Család

Sz: Berwaldsky Ferenc r. k. tanító, ditrói Tenkely Erzsébet.

Iskola

Az aradi tanítóképző intézetben tanítói képesítést szerzett. (1894).

Életút

Az újszentannai községi iskola (1894–1895), az iglói r. k. elemi iskola tanítója (1895–1912), uo. az állami elemi iskola és óvoda igazgatója (1912–1919); közben a nagyváradi tartalékkórház irodavezetője (1914–1915). Az összeomlás után, a Felvidék cseh megszállásakor Budapestre távozott (1919), Budapest székesfőváros tanfelügyelőségének tisztségviselője (1919–1920), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba (VKM) beosztva a Néptanítók Lapja segédszerkesztője (1920-tól); egyidejűleg több bp.-i iparostanonc-iskola és elemi iskola szakfelügyelője (1920–1924). A Szepesi Lapok és a Szepesi Hírnök munkatársa, a bp.-i Herkó Páter c. élclap rajzolója. Az Országos Gárdonyi Géza Társaság alelnöke (1927-től). A Szepesség, ill. Szepes vm. helytörténetével, iskoláinak múltjával, művészettörténetével foglalkozott, számos helyi kiadványt írt, szerkesztett, valamint illusztrált. Különösen értékesek a felvidéki (iglói, lőcsei stb.) katolikus iskolák, tanítóegyletek, egyéb pedagógiai mozgalmak és szervezetek történetével kapcsolatos dolgozatai. Pedagógusként elsősorban az elemi és népiskolai rajzoktatás helyzetét vizsgálta.

Szerkesztés

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba (VKM) beosztva a Néptanítók Lapja segédszerkesztője (1920-tól). A Szepesi Lapok és a Szepesi Hírnök munkatársa, a bp.-i Herkó Páter c. élclap rajzolója. A Lőcsevidéki R. K. Néptanító Egyesület Évkönyve (1906–1910), a Szepesi Tanítóegyesület Évkönyve (1910), a Scepusia (1912), a Magyar Tanítók Évkönyve szerkesztője (Bene Lajossal, 1930 és 1932). A Pedagógiai zsebnaptár (1924-től), a Népiskolai Egységes Vezérkönyvek c. sorozatok társszerkesztője (1927-től). Helytörténeti és pedagógiai írásai a fentieken kívül még elsősorban az Alföld (1897), az Aradi Közlöny (1898), a Pankota-Világos és Vidéke (1902), a Századok (1906), a Katholikus Szemle (1907–1910), a Közlemények Szepesvármegye múltjából (1910), a Numizmatikai Közlöny (1910), a Történelmi Tár (1911), a Turul (1913), a Tanítók Szövetsége (1922) és a Szülők Naptára c. lapokban jelentek meg (1925).