Berinkey Dénes
Berinkey Dénes

2024. március 29. Péntek

Berinkey Dénes

politikus, jogász

Születési adatok

1871. október 17.

Csúz, Komárom vármegye

Halálozási adatok

1944. június 25.

Budapest


Család

Református családból származott. Sz: Berinkey Antal, Szabó Erzsébet. F: 1902-től Takács Mária.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett, ügyvédi vizsgát tett (1898).

Életút

Budapesten törvényszéki aljegyző (1898–1901), az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Osztályának munkatársa (1901-1917), az Osztály vezetője (miniszteri tanácsosi rangban, 1917–1918). A Keleti Akadémián a közgazdaságtan és a nemzetközi jog tanára (1904–1916). A Károlyi-kormány igazságügy-minisztere (1918. nov. 4.–1919. jan. 18.). Gr. Károlyi Mihály köztársasági elnökké választását követően az ország miniszterelnöke (1919. jan. 18.–1919. márc. 21.), egyúttal igazságügy- miniszter és külügyminiszter is (1919. jan. 19.–1919. jan. 24.). A Vix-jegyzéket követően lemondott, a hatalom a szociáldemokrata-kommunista vezetők kezébe került. A politikai élettől visszavonulva ügyvédi irodát tartott fenn Budapesten (1920-tól).

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Szerkesztés

A Huszadik Század c. folyóirat alapító tagja (1900-tól). Írásai a fentin kívül még elsősorban a Jogtudományi Közlönyben (1898-tól), az Aurórában (1899-től), a Magyar Hírlapban (1904-től), a Közbiztonságban (1910-től), a Jogállamban (1914-től), a Magyar Jogéletben (1916-tól) és a Budapesti Hírlapban jelentek meg (1917-től).

Főbb művei

F. m.: Kiadatási gyakorlatunk Ausztriával szemben. (Jogtudományi Közlöny, 1898)
A büntető törvénykönyv 5–19. §-ai és a tervezetek. (Jogtudományi Közlöny, 1913)
A külföldiek követelései és a háború. 1–4. – A két első hágai békeértekezleten létrejött egyezmények és nyilatkozatok. (Jogtudományi Közlöny, 1914)
A polgári perrendtartás nemzetközi vonatkozásai. (Jogállam, 1915)
Külföldi örökhagyónak magyarországi hagyatékára alkalmazandó örökösödési jog. (Jogtudományi Közlöny, 1915)
A tengeralattjárók és a nemzetközi jog. (Jogállam, 1916)
A világháborút lezáró békekongresszus jogi problémái. (Jogállam, 1917)
Irányelvek a jogalkotásban. (Jogállam, 1920)
Ellenséges tartozások rendezése a trianoni szerződésben. (Jogtudományi Közlöny, 1920)
Sulgin Sándor: Ukrán problémák. Ford., az előszót írta. (Bp., 1920)
Nemzetek Szövetsége. (Jogtudományi Közlöny, 1922).

Irodalom

Irod.: Pölöskei Ferenc: B. D. (Magyarország miniszterelnökei 1848-1990. Bp., 1993).

Megjegyzések

MÉL I. téves halálozási év: 1948!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője