Bethlen János
Bethlen János

2022. január 19. Szerda

Bethlen János, ifj., bethleni gr.

politikus, nagybirtokos

Születési adatok

1811. október 18.

Kisbun, Kis-Küküllő vármegye

Halálozási adatok

1879. szeptember 2.

Kolozsvár


Család

Sz: Bethlen Sándor (1777–1863), magyargyerőmonostori br. Kemény Mária (1781–1854). F: 1835-től széki gr. Teleki Zsófia (1815– 1852). Fia: Bethlen Géza (1838–1911) Torda-Aranyos vm. főispánja, Bethlen Domokos (1839–1875), Bethlen János (1843–1881) és Bethlen Sándor (1850–1910). Unokája: Bethlen Balázs (1864–1946) politikus, mérnök, nagybirtokos.

Iskola

Iskoláit Nagyenyeden végezte, majd Marosvásárhelyen jogi vizsgát tett (1833).

Életút

Udvarhelyszék követe az erdélyi országgyűléseken (1841–1848) és az első népképviseleti országgyűlésen (1848–1849; a debreceni országgyűlésen az ún. Békepárthoz csatlakozott), egyúttal Vay Miklós királyi biztos mellett erdélyi kormánybiztos is (1848. szept.– nov.). A szabadságharc leverése után három hónapig bujdosott (1849. aug.–okt.), majd kegyelmet kapott. Pesten (1849–1853), Kolozsvárott élt (1853-tól). A kiegyezést előkészítő országgyűlésen ismét Udvarhelyszék országgyűlési képviselője (1865–1866). Az erdélyi reformellenzék egyik jelentős képviselőjeként politikai pályafutását a helyi törvényhatóságokban megjelent ún. vándor patrióták mozgalmában kezdte (az 1830-as évek elején országgyűlés nem lévén, a mozgalom tagjai megyegyűlésről megyegyűlésre jártak, és kifejtették véleményüket napi politikai kérdésekről). Udvarhelyszéken azt javasolta, hogy az Országgyűlés hozzájárulása nélkül kivetett adót a megye utasítsa el, ill. tagadja meg (legelső nyilvános szereplésén, 1834-ben). Fellépése miatt perbe fogták, a közvélemény nyomására azonban szabadon engedték. Udvarhelyszék követeként az erdélyi országgyűlésen támogatta a Magyarországgal történő uniót (1848), utóbb az agyagfalvi székely gyűlésen (1849. okt. 16.) a székelység egyik vezetőjeként szólalt fel. Felesége halála után Kolozsvárra költözött, s elsősorban kulturális és művelődési törekvéseivel tűnt ki. Sokat tett a kolozsvári állandó Nemzeti Színház megalapításáért (harmadmagával a színház felügyeletét is elvállalta 1855-ben), ill. jelentős szerepet játszott az Erdélyi Múzeum létesítésében. Az októberi diploma kibocsátása után az országos politikai életbe is bekapcsolódott.

Emlékezet

Kolozsvárott hunyt el, a Házsongárdi Temetőben nyugszik.

Szerkesztés

A Kolozsvári Közlöny (1856–1860), a Korunk (1860–1864) és a Kelet c. lapok alapító szerkesztője (1870-től). Az erdélyi unió ügyéről a Társalkodó c. lapban (1848), Erdély gazdasági viszonyairól a Kolozsvári Hetilapban (1854) és az Erdészeti Lapokban írt (1862); sportcikkei a Vadász- és Versenylapban (1857), zenebírálatai a Nefelejtsben jelentek meg (1859–1860). Korabeli arcképét a Magyarország és a Nagyvilág (1865), az Országgyűlési Emlékkönyv (1867) és a Vasárnapi Ujság közölte (1879).

Irodalom

Irod.: B. J. Arcképével. (Vasárnapi Ujság, 1879. 38.)
Jakab Elek: B. J. (Ellenőr, 1879)
Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. (Bp., 1927).

Megjegyzések

A reformkori Erdélyben két gr. Bethlen János szerepelt (csak távoli unokatestvérek voltak), a kortársak megkülönböztetésül az id. és az ifj. rövidítést tették nemesi előnevük elé!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője