásságára nagy hatást gyakorolt József Attila, Pilinszky János és Weöres Sándor költészete és Pap Károly miszticizmusa. Kedves költőinek misztikus világa hatott esszéire és irodalomtörténeti tanulmányaira is. Írásai érzékeny esszék, lírai szemléletének és képalkotó képességének különleges és különös megnyilatkozásai. Szépprózája (Rontás, 1974; Napló, előtte és utána, 1987) kevés szereplőt mozgató, zárt kompozíciók, szubjektív és szuggesztív történetek.

Emlékezet

Orvosnak készült, tüdőgyógyász szakorvosként praktizált; néhány tudományos dolgozatát az Orvosi Hetilap közölte (még Gazda Zsuzsanna néven, 1959-től). Férje és gyermeke korai elvesztése után szinte kizárólag csak szépirodalommal foglalkozott, első kötetét (Tűzföld, 1972) Weöres Sándor ajánlotta. Nagy visszhangot váltott ki a több kiadást megélt gyermekverseskötete (Cérnahangra, 1972), ill. Rontás c. regényét lengyel nyelvre is lefordították (1974). Kötetbe gyűjtött József Attila-esszéivel (József Attila-tanulmányok, 1989) szerezte meg a kandidátusi fokozatot (valószínűleg az első orvosként, 1993-ban). Halála után, Daróczi Anikó gondozta életmű-sorozatát (Összegyűjtött versek, 2008; Rontás. Napló, előtte és utána, 2008 és Az elérhetetlen jelentés. Esszék, 2010).

Elismerés

Fist Milán-jutalom (1979), József Attila-díj (1990), a Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1990), Kortárs Díj (1991), a Holmi kritikai pályázatának díja (1991), a Soros-alapítvány Alkotói Díja (1998), Radnóti-díj (életművéért, 2004), a Szépírók Társaságának Díja (2006).

