Berecz János
Berecz János

2020. október 30. Péntek

Berecz János

orvos, szülész-nőgyógyász

Születési adatok

1882. augusztus 23.

Detta, Temes vármegye

Halálozási adatok

1938. október 6.

Budapest

Temetési adatok

1938. október 9.

Szeged

Belvárosi Temető


Iskola

A szegedi kegyesrendi gimnáziumban éretts. (1901), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1906), a szülészeti műtéttan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1926). 

Életút

A szegedi bábaképző gyakornoka (1906–1907), a budapesti tudományegyetem II. sz. Női Klinikáján Tauffer Vilmos gyakornoka (1907–1912), a Klinika tanársegéde (1912–1918), egy. adjunktusa (1918–1927) és magántanára (1926–1927); közben az I. világháborúban tartalékos ezredorvosként szolgált (1914–1918). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika ny. r. tanára és a Klinika igazgatója, egyúttal a szegedi szülészkerület főorvosa is (1927–1938). 

Országgyűlési képviselő, a Felsőház póttagja (1931–1933), r. tagja (1933–1938). 

Szülészeti műtéttannal, a mióma diagnosztikájával, az alkat nőorvosi vonatkozásaival, terhességi toxikózissal foglalkozott. Szegeden megépíttette és felszerelte az ország legmodernebb szülészeti intézményét. Ő vezette be Magyarországon a Kielland-szülészeti fogó alkalmazását, elsőként ismerte fel előnyét a hasonló fogók (pl. Naegele-fogó) szemben. A Kielland-fogó csaknem egyenes, így a medence bármely átmérőjében alkalmazható. A fejgörbület pedig úgy lett megszerkesztve, hogy átkarolta a magzat fejét, így szakszerű alkalmazásával nem okozott cerebrális bevérzéseket, s a forgási rendellenességek megoldására is a legalkalmasabbnak bizonyult. Vizsgálta még az egyke és a szülészeti vonatkozásait és társadalmi hatásait. 

Emlékezet

Szegeden élt és tevékenykedett, a Belvárosi Temetőben, díszsírhelyen nyugszik. 

Elismertség

A Magyar Nőorvosok Társasága igazgatótanácsának tagja. A Stefánia Anya- és Csecsemővédelmi Egyesület szegedi fiókjának társelnöke. 

Főbb művei

F. m.: A Kielland-fogóval szerzett tapasztalatok. (Orvosképzés, 1921)
Az interstitialis terhességről. 1–2. 1 táblával. – Az ascites jelentősége a nőgyógyászatban. 1–2. 1 táblával. – Placenta praevia centralis multiloba. 1 táblával. (Orvosi Hetilap, 1926)
Über Ovarialblutungen. (Zentralblatt für Gynäkologie, 1927)
A gyermekvédelem a szülői ágynál kezdődik… (Orvosi Hetilap, 1927)
A Magyar Nőorvosok Társasága I. Nagygyűlésének jegyzőkönyve, alapszabályai és tagnévsora. Szerk. Lehoczky-Semmelweiss Kálmánnal. (Bp., 1928)
Kuncz Andor: Szülészeti és nőgyógyászati propedeutika. A fiziológiás terhesség, a szülés és a gyermekágy. Az előszót írta B. J. (Szeged, 1930)
A méhmyomáról. (Orvosképzés, 1932)
A szegedi egyetemei építkezések tanulságai, különös tekintettel a női klinika épületére és berendezésére. (Magyar Kórház, 1932)
A császármetszés helye a szülészetben. – A Kielland-fogóról nagyobb klinikai anyagon szerzett tapasztalatok alapján. – A terhességi toxicosisok: gestosisok. (Orvosi Hetilap, 1933)
A constitutio a nőgyógyászatban. (Orvosképzés, 1934)
Alkat és havibaj. (Orvosképzés, 1935)
Az eklampsia. (Magyar Nőorvosok Társasága Nagygyűlése. Bp., 1936)
Az orvosi kamara és az új orvosi rendtartás. (Katholikus Szemle, 1936)
Az elmélet és gyakorlat a szülészetben és nőgyógyászatban. (Budapesti Orvosi Ujság, 1937)
Az egyke szülészeti vonatkozásai. Polgár Istvánnal. (Népegészségügy, 1937)
Iskoláslányok élet- és kórtana. (Iskola és Egészség, 1938)
Szenthelyi-Molnár István: Az édesanya és a gyermek szolgálata. Katolikus szülésznők, anya- és csecsemővédőnők könyve. B. J. előszavával. (Szeged, 1938). 

Irodalom

Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. (Bp., 1935)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Batizfalvy János: B. J. (MONE Orvostársadalmi Szemle, 1938)
Szathmáry Zoltán: B. J. (Orvosi Hetilap, 1938)
Kovács Ferenc: B. J. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1938)
Szállási Árpád: B. J. emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1989. 18.)
Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. (Szeged, 1992)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008). 

Megjegyzések

Lexikonok téves halálozási adata: okt. 6. Gyászjelentése szerint okt. 5-én hunyt el! 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015