Benkő István
Benkő István

2020. október 29. Csütörtök

Benkő István

pedagógus

Születési adatok

1877. július 26.

Orosháza, Békés vármegye

Halálozási adatok

1944. július 22.

Szeged


Család

Sz: Benkő István női szabó, majd Orosháza közgyámja, Francziszczy Julianna. Tízen voltak testvérek, közülük hat fiú élte meg a felnőttkort. F: 1905–1913: Vitéz Katalin (†1913), majd halála után feleségül vette húgát, Vitéz Erzsébetet. Fia: Benkő László (1912–1994) nyelvész, egyetemi tanár; leánya: Benkő Katalin.

Iskola

Elemi iskoláit Orosházán és Perjámoson (Torontál vm.), középiskoláit Újverbászon és Szarvason végezte, Szarvason éretts. (1897), a budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Collegium alapító tagjaként – magyar–latin szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1901).

Életút

Oklevele megszerzése után hosszabb külföldi tanulmányutat tett, majd a zombori gimnázium (1901–1904), a szegedi Klauzál Gábor gimnázium r. tanára (1904–1930), a szegedi tankerület tanügyi tanácsosa (1930–1936), nyugdíjazták (1936). Reaktiválása után az Orosházi Evangélikus Gimnázium első igazgatója (1937–1941). Orosháza és környéke helytörténetével, a helyi evangélikus közösség múltjával foglalkozott. Raffay Sándor evangélikus püspök kérte fel az 1937. szept. 1-jén megnyílt Orosházi Evangélikus Gimnázium első igazgatójának. Néhány év alatt szervezőkészségével és tapasztalataival a vidék egyik jelentős intézményévé, hitéleti központjává fejlesztette az iskolát. Több tankönyvet és egyéb segédkönyvet is írt és szerkesztett. Az evangélikus egyház képviselő-testületének tagja, a Gimnáziumbarátok Egyesületének díszelnöke, az Eötvös József Collegium Volt Tagjai Szövetségének tagja. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület tagja. A Magyar Irodalmi Luther Társaság tagja. Az Orosházi Testgyakorlók Köre fővédnöke.

Emlékezet

Az Orosházi Evangélikus Gimnázium Értesítője (1938) és az Orosházi Evangélikus Gimnázium Évkönyve szerkesztője (1939–1941). Vallásos tárgyú írásai és helytörténeti dolgozatai – 1918-ig többek között – a Harangszóban, az Orosházi Ujságban, a Székely Naplóban (1900–1918), a Bácska c. lapban és a Zombor és Vidékében jelentek meg (1901–1904).

Főbb művei

F. m.: Székács József élete és irodalmi munkássága. Egy. doktori értek. (Marosvásárhely, 1901)
A magyar nemzeti irodalom történetének főbb mozzanatai. A felső ipariskola III. évfolyama számára. Összeáll. (Szeged, 1921
2. kiad. 1929)
Költészettan. Verstan. A felső ipariskola II. évfolyama számára. (Szeged, 1922
2. kiad. 1936)
Magyarország története A felső ipariskola I. évfolyama számára. (Szeged, 1922
2. kiad. 1932)
A felső ipariskolai felvételi vizsgálat magyar nyelvi anyaga. Magyar nyelvtan, helyesírási szabályok, statisztika, polgári ügyiratok. Összeáll. (Szeged, 1922
2. kiad. 1931)
ford.: Plautus: Captivi. – A foglyok. Vígjáték. Ford. (Szeged, 1928).

Irodalom

Irod.: Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei. I. (Orosháza, 1994)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013