Berzsenyi-Janosits László
Berzsenyi-Janosits László

2024. december 6. Péntek

Berzsenyi-Janosits László

növénynemesítő

Születési adatok

1903. szeptember 2.

Fiume

Halálozási adatok

1982. április 17.

Keszthely


Család

Anyai ágon régi nemesi családból származik: Berzsenyi Dánielnek (1776–1836), Berzsenyi Lénárdnak (1805–1886) és Berzsenyi- Janosits Lászlónak legelső ismert közös őse: Bers’enyi Kálmán (1400 k. élt a Veszprém vm.-i Egyházasberzseny nevű községben.) Dédanyja: Berzsenyi Lénárd nővére. Sz: Janosits József mérnök, minisztertanácsos, Berzsenyi Margit. Testvére: Berzsenyi-Janosits Miklós (1899–1990) építőmérnök. 1914-ben Ferenc József császár a családnak és törvényes leszármazottainak az egyházasberzsenyi előnevet adta, továbbá engedélyezte a Berzsenyi-Janosits kettős családnevet és a Berzsenyi-címer használatát.

Iskola

A Magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. (1924), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1938).

Életút

A magyaróvári Országos Növénynemesítő Intézet (1928–1935 és 1937–1941), a magyaróvári Növénytermesztési Kísérleti Állomás munkatársa, kísérletügyi adjunktusa (1935–1937), a kolozsvári Növénytermesztési és Növénynemesítési Kísérleti Intézet kísérletügyi főadjunktusa (1941–1944), a magyaróvári Növénynemesítő Intézet igazgatóhelyettese (1944–1949). A bp.-i Növénytermesztési és Növénynemesítési Kutató Intézet Fajtaminősítő Osztályának vezetője (1949–1959), a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia, ill. a keszthelyi Agrártudományi Főiskola tud. főmunkatársa és a dunántúli központi hibridkukorica- nemesítő telep vezetője (1959–1969). Kukoricanemesítéssel foglalkozott. Magyarországon elsőként kísérletezett hibridkukoricával. Nemzetközi elismerést kapott – többek között – a Keszthelyi-22 elnevezésű kétszeres keresztezésű silókukorica hibridje, valamint a korai érésű Georgikon-250 és a Georgikon-302 hibridjei. Nevéhez fűződik a beltenyésztéses hibridkukorica nemesítésének megszervezése. Legelterjedtebb fajtahibridjeit kb. 200 ezer kh-on termesztették.

Emlékezet

Születésének 100. évfordulóján a Veszprémi Akadémiai Bizottság tudományos konferenciát rendezett (Keszthelyen, 2003. nov. 28- án). Mint a Berzsenyi család rokona gyűjtötte a család emlékeit: megőrizte Berzsenyi Lénárd személyes tárgyait, leveleit és néhány festményét. A Berzsenyi családról – köztük Berzsenyi-Janosits Lászlóról és Berzsenyi Lénárdról Ágh István írt személyes hangú könyvet (Dani uraságnak, 1984).

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1955). Állami Díj (többekkel, a hibridkukorica előállításában és elterjesztésében elért eredményeiért, 1970).

Szerkesztés

A Kutatási eredmények a gyakorlatban c. kiadvány sorozatszerkesztője (1961-től).

Főbb művei

F. m.: Gazdaszámok. 70 számtáblázat a gazdasági gyakorlat minden ágából. Galgóczy Miklóssal, Rázsó Imrével. (Magyaróvár, 1936
3. bőv. kiad. 95 számtáblázat alcímmel. Magyaróvár–Újvidék, 1942)
Cukorrépafajtákkal végzett előkísérletek eredményei. Beta vulgaris saccharifera. (Magyaróvár, 1940)
A gyakorlati gazda és a növénynemesítés. (Kolozsvár, 1943)
A lencsebökköny, mint a lencse veszedelmes gyomnövénye. (Köztelek, 1944)
A takarmánymályva és termesztése. (Újszerű növények. Bp., 1944)
A kukorica termesztése. (Mezőgazdasági kiskönyvtár. 17. Bp., 1951)
Tenyészterület-kísérlet kukoricával. (Növénytermelés, 1953)
Útmutató a fajtaheterózis kukorica vetőmagjának előállítására. (Bp., 1954)
Az egy munkamenetes címerezés a hibridkukorica- vetőmagtermesztés megkönnyítésére. (Növénytermelés, 1955)
Útmutató a fajtahibrid és beltenyésztéses hibrid kukorica vetőmagjának előállítására. (Bp., 1956)
Maizsüchtung durch Sortenheterosis in Ungarn. Methoden und Ergebnisse. (Acta Agronomica, 1956)
Bővebben terem-e a késői kukorica? Adatok a hibridkukoricák értékeléséhez. (Növénytermelés, 1958)
A hibridkukorica. Monográfia. (Bp., 1958)
Kukoricafajta nemesítése beltenyésztéses módszerrel. – A heterózis hatása a hazai kukoricanemesítésben. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1960)
A szántóföldi kísérletek technikája. I’só Istvánnal. (Bp., 1961)
Néhány szó a hibridkukoricák termőképességéről. (Növénytermelés, 1974).

Irodalom

Irod.: Bócsa Iván: B.-J. L. 75 éves. (Növénytermelés, 1978)
Bócsa Iván: B.-J. L. (Növénytermelés, 1982)
Ágh István: Dani uraságnak. (Bp., 1984)
Bócsa Iván: Száz éve született B.-J. L. (Növénytermelés, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője