Beöthy László
Beöthy László

2020. október 30. Péntek

Beöthy László, szlováni

színházigazgató, író, újságíró

Születési adatok

1873. április 13.

Pest

Halálozási adatok

1931. május 7.

Budapest


Család

Sz: Beöthy Zsolt (1848–1922) író, irodalomtörténész, az MTA tagja, Rákosi Szidi (1852–1935) színésznő. F: Blaha Sári, Blaha Lujza leánya.

Iskola

A bp.-i piarista gimnáziumban éretts. (1891), Budapesten jogot hallgatott.

Életút

A Budapesti Hírlap – nagybátyja, Rákosi Jenő lapja – munkatársa (1891–1898), a Magyar Színház (1898–1900 és 1907–1924), a Nemzeti Színház (1900–1902), a Király Színház (1903–1924), a Népopera (1916–1918), a Belvárosi Színház igazgatója (1926–1928). Az Unió Színházüzemi és Színházépítő Rt. vezérigazgatója, ill. elnöke (1918–1924). A Budapesti Színigazgatók Szövetségének elnöke (1923–1929). Pályafutását újságíróként kezdte, a szerb királygyilkosságról írott helyszíni tudósítását más európai lapok is átvették. Belgrádi cikkei megalapozták újságírói karrierjét. Miután Rákosi Szidi megalapította a Magyar Színház Rt.-t, s megalakult a Magyar Színház, igazgatójának fiát nevezte ki. Színházaiban a művészet és a vállalkozás egyensúlyának megteremtésére törekedett. A Magyar Színház prózai műsorrendjének kialakításával elősegítette a magyarországi drámairodalom fejlődését, otthont adott a legmodernebb törekvéseknek is. Igazgatása alatt a Király Színház Európa meghatározó oprettműhelyévé vált, zeneszerzőket, írókat és színészeket nyert meg a műfajnak. A Király Színház legnagyobb sikerét Kacsoh Pongrác János vitézével aratta (689-szer játszották!), de a Bécsből áthozott Csárdáskirálynő (Kálmán Imre operettje) is színháztörténeti sorozatot ért el.

Szerkesztés

Írásai, novellái elsősorban az Ország–Világban (1891–1910), a Magyar Géniuszban és az Uj Időkben jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: színművei: A rózsaleány. Operett. Zene Weisz Jenő. (Budai Színkör, 1893)
A három Kázmér. Bohózat. (Népszínház, 1896)
Béni bácsi. Bohózat. (Vígszínház, 1896)
Aranylakodalom. Rákosi Viktorral. (Magyar Színház, 1898)
Shakespeare: Troilus és Cressida. Színpadra alkalmazta. (Nemzeti Színház, 1901)
Forgószél kisasszony. Bohózat. (Vígszínház, 1903)
Kovácsné. Bohóság. (Vígszínház, 1903)
Fölösleges férjek. Bohózat. (Király Színház, 1904)
írásai: Br. Eötvös József, mint regényíró. (Győr, 1892)
Asszonyok a kaszárnyában és egyéb elbeszélések. (Bp., 1898)
A jövő század regénye. (Bp., 1895)
Két leány és egy legény. Reg. (Egyetemes regénytár. Bp., 1895).

Irodalom

Irod.: Kellér Andor: Bal négyes páholy. (Bp., 1960)
B. L. (www.szineszkonyvtar.hu, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013