Beöthy István
Beöthy István

2020. október 22. Csütörtök

Beöthy István, bessenyői és örvendi

római katolikus pap

Születési adatok

1882. július 20.

Tenke, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1979. október 4.

Székesfehérvár


Iskola

Középiskoláit Hajdúnánáson, Nagyváradon és Veszprémben végezte, a veszprémi piarista gimnáziumban éretts. (1900), teológiai tanulmányait Veszprémben (1900–1901) és a bécsi Pázmáneumban végezte (1901–1905), Bécsben pappá szentelték (1905), majd teológiai doktori okl. szerzett (1908).

Életút

Zalamernyén (1905) és Murakeresztúron káplán (1905–1907), a veszprémi szeminárium tanulmányi felügyelője és a szentírástudomány r. tanára (1907–1914), az intézet aligazgatója (1914–1915), szentszéki ügyész (1915-től) és a középiskolai hittanárokat képesítő bizottság tagja (1916–1918). Sümegen plébános és kerületi esperes (1918–1935), egyúttal az állami főreáliskola püspöki biztosa (1919–1935). Veszprémi kanonok, zsinati bíró (1935–1940) és az Irgalmas Nővérek veszprémi Intézetének igazgatója (1935–1936), a szeminárium rektora, egyúttal a főtanfelügyelő állandó helyettese (1936–1940). A székesegyházi plébánia adminisztrátora (1941–1943), székesegyházi főesperes (1943–1945). Zsinati vizsgáló (1923-tól), Szent Egyedről nevezett somogyvári c. apát (1926-tól), provikárius és éneklőkanonok (1945-től), pápai prelátus (1946-tól), hitoktatási főfelügyelő (1947-től). Provikárius (1957-től), szentszéki bíró (1963-tól), nagyprépost (1970-től), szentszéki elnök (1973-től). Észak-Zalában az Actio Catholica igazgatója (1933-tól). A Katolikus Tanítók Fegyelmi Tanácsának elnöke és a középiskolai hittanárok püspöki főbiztosa (1937–1943). A Veszprémi Egyházmegyében jelentős egyházszervezői tevékenységet végzett. Veszprémben hét mázsás harangot adományozott a székesegyháznak, restauráltatta a Szentháromság-szobor kőkorlátját. A székesegyház sírboltjába temették.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013