Bethlen Bálint
Bethlen Bálint

2022. augusztus 19. Péntek

Bethlen Bálint, bethleni gr.

politikus, nagybirtokos

Születési adatok

1856. augusztus 24.

Bethlen, Szolnok-Doboka vármegye

Halálozási adatok

1913. február 8.

Budapest


Család

Sz: Bethlen Pál (1798–1859) cs. és kir. főkamarás, gr. bethleni Bethlen Mária (1827–1876). Féltestvére: Bethlen Paulina (1833–1925). Testvérei: Bethlen Vilma (1850–1940), Kállay Béni pénzügyminiszter felesége; Bethlen Pál (1851–1935), Bethlen Ödön (1852–1927) Kolozs vm. és Kolozsvár főispánja, Bethlen Aladár (1854–1941) cs. és királyi kamarás. F: 1881-től gr. uzoni Béldi Berta (1863– 1946). Leánya: Bethlen Mária (1882–1970), Bethlen Berta (1896–1924); fia: Bethlen Gábor (1885–1914), Bethlen Bálint (1887–1946), Bethlen Béla (1888–1979) politikus, Erdély kormánybiztosa, Bethlen Ödön (1893–1968).

Életút

Tanulmányai befejezése után gyéresszentkirályi (= Aranyosgyéres) birtokán gazdálkodott. A Nemzeti Párt programjával országgyűlési képviselő (Nagyenyedi kerület, 1892–1896; Bethleni kerület, 1899–1904). 1896-ban nem nyert mandátumot, de Fejérváry Károly halála után a Bethleni kerület időközi választásán győzött (1899), s mandátumát még egy cikluson keresztül megőrizte. Aranyos-Torda vm. főispánja (1906–1910). Főispánsága idején új vashídat építtetett az Aranyos folyón, továbbá felépíttette a tordai gimnázium új épületét, megnagyobbította és korszerűsítette a vármegye kórházát. Írásaiban elsősorban a választójog kérdésével foglalkozott. – Több mint háromezer hold birtokai Torda-Aranyos vármegyében, Szolnok-Doboka vármegyében, Bethlen környékén és Nagy-Küküllő vármegyében, Keresden terültek el.

Elismerés

Torda város díszpolgára.

Főbb művei

F. m.: Nemzeti állam és általános választójog. (Kolozsvár, 1905).

Irodalom

Irod.: Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. (Bp., 1927).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője