Bezerédj Amália
Bezerédj Amália

2024. október 7. Hétfő

Bezerédj Amália, bezerédi

pedagógus, írónő

Születési adatok

1804. április 15.

Szentivánfa, Vas vármegye

Halálozási adatok

1837. szeptember 21.

Máriavölgy, Pozsony vármegye


Család

Sz: Bezerédj György (1779–1863) Vas és Veszprém vármegye követe, Veszprém vármegye főjegyzője, alnádor és a kőszegi kerületi tábla elnöke, mezőszegedy Szegedy Antónia (1782–1842), Szegedy Ignác, zalai alispán leánya, Szegedy Rozáliának, Kisfaludy Sándor (1772–1844) hitvesének és múzsájának testvére. Amália a legidősebb gyermek volt, testvérei: Bezerédj Konstanczia (1806–1836), Bezerédj Etelka (1807–1888), Bezerédj Antónia (1809–1891), Bezerédj Lujza (1810–1872), Bezerédj László (1813–1871) és Bezerédj Elek (1823–1894). F: 1821. ápr. 15-étől Bezerédj István (1795–1856), [unokatestvére] országgyűlési követ, akit kiváló szónoki tehetsége miatt csak „a magyar Démoszthenésznek” neveztek. Egy kislányuk született: Bezerédj Flóra (= Bezerédj Floriana Mária Amália [1834–1844]; a Flóra utónév első ismert magyar képviselője).

Iskola

Felvilágosult szellemben nevelték: az írás-olvasás mellett latinul, németül, angolul és franciául tudott, kiválóan zenélt: zongorán és hárfán játszott. Miután édesanyja sokat betegeskedett, Amália tevékenyen részt vett kisebb testvérei nevelésében, tanításában; s ez a (kényszerű) gondoskodás fordította érdeklődését a nevelési elvek és módszerek felé. Családjával 1816–1821-ben Veszprémben éltek, férjével 1821. máj.-ban Hidjára (Tolna vármegye) költöztek.

Életút

Hidja a helyi (vármegyei) társasági és kulturális élet, ill. a magyar biedermeier szellemi központjává vált. Széles körű levelezésben állt kora ismert arisztokratáival; ugyanakkor egyik testvérével, Bezerédj Lászlóval franciául levelezett olvasmányélményeiről (elsősorban Shelley-ről és Byronról). Kottákat írt és gyűjtött, híres zongoraesteket adott, megpróbálkozott a zeneszerzéssel is (minden bizonnyal ő volt az első magyar zeneszerzőnő) számos dalt írt! Zenetörténészek, a Bezerédj Amália által írt dalokat három csoportba sorolták: 1. magyar hagyományokhoz kötődő dalok; 2. német gyermekdalok; 3. nagyobb igényű szövegű és dallamú dalok. A Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből (1823–1835) című gyűjteményben megjelent nyomtatásban egy verbunkos kottája (A d. B. monogrammal), a többi dalainak kottái későbbi könyveiben láttak napvilágot vagy kéziratban maradtak. Kisfaludy Sándor hatására élénk figyelmet szentelt a meginduló balatonfüredi színházi életnek. 

 

Miután férjét országgyűlési követté választották (1830) gyakran tartózkodott Pozsonyban. Élénk érdeklődéssel vett részt férje politikai törekvéseiben. A liberális mozgalom híveként aktívan bekapcsolódott a politikai vitákba. Leveleiben, írásaiban elsősorban a nőnevelés, ill. a művészeti (zenei) oktatás kérdéseivel foglalkozott. Novellákat, kisebb „beszélyeket” kezdett írni német nyelven. Írásai női sorsokat, romantikus életérzéseket örökítettek meg, amelyek szabad szellemben tárgyalták az asszonyi sors küzdelmeit a társadalmi előítéletek ellen. A nőnevelés kérdésével a Leányiskola (Die Mädchenschule) című művében foglalkozott először. Az írások Bécsben történő megjelenését a család barátai hiába szorgalmazták, kiadásuk meghiúsult, német nyelvű írásai visszhangtalansága miatt, férje biztatására kezdett el magyar nyelvű történeteket írni. Első, magyar nyelven megjelent elbeszélése, A remeték, a Szemlélő című folyóiratban jelent meg (Malby álnéven, 1835-ben). Művéről Bajza József írt kritikát. 

Az első kisdedóvó megalapítása után (Buda, 1828. jún. 1.) ő is hasonló intézmény alapítását tervezte Hidján. Rábeszélte br. magurai Augusz Antalt (1807–1878) az első vidéki óvoda megalapítására, majd gyűjtést szervezett a létesítendő intézmény javára. Ugyanakkor komoly szervezőmunkát is végzett egy vidéki „kézmű oskola” létesítésére. Kisgyermeke megszületése után, férje buzdítására, magyar nyelvű meséket, mondókákat kezdett el írni Flóra számára, és papírra vetette a kisdedóvó intézet létrehozásának körülményeit. Hidján – ahol a Tolna megyei nemesek rendszeres vendégei voltak a Bezerédj-birtoknak – társas összejöveteleken ismertette Wilderspin és Pestalozzi pedagógiai műveit, s itt olvassa fel kisebb írásait is. 

Bezerédj Amália legismertebb műve a Flóri könyve (1836; megjelent: 1839-ben, 1840-es dátummal!), az első magyar nyelvű verses, képes, kottás daloskönyv, s hosszú évtizedeken keresztül, a magyar gyermekkönyv-kiadás történetében különös jelentőséggel bírt. A képeskönyv a hidjai óvoda kisgyermekei számára készült (ott tanult a környék béres- és jobbágygyermekeivel együtt Flóri is). Bezerédj Amália már súlyos betegen kezdte el írni a kéziratot, amelyet halála után férje jelentetett meg. A könyv nemcsak ábécéskönyv, hanem a betűvetésen kívül még – többek között – játékok leírását, mondókákat, meséket, verseket, természettudományi ismereteket is közölt. A mű rendkívül nagy hatást gyakorolt a magyar óvodapedagógiára és művelődéstörténetre. Az első legeredetibb gyermekkönyv igazi pedagógiai segédeszköz, vademekum lett, amely közel száz évig volt könyvkereskedelmi forgalomba. Nemzedékek nőttek fel a könyv néhány soros versein, erkölcsi tanításain, a mű fontosságát olyan későbbi szerzők is újra és újra hangsúlyozták, mint pl. Benedek Elek: „Az én első könyvem nem az ABC volt…hanem a Flóri könyve. Ennek a könyvecskének lelkéből sarjadzott ki az én gyermek-ifjúsági könyveimnek terebélyes fája.” (Édes anyaföldem, 1920).

 

Bezerédj Amália másik ismert művei a Földesi estvék (1840). A címben szereplő Földes-puszta Hidja, ahol a házigazda Földesi úr (= Bezerédj István) házában rendszeresen összegyűlnek a környező főnemesi és köznemesi családok és a helyi intelligencia (orvosok, tanítók), hogy megbeszéljék az embereket akkortájt igencsak foglalkoztató kérdéseket. A mű, a hidjai esték megörökítése, ahol az összejövetelek résztvevői az emberek jogairól, a közösségi nevelésről, a szegény gyermekek nevelésének szükségességéről beszélgettek. A mű Kisdedóvó-intézet című fejezetében Bezerédj Amália ismertette a hidjai óvoda felépítését, az ott alkalmazott pedagógiai elveit és megvalósításuk módszereit, továbbá a kisgyermeknevelés és az óvodai tanítóképzés érdekében kifejtett tevékenységét. Meggyőzően bizonyítja, hogy a kisdedóvókban magyar nyelven kell tanulni (az első, Brunszvik Terézia által alapított intézetben még német volt a tanítás nyelve!), s ehhez elengedhetetlenül szükségesek a magyar nyelvű olvasókönyvek és egyéb segédeszközök.

 

Bezerédj Amáliának két művén kívül még számos, kéziratban maradt írása ismert: a Bettike, a Kis Emma, a Lottika, valamint a személyes vonatkozásai miatt különösen érdekes Luizika című elbeszélések, amelyek mind kisgyermekekhez íródtak pedagógiai célzattal. Egy cím nélküli, kéziratos füzetben nyolc hosszabb-rövidebb elbeszélést őrzött, amelyek többnyire alacsonyabb sorból feltörekvő, tanulni vágyó gyermekekről szólnak, akiket jószándékú, nemes úrfiak és „úrhölgyek” vettek pártfogásukba. Bezerédj Amália egész életében a maga sajátos, de felettébb sikeres eszközeivel harcolt a nők egyenjogúságáért, a kisgyermekek magyar nyelvű neveléséért, a nők közéleti szereplésének elfogadtatásáért az irodalom, a zene és egyéb művészetek és a tudomány területén. 

Emlékezet

Máriavölgyben (Pozsony vármegye) hunyt el, a stomfai plébános temette el, majd később a család hidjai sírjában helyezték végső nyugalomra. Szentivánfát, szülőhelyét 1970-ben Uraiújfaluhoz csatolták. Emlékét őrzi a helyi Bezerédj Amália Óvoda.

 

Kisfaludy Károly 1819-ben bemutatott ismert színművében, A kérőkben a Bezerédj házaspárt formálta meg. A Flóri könyvéről először a Figyelmező– az Athenaeum, Bajza József, Toldy Ferenc és Vörösmarty Mihály által szerkesztett melléklapja – adott hírt (1839. nov.-ben). Bezerédj István több példányt vásárolt Samuel Wilderspin Infant Education című, Joseph Wertheimer által németre fordított és kibővített változatából. A könyv döntő szerepet játszott a hidjai óvoda létesítésében. Bezerédj adott egy példányt Kossuth Lajosnak is, aki később, fogságában a munka jelentős részét magyar nyelvre fordította.

 

A Szekszárdi Kaszinó 1896-ban határozta el, hogy emléket állít Bezerédj Istvánnak. A szobor azonban csak a Kaszinó fennálásának századik évfordulóján készült el (Konrád Sándor alkotása, Szekszárd, Béla tér, a Megyeháza kertje, 1942). A talapzaton három dombormű látható: 1. Bezerédj István jobbágyai körében; 2. első felesége, Bezerédj Amália íróasztala mögött, az alábbi szöveggel: „Lánykádnak írtál verset, s Flóri könyve egy egész nemzet kincse lett”; 3. második felesége, Amália testvére, Bezerédj Etelka, Arany János „Jóságos özvegye.” 

Főbb művei

F. m.: A remeték. Elbeszélés. Malby néven. (Szemlélő, 1835
B. A. nevén: Buda-Pesti árvízkönyv. II. köt. Szerk. Eötvös József. Pest, 1839)
Flóri könyve. Sok szép képekkel, földrajzokkal és muzsika melléklettel. (Pest, 1839
2. olcsóbb kiad. 1841
új népkiad. Pest, 1853
1859
1864
Bp., 1872
1900)
Földesi estvék. Olvasó könyv a’ magyar ifjúság számára. (Pest, 1840
2. olcsó kiad. 1855)
Virágregék. (Emlény. Karácsoni, újesztendei és névnapi ajándék. Pest, 1840)
Fantasie. Német nyelvű költemény. (Iris. Taschenbuch. Pest, 1840)
Novellen und Erzählungen. I–II. bd. (Leipzig, 1840)
Flóri könyve. Versek, elbeszélések. 20. kiad. (Bp., 1909)
Flóri könyve. Apró versek és mesék. (Bp., 1927)
Flóri könyve. Hasonmás kiad. Az utószót Zibolen Endre írta. (Szekszárd–Bp., 1986
jubileumi kiad. Bp., 1990). 

Irodalom

Irod.: Drescher Pál: Régi magyar gyermekkönyvek. (Bp., 1934)
Szondy György: B. A. (Debreceni Szemle, 1937)
Prahács Margit: Zene a régi óvodákban. (Zenetudományi Tanulmányok, 1953)
Smidt Lajos: B. A. a ravatalon. (Életünk, 1963)
Bauer Tiborné: Egy reformkori gyermekkönyv 125. évfordulójára. (Magyarországi Óvónőképző Intézet Tudományos Közleményei, 1965)
Engli Katalin: B. A. (Vas megyei Könyvtári Értesítő, 1987)
Zibolen Endre: B. A. (Köznevelési Évkönyv, 1987)
Kurucz Rózsa: B. A. és Bezerédj István a gyermekekért. Részben egy. doktori értek. is. (Szekszárd, 1994)
Bencze Bernadett: Bezerédj Flórika Sopronban. (TIT Évkönyv [Sopron], 1998)
Kurucz Rózsa: A tehetséges, európai műveltségű B. A. öröksége. (Neveléstörténet, 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője