Berczik Árpád
Berczik Árpád

2022. január 22. Szombat

Berczik Árpád, jászói

író

Születési adatok

1842. július 8.

Temesvár, Temes vármegye

Halálozási adatok

1919. július 16.

Budapest


Család

Sz: Berczik Pál káptalani, majd megyei levéltáros, Hazay Teréz. F: Schwab Flóra. Fia: Berczik Árpád posta-számvizsgáló tiszt. Unokája: Berczik Árpád (1910–1988) irodalomtörténész.

Iskola

Középiskoláit a pesti kegyesrendi gimnáziumban végezte, a pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1864), az MTA tagja (l.: 1888. máj.; r.: 1907. máj. 3.; t.: 1916. máj. 4.).

Életút

A bp.-i helytartótanács tisztviselője (1864–1867), a Miniszterelnökség Sajtóosztályának munkatársa (1867–1872), az osztály vezetője (1872–1904) minisztertanácsosi (1879–1887), tanácsosi tangban (1887-től). Verseket, humoreszkeket írt, népszerű színpadi szerző volt, több mint 20 színművét többnyire a Nemzeti Színház mutatta be. Ügyesen megírt, jól játszható, pergő párbeszédű, sokszor azonban erőltetett cselekményű, naiv vígjátékaiban és bohózataiban a dzsentriket, az öntelt felkapaszkodókat, a közélet piócáit mutatta be. Operát (Lavotta szerelme, Hubay Jenő zenéjével, 1906), operetteket és népszínműveket (Az igmándi kispap, 1882) is írt.

Emlékezet

1912. febr. 19-én ülte meg félszázados írói működésének jubileumát, ez alkalommal a Nemzeti Színházban előadták a Himfy dalai c. vígjátékát.

Elismertség

A Kisfaludy Társaság (r.: 1873), a Petőfi Társaság tagja (t.: 1907).

Elismerés

A Szent István-rend kiskeresztje. Garay-féle Pályadíj (Mai divat c. vígjátékáért, 1899).

Főbb művei

F. m.: A negyvenes évek magyar politikai és irány-vígjátékairól. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1891. okt. 5.
megjelent: Budapesti Szemle, 1892
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1891. 2.)
Emlékbeszéd Vadnai Károly r. tag felett. Akadémiai székfoglaló is! (Elhangzott: 1909. febr. 22.
MTA elhunyt tagjai felett tartott emlékbeszédek. 15. köt. 4. Bp., 1909)
Magyar tárczák. (Bp., 1910)
A mi édes magyar nyelvünk. (Bp., 1912)
színművei: Fertálymágnások. (Pest, 1867)
Bach-huszárok. (Pest, 1867)
Két vígjáték B. Á.-tól. A fertálymágnások. – A népszerűség. (Pest, 1869)
A közügyek. Vígjáték 1 felvonásban. (Pest, 1871)
A Székelyföldön. Eredeti népszínmű 3 felvonásban dalokkal. (Bp., 1874)
Házasítók. Vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1875)
Egy szellemdús hölgy. Eredeti vígjáték 1 felvonásban. (Bp., 1875)
A király csókja. Operette 1 felvonásban. A zenét Huber Károly szerezte. (Bp., 1875)
Jótékony célra. Vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1877)
Az igmándi kispap. Népszínmű 3 felvonásban. (Bp., 1881)
Nézd meg az anyját. Vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1883
2. kiad. 1903)
A bálkirálynő. Vígjáték 1 felvonásban. (Bp., 1885
2. kiad. 1893)
Parasztkisasszony. Népszínmű 3 felvonásban dalokkal. Zenéjét Erkel Elek szerezte. (Bp., 1886)
Gyerek-bál. Vígjáték 1 felvonásban. (Bp., 1887)
A protekció. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1888)
A svihákok. Vígjáték. (Bp., 1889)
A veteránok. Életkép a fővárosi életből 3 felvonásban, dalokkal. (Bp., 1892)
Mai divat. (Bp., 1892)
A peterdi csata. Vígjáték. (Bp., 1894)
A papa. Vígjáték. (Bp., 1896)
Himfy dalai. Vígjáék 3 felvonásban 1 előjátékkal. (Bp., 1898)
Mai divat. Vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1899)
A kurucok Párizsban. (Bp., 1902)
Ministerválság. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1905)
Az udvari tanácsos. Vígjáték. (Bp., 1906)
A pozsonyi dieta. Vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1908)
B. Á. színművei. I–V. Sajtó alá rend. Kéky Lajos. (Bp., 1912)
elbeszélései: Víg órák. Elb.-ek, tárczák. (Bp., 1888)
őszi hajtás. Elb.-ek. (Bp., 1897
2. kiad. 1907)
Pötty Ilonka. Egy kis varróleány története. (Bp., 1900?)
A figyelmes férj és más elbeszélések. (Bp., 1906
2. kiad. 1908)
Nyári feleség, férjem nősül és egyéb elbeszélések. (Bp., 1909)
Hogy született a szerelem? Elb.-ek. (Bp., 1911)
Négy kosár és egyéb víg történetek. (Bp., 1918)
ford.: Dickens: Barnaby Rudge. I–III. (Bp., 1872
2. kiad. 1885)
Laboulaye, E.: Abdallah, vagy a négylevelű lóhere. Arab mese. (Pest, 1872)
Molière: A képzelt beteg. (Molière vígjátékai. Bp., 1884).

Irodalom

Irod.: Kozma Andor: B. Á. emlékezete. (Bp., 1921)
Csathó Kálmán: Emlékezés B. Á.-ra. (Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1922)
Szász Károly: Emlékek. (Bp., 1925)
Molnár Pál: B. Á., a drámaíró. (Bp., 1932)
Berczik Árpád, ifj.: B. Á., a drámaíró. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1933).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője