Berzeviczy Gizella
Berzeviczy Gizella

2020. október 25. Vasárnap

Berzeviczy Gizella, berzeviczei és kakaslomniczi

pedagógus, politikus

Születési adatok

1878. január 15.

Csákvár

Halálozási adatok

1954. január 10.

Budapest


Család

Sz: Berzeviczy Géza miniszteri tanácsos, Langer Hermine.

Iskola

A bp.-i IV. kerületi (= belvárosi) leánygimnáziumban éretts. (1896), a bp.-i tudományegyetemen történelem szakos tanári okl. szerzett (1902), Budapesten szociológiai tanfolyamot végzett (1919. márc.).

Életút

Trencsénben, Budafokon és Szabadkán tanított (1902–1909), az aradi felső leányiskola és leánygimnázium r. tanára (1909–1919); közben Aradon, az általa alapított pedagógus-szakszervezet alelnöke (1918. nov.–1919. márc.). A Tanácsköztársaság idején a bp.-i Erzsébet Nőiskola igazgatója (1919. ápr. 30.– aug. 6.), Egerben egy pedagógus-átképző tanfolyam vezetője (1919. júl.). A bukás után hazaárulás és felekezeti izgatás vádjával letartóztatták (1919. aug.), a bp.-i törvényszék 8 évi fegyházra ítélte (1920. márc.), Márianosztrán raboskodott (1920–1922), majd a szovjet-orosz–magyar fogolycsere-egyezmény alapján Szovjet- Oroszországba távozhatott (1922), ahol az emigránsok moszkvai üdülőjében élt (1922. márc.–jún.). Szaratovban a Nemzetközi Vörös Segély munkatársa (1922–1923), a Kaukázuson-túli Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság tbiliszi pártközpontjának előadója (1923–1926). Az odesszai pártfőiskolán a marxizmus-leninizmus és a történelem főisk. tanára (1926–1934), a tanárképző főiskola német tagozatán dialektikus és történelmi materializmust, valamint leninizmust tanított (főisk. docensként, 1934–1937), nyugdíjazták (1937). A II. vh. kezdetén Moszkvában élt (1940–1941), a Moszkva elleni német támadás idején áttelepült Üzbegisztánba (1941), majd a talicini és a krasznogorszki hadifogolytábor antifasiszta iskolájának előadója (1941– 1945). Budapestre való visszatérése után (1946) a Szovjetuniót népszerűsítő előadásokat tartott, párttörténeti szemináriumokat vezetett. Visszaemlékezései fontos kortörténeti források.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Személyes dokumentumait, visszaemlékezéseit, kéziratait, egyéb írásait a Politikatörténeti Intézet Archívuma őrzi. Születésének 100. évfordulójára a Magyar Posta bélyeget adott ki (Kékesi László grafikusművész munkája, 1978). Róla nevezték el a bp.-i Berzeviczy Gizella Általános Iskolát (1134 Budapest Tüzér u. 46–48., 1977-től) és az egri Berzeviczy Gizella Kollégiumot (3300 Eger Leányka u. 6.). Az Újpesti (= Budapest IV. kerület) Kereskedelmi Gimnázium 1956-ban vette fel a nevét (Berzeviczy Gizella Közgazdasági Szakközépiskola, 1993-tól Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Külkereskedelmi Szakközépiskola).

Szerkesztés

Írásai – többek között – az Egyetemi Lapokban (Guise Ella néven, 1899–1900), a Polgári Iskolában (1906–1907) és a Polgári Iskolai Közlönyben jelentek meg (1908).

Főbb művei

F. m.: A gyermek a Szovjetunióban. (Bp., 1948)
Egy egész nép tanul. (Új magyar ismeretterjesztő könyvtár. Bp., 1948)
Márianosztra. Börtönemlékek. (1–2. kiad. Bp., 1948
3. kiad. 1953)
A Szovjetunióról. (Bp., 1949)
Családi boldogságunk feltétele a béke. (Bp., 1951).

Irodalom

Irod.: B. G. (Szabad Nép, 1954. jan. 13.)
B. G. Egy kommunista nő életéről. (Nők Lapja, 1954)
Bihari Mór: B. G. forradalmi pályafutása. (Pedagógiai Szemle, 1964)
Botos János–Friss Istvánné–Vadász Ferenc: Küzdtünk híven. B. G., Martos Flóra, Braun Éva élete és politikai pályája. (Bp., 1978)
Bereczki Sándor: B. G. pedagógiai tevékenysége. (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Módszertani Közleményei, 1984).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013