Beöthy Ákos, bessenyői és örvendi
politikus, műfordító
Születési adatok
1838. november 12.
Nagymarjapuszta, Bihar vármegye
Halálozási adatok
1904. december 1.
Budapest
Család
Sz: Beöthy Ödön (1796–1854) politikus, országgyűlési képviselő.Iskola
A pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett, ismereteit nyugat-európai, elsősorban angliai utazásai során egészítette ki (1861-ig). Az MTA tagja (l.: 1902. máj. 9.).Életút
Bihar vm. aljegyzője (1861–1872), a Deák-párt országgyűlési képviselője (Kismartoni választókerület, 1872–1875), a Balközéppel való egyesülés után, a fúziót konzervatív oldalról támadó Sennyei-, majd az Apponyi-párt képviselője (Kismartoni választókerület, 1875–1878; Csornai választókerület, 1878–1881; Somlyóvásárhelyi választókerület, 1884–1892; Kassai választókerület, 1892– 1896) és egyik vezetője. Az 1896-os, kormányzati visszaélésektől különösen terhelt választásokon nem jutott mandátumhoz, s mivel a Nemzeti Párt 1899-ben beolvadt kormánypártba, a parlament párton kívüli ellenzéki tagja (Kassai választókerület, 1901– 1904). A Képviselőházban széles körű műveltségével és nagyhatású szónoklataival tűnt ki. Országgyűlési képviselőként közjogi, elsősorban katonai követelésekért lépett fel, cselekedeteit az a nézete határozta meg, hogy az Ausztriához való viszonyt a tiszta perszonálunió felé kell közelíteni. Egressy Gáborhoz írt leveleit Molnár László közölte.Szerkesztés
Az 1880-as években Angliában élt, több értekezést fordított le angolból, ezeket a műfordításait a Budapesti Szemle közölte (1881– 1884). Egyéb, kisebb írásai a fenti lapon kívül még többek között a Hazánkban (1899-től), a Magyar Közéletben és a Politikai Hetiszemlében jelentek meg (1902–1904).Főbb művei
F. m.: Tennyson Alfréd. Költői jellemrajz. (Budapesti Szemle, 1860)Széchenyi emlékezete. (Hazánk, 1899)
A magyar államiság fejlődése, küzdelmei. Politikai tanulmány. I–III. A III. köt. posztumusz jelent meg, sajtó alá rend. Bernáth Dezső. (Bp., 1900–1906)
Az 1848-iki törvényhozási mű jellemzése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1902. nov. 10.)
Kölcsey és Wesselényi, mint az eszményi irányzat úttörői. (Magyar Közélet, 1902).
Irodalom
Irod.: Halász Imre: B. Á. (Vasárnapi Ujság, 1904)Molnár László: Egressy Gábor és kora. (Bp., 1908).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (603), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)