Berzeviczy Béla
Berzeviczy Béla

2021. október 18. Hétfő

Berzeviczy Béla, berzeviczei és kakaslomniczi

honvéd tábornok

Születési adatok

1870. november 6.

Kakaslomnic, Szepes vármegye

Halálozási adatok

1922. február 17.

Budapest


Iskola

A bécsújhelyi cs. és kir. Terézia Katonai Akadémián végzett, hadnaggyá avatták a debreceni cs. és kir. 15. huszárezredhez (1890), bécsi hadiiskolát végzett (1895).

Életút

Csapatszolgálatot teljesített (1890–1893), a zloczówi cs. és kir. 18. lovasdandár vezérkari tisztje (1895–1897), a lembergi cs. és kir. lovas hadosztály vezérkari osztályának beosztott tisztje (1897), a kecskeméti cs. és kir. 13. huszárezrednél csapatszolgálatos tiszt (1897–1899). A bécsi II. hadtest parancsnokságán beosztott vezérkari tiszt (1899–1901), a vezérkari hadműveleti iroda munkatársa (1901–1904), a cs. és kir. 13. huszárezred századparancsnoka (1904–1906), a honvédség lovassági felügyelőjének vezérkari főnöke (1906–1911); közben féléves ázsiai utazást tett (1907). A budapesti cs. és kir. 7. huszárezrednél szolgált (1911–1912), az ezred parancsnoka (1912–1914).

 

Az I. világháború idején ezredével a harctérre vonult, később a zalaegerszegi 23. honvéd lovasdandár (1914–1916), a cs. és kir. 215. gyalogdandár (1916. márc.–szept.), egyúttal rövid ideig a m. kir. 19. népfelkelő hegyi dandár parancsnoka. Súlyos betegsége miatt a hátországba került, majd a nagyváradi cs. és kir. 33. gyalogdandár parancsnokaként visszakerült a frontra (1917. máj.). A 3. hadsereg vezérkari főnöke (1917. jún.); vezérőrnagyi rangban (1917. jún. 20.), a 7. hadsereg vezérkari főnöke (1918. jan.–máj.), a győri cs. és kir. 65. gyalogdandár (1918. máj.), majd a cs. és kir. 70. gyaloghadosztály parancsnoka. Az összeomlást követően seregtestével visszatért Magyarországra, a kassai katonai kerület parancsnoka (1918. dec.-ig). Nyugállományba helyezték (1919. márc. 1.). Jelentkezett a Nemzeti Hadsereg (NH) siófoki Fővezérségénél (1919. szept.), a kaposvári katonai körlet parancsnoka (1919. okt.–dec.), vezérkari főnöke, ill. a Honvédelmi Minisztérium (HM) VI. csoportfőnöke, a Honvéd Vezérkar főnöke (1919. dec.–1922. jan.). Altábornaggyá nevezték ki (1920. aug. 17.).

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben), egyúttal döntést hozott sírhelyének helyreállításáról. 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013