Beöthy Ödön
Beöthy Ödön

2020. október 26. Hétfő

Beöthy Ödön, bessenyői és örvendi

politikus

Születési adatok

1796. december 2.

Nagyvárad

Halálozási adatok

1854. december 7.

Hamburg


Család

Sz: Beöthy László alispán, honvéd ezredes, Husztinger Janka.

Életút

A napóleoni háborúk idején ún. nemesi felkelő, majd a cs. és kir. hadsereg tisztje (1812–1820), részt vett a lipcsei „népek csatájában” is (1813. okt. 16–19.). Kilépett a hadseregből (1820) és Bihar vm. szolgálatában állt. Bihar vm. táblabírája (1826– 1830), az alsótáblán a vm. egyik követe (1830), majd az 1832–1836. évi országgyűlésen a liberális ellenzék egyik vezére. Bihar vm. alispánja (1841–1843), ismét országgyűlési követ (1843–1844), ám az adminisztrátori rendszer bevezetése után kiszorult a vm.-i közéletből (1845). A forradalom idején az első felelős minisztérium Bihar vm. főispánjává nevezte ki (1848. ápr. 20.–jún.; beiktatása: 1848. máj. 2.), az ún. Alvidék teljhatalmú kormánybiztosa (1848. aug. 26.–dec. 19.), Erdély és a Partium teljhatalmú főkormánybiztosa (1848. dec. 19.–1849. febr. 1.), saját kérésére felmentették, majd konstantinápolyi követ (1849. febr. 1.–ápr. 5.). A hétszemélyes tábla első alelnöke (1849. jún. 14.–aug. 13.) és újra országgyűlési képviselő (1849. júl.–aug.). A szabadságharc bukása után egy rövid ideig bujdosott, majd külföldre menekült. Párizsban élt (1849–1850), majd Londonban telepedett le, ill. gyakran megfordult a száműzetésben élő Victor Hugo házában (1850–1854). A reformkori ellenzék egyik nagyhatású szónoka, a Bihar vm.-i liberális ellenzék megszervezője és vezetője. Az 1830-as évek reformországyűlésein híres felszólalásaiban állt ki a vallási kérdések rendezése, a jobbágykérdés megoldása, a lengyel menekültek védelme érdekében. Támogatta a nemesi adómentesség korlátozását, Bihar vm.-i polgári egyesületek (pl. Casino, Polgári lövölde, Gazdasági Egyesület stb.) létrehozását). Bihar vm. alispánjaként ő volt az, aki bevezette és meghonosíttatta az országban először az alispáni jelentéseket. A forradalom idején ő készíttette elő az első népképviseleti választásokat Bihar vm.- ben (ő maga nem indult el, mint főispán a felsőtábla tagja lett). 1848. júl. 5-én nevezetes indítványt tett a felsőház új alapon történő átszervezésére. Később ellenezte a Függetlenségi Nyilatkozatot, mert véleménye szerint ez megsemmisítette a szabadságharc legalitását, és szabad kezet adott az orosz intervenciónak. A szabadságharc bukása után emigrációba vonult, Párizsban és Londonban sem kapcsolódott be a magyar emigráció politikai harcaiba. Súlyos betegen Hamburgba ment, hogy gyógyíttassa magát és, hogy családjával is ott találkozzon. Ott is hunyt el.

Emlékezet

Síremlékét Hamburgban állították fel. Két levelét a Történeti Lapok közölte (1874 és 1876), ill. korábban, Bihar vm.-hez írott levele a Rajzolatokban jelent meg (1836). A magyar nyelv ügyében tartott beszéde megjelent Toldy István művében (A magyar politikai szónoklat kézikönyve. Pest, 1866). Lajcsák Ferenc váradi püspökhez írt levelét a Sárospataki Füzetek (1864), ill. a Hazánk közölte (1884). További kiadatlan leveleit Dús László tette közzé (a Nagyvárad c. lapban, 1906-ban). Litografált arcképét Franz Eybl bécsi biedermeier festő készítette el. (1842). Síremléke képét közli a Vasárnapi Ujság (1868).

Irodalom

Irod.: Hegyesi Márton: B. Ö. (Ország–Világ, 1885)
Hegyesi Márton: B. Ö. menekülése. (Hazánk, 1885–1886)
Hegyesi Márton: B. Ö., mint képviselő. (Hazánk, 1889)
Hegyesi Márton: Mikor lett B. Ö. népképviselő? (Történeti Lapok, 1892)
B. Ö. menekülése 1849- ben. Néhai Szigethy István autobiographiájából közli Szigethy Lehel. (Nagyvárad, 1901)
Ruszoly József: B. Ö., a népképviselő. (Múzeumi Kurír, 1979)
Bényei Miklós: B. Ö. művelődéspolitikai nézetei. (Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Évkönyv, 1985)
Ruszoly József: B. Ö. emlékezete. (Debreceni Szemle, 1997)
Szendiné Orvos Erzsébet: B. Ö. politikai pályafutása. 1830–1848. (Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Évkönyv, 1997)
Sárkány Viola: B. Ö. (Honismeret, 2002)
Bényei Miklós: Széchenyi István és B. Ö. kapcsolata, közös diétai küzdelme. (Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Évkönyv, 2004/05).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013