Bethlen Balázs
Bethlen Balázs

2022. szeptember 25. Vasárnap

Bethlen Balázs, bethleni gr.

politikus, mérnök, nagybirtokos

Születési adatok

1864. augusztus 8.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1946. december 21.

Árokalja, Szolnok-Doboka vármegye


Család

Nagyapja: Bethlen János, ifj. (1811–1879) politikus, nagybirtokos. Sz: Bethlen Géza (1838–1911) Torda-Aranyos vm. főispánja, Kaáli Nagy Berta (1844–1916). F: 1899-től branyitskai br. Jósika Beatrix (1877–1963). Leánya: Bethlen Gabriella (1900–1985), Bethlen Beáta (1908–1978); fia: Bethlen Balázs (1901–1981).

Iskola

A bp.-i József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1887), majd állam- és jogtudományi vizsgákat tett.

Életút

Tanulmányai befejezése után állami szolgálatba lépett: a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumban, az államépítészeti hivatalokhoz rendelt mérnök (1887–1892). A Szabadelvű Párt programjával országgyűlési képviselő (Marosludasi kerület, 1892– 1905). Szolnok-Doboka vm. főispánja (1910–1917), közben, az I. vh. idején Beszterce-Naszód vm. kormánybiztosa is (1917. jún. 14-ig). Az országváltás után Árokalján élt.

Emlékezet

Nevéhez fűződik a híres árokaljai neobizánci stílusú Bethlen-kastély építése. A különleges, négy saroktornyos, hagymakupolájú kiskastély szobáit remekbe szabott hatalmas cserépkályhák díszítették. A kastély ma a Babes-Bolyai Tudományegyetem tulajdona, itt működik az egyetem ún. Frankofon Regionális Központja, amely nemzetközi tudományos konferenciák színhelye. Parkja híres arborétum, több száz ritka fafajjal.

Főbb művei

F. m.: Beszámoló a három utolsó évről. Tartotta B. B. 1904. év szept. havában. (Kolozsvár, 1904)
B. B. beszámoló és programm- beszéde, tartotta Maros-Ludason 1905. jan. 12-én. (Kolozsvár, 1905)
B. B., Szolnok-Doboka vármegye főispánjának székfoglaló beszéde, tartotta Désen, 1910. márc. 10-én. (Kolozsvár, 1910).

Irodalom

Irod.: Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. (Bp., 1927).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője