Bethlen János
Bethlen János

2024. október 7. Hétfő

Bethlen János, id., bethleni gr.

politikus, nagybirtokos

Születési adatok

1792. február 9.

Pest

Halálozási adatok

1851. március 17.

Pest


Család

Sz: Bethlen Sámuel (†1815), fricsi Fekete Klára. F: 1. 1823-tól uzoni gr. Béldi Rozália (1800–1836). Fia: Bethlen Miklós (1831–1899) honvédtiszt, színész, szerkesztő. Özvegy. 2. 1837-től hadadi br. Wesselényi Zsuzsanna (1808–1891). Fia: Bethlen István (1839– 1881); Bethlen Aurél (1843–1906).

Iskola

A nagyenyedi református kollégiumban tanult.

Életút

Tanulmányai befejezése után katonának állt, részt vett a napóleoni háborúkban, ahol kapitányi rangot ért el. Leszerelése után a bécsi erdélyi udvari kancellária titkára (1814-1822), majd visszavonult erdélyi birtokára (1822). A bécsi társasági élet ismert alakja volt, költséges életmódja azonban csaknem egész vagyonát felemésztette. Nagybátyjától, Bethlen Dánieltől rámaradt öröksége mentette meg a teljes anyagi csődtől. A reformkori erdélyi közélet egyik meghatározó személyisége, az erdélyi reformellenzék jelentős alakja. Tisztséget vállalt az erdélyi reformátusok tanácsában (1834-től), így az udvar elleni sikeres küzdelemnek egy új és alkalmas színterét fedezte fel. Mivel a bécsi udvar által kinevezett tisztviselők szinte kivétel nélkül katolikusok, a Bethlen által megszervezett, nemzeti alapon álló reformellenzéki mozgalom tagjai zömmel reformátusok voltak, a politikai küzdelem felekezeti színt is kapott. Az 1834. évi erdélyi országgyűlésen br. Wesselényi Miklós, br. Kemény Dénes és gr. Teleki Domokos mellett a megszerveződő erdélyi liberális ellenzék vezetője, majd az 1837–1838. évi erdélyi országgyűlésen nagy hatású beszédével megakadályozta a magyarellenességéről elhíresült Estei Ferdinánd főherceg kormányzóvá választását. Az 1848. évi kolozsvári országgyűlésen a Magyarországgal való unió kimondásának legfőbb képviselője, 1848. jún.-tól az első népképviseleti országgyűlés képviselője (képviselőként elsők között szorgalmazta a köztársasági államforma elfogadását, 1849-ben).

Emlékezet

Pesten hunyt el, a Kerepesi úti Temetőben (= Fiumei út) nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).

Irodalom

Irod.: Kazinczy Gábor: Id. B. J. (Pesti Hírlap, 1851. 308.)
Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. (Bp., 1927).

Megjegyzések

A reformkori Erdélyben két gr. Bethlen János szerepelt (csak távoli unokatestvérek voltak), a kortársak megkülönböztetésül az id. és az ifj. rövidítést tették nemesi előnevük elé!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője