Bese Lajos
Bese Lajos

2020. október 22. Csütörtök

Bese Lajos

nyelvész, orientalista

Névváltozatok

1958-ig Ligeti

Születési adatok

1926. október 1.

Békéscsaba

Halálozási adatok

1988. június 18.

Budapest


Család

Sz: Ligeti Lajos asztalosmester, Varga K. Mária. F: 1951-től Hámori Ilona, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Könyvtára könyvtárosa. Öten voltak testvérek, ő volt a legidősebb.

Iskola

A Békéscsabai Községi Kereskedelmi Középiskolában éretts. (1945), a Pázmány Péter Tudományegyetemen mongol, kínai, mandzsu nyelvészeti, ill. általános nyelvészeti és fonetikai tanulmányokat folytatott, az egyetem átszervezése után az ELTE BTK-n – a Kőrösi Csoma Sándor Népi Kollégium tagjaként – mongol–mandzsu szakos nyelvész okl. szerzett (1951), könyvtáros tanfolyamot is végzett (1951). A nyelvtudományok kandidátusa (1965).

Életút

Az Országos Könyvtári Központ (OKK) Külföldi Kapcsolatok Osztálya (1951), az MTA Könyvtára könyvtárosa (1951–1952), politikai okokból a tudományos pályán nem tudott elhelyezkedni. A bp.-i Magyar Acélárugyár segédmunkása (1952–1953), a 30/1. sz. Építőipari Vállalat (1953–1954), a 30/3. sz. Építőipari Vállalat (1954–1955), az Egyesült Izzó (1956–1957), a bp.-i Cserépkályhaépítő Ktsz kőművese (1957–1958). Az MTA Könyvtár Keleti Gyűjteményének tud. könyvtárosa (1958–1961), a gyűjtemény vezetője (1961–1976), az MTA Orientalisztikai Munkaközössége tud. főmunkatársa (1976–1988). A berkeleyi Kalifornia Egyetem (UCLA) vendégtanára (1974-1975). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1963). Altajisztikával, mongol nyelvészettel, mandzsu filológiával foglalkozott, elsősorban az északi mongol, különösképpen a burját és a halha nyelvek nemzetközileg is ismert szakértője volt. Alapvetően új eredményeket ért el a középmongol igeragozás, a régi mongol nyelvjáráskutatás, és a török–mongol nyelvi kapcsolatok feltárása terén. A 13. sz.-i mongol–török személyneveket összefoglaló nagymonográfiája kéziratban maradt. A mongol népek hiedelem- és hitvilágát is vizsgálta, ezzel kapcsolatos folklorisztikai tevékenysége is jelentős. Többször járt gyűjtő- és kutatóúton Mongóliában és a Szovjetunióban.

Emlékezet

1958-ban változtatta meg családnevet, megkülönböztetésül Ligeti Lajos orientalistától. A bese burját tagadószó, egyfajta tiltakozásul vette fel. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Emlékét őrzi az MTA Keleti Gyűjtemény mongol és tibeti fanyomat- és kézirat-különgyűjteménye.

Főbb művei

F. m.: Zwillingswörter im Mongolischen. (Acta Orientalia, 1957)
Einige Bemerkungen zur partikulären Reduplikation im Mongolischen. (Acta Orientalia, 1960)
Remarks on a Western-Khalkha Dialect. (Acta Orientalia, 1961)
Contributions to the Khori-Buriat Sub-dialect of Ivolga. (Hoc volumen Ludovico Ligeti sexagenario sacrum. Szerk. Czeglédy Károly. Bp., 1962)
Magyar szerzők Ázsiáról és Afrikáról. 1950–1960. Vál. bibl. Szerk., összeáll. Apor Évával, Ecsedy Ildikóval. (Bp., 1963)
Two Western Khalkha Tales. (Acta Orientalia, 1964)
Prefixumok a mongolban. Kand. értek. (Bp., 1965)
A Study of Buriat Proverbs. (Acta Orientalia, 1966)
On Khalkha Preverbs. (Acta Languages. Orientalia, 1968)
Preverbs in the Language of the Secret History of the Mongols. (Acta Orientalia, 1969)
On the Syntactic Typology of the Uralic and Altaic Languages. Dezső Lászlóval, Gulya Jánossal. (Theoretical Problems of Typology and the Northern Eurasian Languages. Szerk. Dezső László, Hajdú Péter. Amsterdam, 1970)
Verbal Prefixes in Mongolian Dialects. (Mongolian Studies, 1970)
An Old Mongolian Calendar Fragment. (Ludovico Ligeti septuagenario hoc volumen damus dedicamus. Szerk. Kara György. Bp., 1972)
The Mongolian Collection in Berkeley, California. (Acta Orientalia, 1977)
A hármas koporsó motívuma egy mongol népmesében. (Mítosz és történelem. Szerk. Hoppál Mihály, Istvánovits Márton. Bp., 1978)
Some Turkic Personal Names in the Secret History of the Mongols. (Acta Orientalia, 1978)
Személynév és etnikum a XIII. századi mongoloknál. (Nomád társadalmak és államalakulatok. Szerk. Tőkei Ferenc. Bp., 1983)
Egy sámánszertartás a mongolok titkos történetében. (Tanulmányok. Történelem és kultúra. 3. Szerk. Boglár Lajos, Ferenczy Mária. Bp., 1986)
Néhány etnikai elnevezés a Mongolok Titkos Történetében. (Keletkutatás, 1987)
On Some Ethnic Names in 13th Century Inner-Asia. (Acta Orientalia, 1988).

Irodalom

Irod.: Ecsedy Ildikó: In memoriam B. L. (Keletkutatás, 1989).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013