Főbb művei

F. m.: A Hallgatás Tornya. Jegyzetek Weöres Sándor költészetéről. (Vigilia, 1958)
Pap Károly Krisztusa. (Vigilia, 1959 és Liget, 1989)
Az élő Radnóti. (Kortárs, 1964)
Tűzföld. Versek. (Bp., 1972)
Ikertanulmányok. Esszék. (Bp., 1972)
Cérnahangra. Gyermekversek. Ill. Reich Károly. (Bp., 1972
2. kiad. 1975
3. kiad. 1977)
Rontás. Regény. (Bp., 1974
lengyelül: Kraków, 1980)
Nyitva van az aranykapu. Verselemzés gyermekeknek. (Bp., 1979)
József Attila két késői versének Isten-képe. (József Attila útjain. Tanulmányok. Szerk. Szabolcsi Miklós, Erdődy Edit. Bp., 1980)
A második szó. Versek. (Bp., 1981)
Az Eszmélet lírája. József Attila születésének 70. évfordulójára. (Virrasztók. A Vigilia ötven éve. Vál., szerk. Lukács László, Rónay László. Bp., 1985)
Gyász. Versek. Bibliofil kiad. (Bibliotheca Hungarica. Békéscsaba, 1987)
Napló, előtte és utána. Regény. Bp., 1987)
Pap Károly. (Kortárs, 1988)
A két anya. József Attiláról. 1–3. (Kortárs, 1989)
József Attila-tanulmányok. Kand. értek. is. (Zsebbe való kis könyvek. Bp., 1989)
Tűzföldi táj. Vál. és új versek. (Bp., 1990)
Mikaél, a zsidó Krisztus. Pap Károly: Megszabadítottál a haláltól. (Múlt és Jövő, 1991)
Versek a labirintusból. A rajzok Gyarmathy Tihamér alkotásai. (Pannónia Könyvek. Pécs, 1992)
Idegen vagy szegény. Pilinszky János két József Attila verséről. (Pannonhalmi Szemle, 1993)
A látómező szabálytalansága. Ladányi Imre művészetéről. (Kortárs, 1993)
József Attila: Medáliák. (Irodalomtörténet, 1993)
Szó és csend között. Esszék. (Liget Könyvek. Bp., 1993
angolul: London, 1999)
Szenes Zsuzsa rózsái. (Liget, 1994)
József Attila: Flóra. – Az ártatlan bűn kérdése. Lélektan-e vagy metafizika? (Irodalomtörténet, 1994)
Radnóti Miklós: Mint a bika. (Holnap, 1994 és Új Holnap, 1996)
Bevezetés az irodalomba. Verselemzések. Irodalmi segédkönyv. Jelenits Istvánnal. (Bp., 1994
2. kiad. 1995)
Radnóti Miklós: Erőltetett menet. (Irodalomtörténet, 1995)
Radnóti angyalai. (Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 1995)
Pilinszky „paradoxonjai.” (Műhely, 1995)
Radnóti angyalai. (Irodalomtörténet, 1996)
Akár az irodalomban. Holocaust és művészet. (Liget, 1997)
Németh Andor és József Attila. (A határ és a határolt. Töprengések a magyar-zsidó irodalom létformáiról. Szerk. Török Petra. Bp., 1997)
József Attila legszebb sorai. (Új Dunatáj, 1997)
Haiku? Radnóti-elemzés. (Jelenkor, 1997)
„Én kadettje valami másnak.” Pilinszky János és József Attila. („Merre? Hogyan?” Tanulmányok Pilinszky Jánosról. Szerk. Tasi József. Bp., 1997)
Naptár. Radnóti Miklós verse. (Irodalomtörténet, 1998)
Legyen, hogy ne legyen. József Attila és Gyömrői Edit. (Ex symposion, 1998)
Bevezetés a habilitációs disszertációk témáiba. Habilitációs tézisek. (Miskolc, 1998)
A gondolat metaforái. Esszék József Attila költészetéről. (Bp., 1999)
Endreffy Zoltán: „hogy művelje és őrizze…” Humánökológiai tanulmányok. A tanulmányokat vál. Magyar Éva, az előszót írta B. Zs. (Liget Könyvek. Bp., 1999)
Két parton. Versek. (Bp., 2000)
A születő szöveg. József Attila: Szabad ötletek jegyzéke. (Új Dunatáj, 2000)
Ahmatova rózsái. (Liget, 2000)
József Attila „személyessége.” (Irodalomtörténet, 2000)
Az elérhetetlen jelentés. Pilinszky János: Apokrif. (Útjaidon. Ünnepi kötet Jelenits István 70. születésnapjára. Bp., 2002)
A tárgytalan lét. Versek. (Bp., 2002)
József Attila inverz anyaképei. Anya. – Szürkület. (Forrás [Kecskemét, 2003)
Misztika a szerelem nyelvén. A fordító megjegyzései Hadewijch verseiről. (Pannonhalmi Szemle, 2003)
Tél. Versek. (Bp., 2004)
Radnóti halála. (Műhely, 2005)
Idesereglik ami tovatűnt. József Attila összes fényképe. Fotóalbum. Szerk. Kovács Ida, az utószót írta B. Zs. (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványa. Bp., 2005)
Se tűz, se éj. Versek. (Bp., 2005)
Möbius-szalag. Esszék. (Bp., 2006)
Összegyűjtött versek. I–III. köt. Szerk. Daróczi Anikó. (Bp., 2008)
Rontás. – Napló, előtte és utána. Két regény. Az utószót Daróczi Anikó írta, a fotót Koffán Károly készítette. (Bp., 2008)
Az elérhetetlen jelentés. Összegyűjtött irodalmi esszék. I–II. köt. (Bp., 2010)
Cérnahangra. Gyermekversek. (Új kiad. Bp., 2012)
ford.: Williams, Tennessee: Ez a ház bontásra vár. Ford. (W. T.: Drámák. Bp., 1964
2. kiad. W. T.: Az ifjúság szép madara. Drámák. Szeged, 1995)
Emily Dickinson versei. Vál. és szerk. Ferencz Győző. Ford. Többekkel. (Lyra mundi. Bp., 1989)
Hadewijch: A lélek nyelvén. Hadewijch látomásai, levelei és versei. A bevezető tanulmányt Daróczi Anikó írta. Ford. Balogh Tamással. (Középkori keresztény írók. 5. Bp., 2005).

Irodalom

Irod.: Pór Péter: A gyenge dal csodája. B. Zs. költészete. (Híd, 1970)
Aczél Géza: B. Zs.: Tűzföld. (Alföld, 1972)
Alexa Károly: Egy „éterikus” és egy „objektív” költő. B. Zs.: Tűzföld. (Kortárs, 1972)
Tamás Gáspár Miklós: B. Zs.: Ikertanulmányok. (Alföld, 1974)
Tamás Gáspár Miklós: B. Zs.: Rontás. (Kortárs, 1974)
Petrányi Ilona: B. Zs.: Ikertanulmányok. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974)
Angyalosi Gergely: B. Zs.: A második szó. (Kortárs, 1982)
Károlyi Csaba: B. Zs.: Napló, előtte és utána. (Kortárs, 1988)
Takács Ferenc: Áhítat és analízis. B. Zs.: József Attila-tanulmányok. (Kortárs, 1989)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Szigeti Lajos Sándor: Megkésett jegyzetek. B. Zs. József Attila-tanulmányok c. könyvéről. (Tiszatáj, 1993)
Bódis Kriszta: A „beteljesedett jelenlét” közelében. B. Zs.: Szó és csend között. (Magyar Napló, 1994. 9.)
Tamás Ferenc: A mondhatatlan és a mondható. B. Zs.: Szó és csend között. (Műhely, 1995)
Magyar költőnők antológiája. Összeáll. S. Sárdi Margit, Tóth László. (Bp., 1997)
Tamás Attila: B. Zs.: A gondolat metaforái. Esszék József Attila költészetéről. (Irodalomtörténet, 2000)
H. Ujlaki Csilla: B. Zs.: Két parton. (Műhely, 2001)
Palásti Gábor: Prelúdium, (halál)fúga és szerelmi duett. B. Zs.: A tárgytalan lét. (Új Forrás, 2003)
Lator László: B. Zs. költészetéről. (Műhely, 2004)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Első törekvés, utolsó mentsvár. B. Zs.-val József Attila költészetéről Dukay Nagy Ádám beszélget. (Szépirodalmi Figyelő, 2005)
Szavaink tükörléte. B. Zs. köszöntése. Szerk. Forgács Anita. (Miskolc, 2006)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 2006. júl. 14.)
B. Zs. (Holmi, 2006)
Bodor Béla: Az üveg és foncsor közötti résben. B. Zs.: Tél
Se tűz, se éj. (Műhely, 2007)
Lázár Fruzsina: A Vigilia beszélgetése B. Zs.-val. (Vigilia, 2007)
Tüskés Tibor: A munkatárs: B. Zs. (Jelenkor, 2008)
Valachi Anna: A költői labirintus röntgenképei. B. Zs. közelítései József Attilához. (Eső. Irodalmi Lap, 2008)
Szávai Dorottya: Elhangolt szavak. Rosszul temperált gondolatok B. Zs. költészetéről. (Látó, 2010)
Tompa Zsófia: Szavakba veszejtett végtelen. B. Zs. Szó és csend között című kötetének versvalóságáról. Esszé. (Vigilia, 2010)
Jani Anna: Emlékezés és időbeliség formái B. Zs. költészetében. – Szénási Zoltán: Az (ön)megértés zarándokútjai. Egy irodalomértői attitűd vázlata. B. Zs. irodalmi esszéiről. – Daróczi Anikó: Elnémult átmenetek. Két első közlés B. Zs. kéziratos füzeteiből. (Vigilia, 2011)
Pór Péter: Az emberi világ és a transzcendencia metszőpontján. B. Zs.: Az elérhetetlen jelentés. I–II. (Beszélő, 2011)
Szűcs Teri: Ad absurdum. B. Zs. 2006-os naplójegyzeteihez. (Vigilia, 2012). Megjegyzés: valószínűleg az első és egyetlen orvos, aki irodalomtörténészként tudományos fokozatot szerzett!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013