Beöthy Ákos
Beöthy Ákos

2024. november 3. Vasárnap

Beöthy Ákos, bessenyői és örvendi

politikus, műfordító

Születési adatok

1838. november 12.

Nagymarjapuszta, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1904. december 1.

Budapest


Család

Sz: Beöthy Ödön (1796–1854) politikus, országgyűlési képviselő.

Iskola

A pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett, ismereteit nyugat-európai, elsősorban angliai utazásai során egészítette ki (1861-ig). Az MTA tagja (l.: 1902. máj. 9.).

Életút

Bihar vm. aljegyzője (1861–1872), a Deák-párt országgyűlési képviselője (Kismartoni választókerület, 1872–1875), a Balközéppel való egyesülés után, a fúziót konzervatív oldalról támadó Sennyei-, majd az Apponyi-párt képviselője (Kismartoni választókerület, 1875–1878; Csornai választókerület, 1878–1881; Somlyóvásárhelyi választókerület, 1884–1892; Kassai választókerület, 1892– 1896) és egyik vezetője. Az 1896-os, kormányzati visszaélésektől különösen terhelt választásokon nem jutott mandátumhoz, s mivel a Nemzeti Párt 1899-ben beolvadt kormánypártba, a parlament párton kívüli ellenzéki tagja (Kassai választókerület, 1901– 1904). A Képviselőházban széles körű műveltségével és nagyhatású szónoklataival tűnt ki. Országgyűlési képviselőként közjogi, elsősorban katonai követelésekért lépett fel, cselekedeteit az a nézete határozta meg, hogy az Ausztriához való viszonyt a tiszta perszonálunió felé kell közelíteni. Egressy Gáborhoz írt leveleit Molnár László közölte.

Szerkesztés

Az 1880-as években Angliában élt, több értekezést fordított le angolból, ezeket a műfordításait a Budapesti Szemle közölte (1881– 1884). Egyéb, kisebb írásai a fenti lapon kívül még többek között a Hazánkban (1899-től), a Magyar Közéletben és a Politikai Hetiszemlében jelentek meg (1902–1904).

Főbb művei

F. m.: Tennyson Alfréd. Költői jellemrajz. (Budapesti Szemle, 1860)
Széchenyi emlékezete. (Hazánk, 1899)
A magyar államiság fejlődése, küzdelmei. Politikai tanulmány. I–III. A III. köt. posztumusz jelent meg, sajtó alá rend. Bernáth Dezső. (Bp., 1900–1906)
Az 1848-iki törvényhozási mű jellemzése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1902. nov. 10.)
Kölcsey és Wesselényi, mint az eszményi irányzat úttörői. (Magyar Közélet, 1902).

Irodalom

Irod.: Halász Imre: B. Á. (Vasárnapi Ujság, 1904)
Molnár László: Egressy Gábor és kora. (Bp., 1908).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője