Beöthy László
Beöthy László

2024. március 29. Péntek

Beöthy László, szlováni

író

Születési adatok

1826. május 1.

Komárom

Halálozási adatok

1857. május 27.

Pest


Család

Sz: Beöthy Gáspár gabonakereskedő, Kovács Katalin, Kovács Pál (1808–1886) orvos, író, az MTA tagja testvére. Apja Léván született, gyermekkorában a család Komáromba költözött. Testvére: Beöthy Zsigmond (1819–1896) író, jogász, Beöthy Zsolt (1848–1922) irodalomtörténész apja, Beöthy Károly (1820–1864) jogász, ügyvéd, Győr vm. alügyésze és Beöthy Gáspár (†1856).

Iskola

Középiskoláit Komáromban, a református kollégiumban és Pozsonyban, a katolikus gimnáziumban és az evangélikus líceumban végezte. Jogot Pápán és Kecskeméten, a református főisolában tanult.

Életút

Tanulmányai befejezése után, Komáromban Asztalos Istvánnál joggyakornok (1847–1848), a forradalom kitörése után a megye őt küldte – másodmagával – a Magyarország és Erdély unióját előkészítő kolozsvári országgyűlésre. Küldetésének végeztével csatlakozott a komáromi önkéntes nemzetőrökhöz (1848. szept.), s mint hadnagy részt vett a Jellasics elleni harcokban (pl. 1848. okt. 30-án a schwechati csatában). A 42. honvéd zászlóaljban őrmester (1848. nov.–1849), a debreceni hadbírótanfolyam elvégzése után (1849. ápr.), a komáromi vár kapitulációjáig a 98. zászlóaljnál, mint hadbíró főhadnagy szolgált (1849. jún.–okt.). A szabadságharc bukása után vándorszínész (1850), majd szüleinél tartózkodott. Pestre költözése után csak irodalommal fogl. (1851- től). Első írásai az 1840-es évek végén az Életképekben, a Honderűben és a Pesti Divatlapban jelentek meg. Legnagyobb elismerést Miss Fanny (Hölgyfutár, 1849) c. elbeszélése aratta. Az 1850-es évek irodalmi életnek egyik népszerű alakja volt. Főként humoros novellákat és regényeket írt. Művei nagy része vicc és anekdota, amelyeket szójátékok, néha meghökkentő és badar hasonlatok jellemeznek. Egyes elbeszéléseiben háttérbe szorul a folyamatosan élcelődő stílus, nagyobb szerep jut a jellemzésnek, a környezetleírásnak, emberi tanulságnak. Történeteinek visszatérő szereplői bohém kártyások, kikapós menyecskék, hangoskodó táblabírák, „sírva-vigadó” ifjú nemesek. Írásaiban Jókai Mórt vallja mesterének, sokszor még humoros stílusfordulatait is tőle kölcsönözte. Nem humoros novelláinak legsikerültebb lapjait (Comoedia, tragoedia, 1855; Ördög Róbert, 1851) szintén Jókai hatását kimutathat zsánerképei teszik ki. Jókai liberális nemzeti irányultáságát azonban nem osztja: inkább a francia romantika mintaképeit követi. Legsikerültebb és legismertebb írásai élete végén írt regényei (A puszták fiai, 1857; A kék macskához. Goldbach és Comp. fűszerkereskedése, 1857; megjelent, psoztumusz: 1858). Posztumusz megjelent regénye elsők között tesz kísérletet a kisvárosi polgárok hétköznapjainak bemutatására. A regényen észrevehetőek a dickensi hatások: a kortárs magyar prózához képest feltűnően biztonsággal ír gyermekszereplőiről. Özvegy és proletár c. vígjátékát a pesti Nemzeti Színház mutatta be (1856-ban).

Emlékezet

Arcképét Barabás Miklós rajzolta kőre (megjelent: Hölgyfutár Arczkép-Albuma, 1855; ill. Rohn által kőre nyomtatva: Hölgyfutár, 1857; Haske és társa által Pesten rézbe metszve válogatott művei előtt: 1859; Divatcsarnok, 1861). Komáromi szülőházát emléktáblával jelölték meg (Kiss György munkája, 1895. okt. 10.). Síremléke a bp.-i Kerepesi úti temetőben látható.

Szerkesztés

A Hölgyfutár c. lap munkatársa (1849–1857).

Főbb művei

F. m.: Hajnalka. Szorgalmas növendék lánykák számára. (Kecskemét, 1846)
Romemlékek. Album. (Pest, 1851)
Natalie. Angol regény Cavanagh grófnőtől. Ford. Sükei Károllyal. (Külföldi regénytár. Pest, 1852)
Puncs. Elb.-ek. I–III. köt. (Komárom, 1853– 1855)
Nesze semmi, fogd meg jól! Reg. (Pest, 1854)
Beszélyek. (Pest, 1855)
Laczikonyha. A legjelesb magyar főszakácsok, alszakácsok és kukták közremunkálásával feltálalta B. L: (Pest, 1855)
Ördög naplója. Humorisztikus naptár 1857-re. Vagyis alvilági közleméntek, miket Asmodival kötött cimborasága nyomán napvilágra hozott B. L. (Pest, 1856)
101 cholera csepp! Vagyis akár akarsz, akár nem, megpukkadsz nevettedben! (Pest, 1856
2. bőv. reményfeletti kiad. 1856)
Özvegy és proletár. Vígjáték 1 felvonásban. (Bp., 1856
bem.: Nemzeti Színház, 1856. júl. 28.)
B. L., mint pesti arszlán, vagyis: Díszes társalkodó Magyar-, Erdélyország és Szerbvajdaság számára. Víggal elegy komoly értekezések. (Pest, 1856)
Aki vesz, annak lesz! Humorisztikus naptár 1857-re. (Pest, 1857)
Comoedia és tragoedia. Novella. (Hazai beszély- és regénytár. 2. Pest, 1857)
Novellák. I–II. köt. (Hazai beszély- és regénytár. 7–8. Pest, 1857)
Obsitos. Humoreszk. (Győri Közlöny, 1858)
A kék macskához. Goldbach és Comp. fűszerkereskedése. I–II. köt. Reg. (Pest, 1858
új kiad. Magyar regényírók képes kiadása. Az előszót Mikszáth Kálmán írta. Ill. Homicskó Athanáz. Bp., 1908)
B. L. válogatott művei. I–III. Kiadta Beöthy Zsigmond. A szerző életrajzával és arczképével. (Pest, 1859)
Menyasszony. Hátrahagyott reg. A bevezetőt Beöthy Zsolt írta. (Ország–Világ, 1881).

Irodalom

Irod.: Vadnay Károly: B. L. meghalt. (Hölgyfutár, 1857. 117.)
Beöthy Zsigmond: B. L. (B. L. válogatott művei. Pest, 1859)
Kovács Ödön: Jelenet B. L. életéből. (Győri Közlöny, 1861. 18.)
Dobó László: B. L. (Nefelejts, 1864)
Vadnay Károly: Irodalmi emlékek. I. (Bp., 1905)
Gedeon Endre: B. L. élete és művei. (Bp., 1906)
Révész András: B. L., pesti arszlán. (Apollo, 1936).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője