Beöthy László
Beöthy László

2024. október 15. Kedd

Beöthy László, szlováni

színházigazgató, író, újságíró

Születési adatok

1873. április 13.

Pest

Halálozási adatok

1931. május 7.

Budapest


Család

Sz: Beöthy Zsolt (1848–1922) író, irodalomtörténész, az MTA tagja, Rákosi Szidi (1852–1935) színésznő. F: Blaha Sári, Blaha Lujza leánya.

Iskola

A bp.-i piarista gimnáziumban éretts. (1891), Budapesten jogot hallgatott.

Életút

A Budapesti Hírlap – nagybátyja, Rákosi Jenő lapja – munkatársa (1891–1898), a Magyar Színház (1898–1900 és 1907–1924), a Nemzeti Színház (1900–1902), a Király Színház (1903–1924), a Népopera (1916–1918), a Belvárosi Színház igazgatója (1926–1928). Az Unió Színházüzemi és Színházépítő Rt. vezérigazgatója, ill. elnöke (1918–1924). A Budapesti Színigazgatók Szövetségének elnöke (1923–1929). Pályafutását újságíróként kezdte, a szerb királygyilkosságról írott helyszíni tudósítását más európai lapok is átvették. Belgrádi cikkei megalapozták újságírói karrierjét. Miután Rákosi Szidi megalapította a Magyar Színház Rt.-t, s megalakult a Magyar Színház, igazgatójának fiát nevezte ki. Színházaiban a művészet és a vállalkozás egyensúlyának megteremtésére törekedett. A Magyar Színház prózai műsorrendjének kialakításával elősegítette a magyarországi drámairodalom fejlődését, otthont adott a legmodernebb törekvéseknek is. Igazgatása alatt a Király Színház Európa meghatározó oprettműhelyévé vált, zeneszerzőket, írókat és színészeket nyert meg a műfajnak. A Király Színház legnagyobb sikerét Kacsoh Pongrác János vitézével aratta (689-szer játszották!), de a Bécsből áthozott Csárdáskirálynő (Kálmán Imre operettje) is színháztörténeti sorozatot ért el.

Szerkesztés

Írásai, novellái elsősorban az Ország–Világban (1891–1910), a Magyar Géniuszban és az Uj Időkben jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: színművei: A rózsaleány. Operett. Zene Weisz Jenő. (Budai Színkör, 1893)
A három Kázmér. Bohózat. (Népszínház, 1896)
Béni bácsi. Bohózat. (Vígszínház, 1896)
Aranylakodalom. Rákosi Viktorral. (Magyar Színház, 1898)
Shakespeare: Troilus és Cressida. Színpadra alkalmazta. (Nemzeti Színház, 1901)
Forgószél kisasszony. Bohózat. (Vígszínház, 1903)
Kovácsné. Bohóság. (Vígszínház, 1903)
Fölösleges férjek. Bohózat. (Király Színház, 1904)
írásai: Br. Eötvös József, mint regényíró. (Győr, 1892)
Asszonyok a kaszárnyában és egyéb elbeszélések. (Bp., 1898)
A jövő század regénye. (Bp., 1895)
Két leány és egy legény. Reg. (Egyetemes regénytár. Bp., 1895).

Irodalom

Irod.: Kellér Andor: Bal négyes páholy. (Bp., 1960)
B. L. (www.szineszkonyvtar.hu, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője