Család

Nagybátyja Bezerédj István (1795–1856) politikus, a magyar reformkor egyik jelentős személyisége. Sz: Bezerédj Pál, gr. Murray Mária Everilda.

Iskola

Középiskoláit a bécsi Theresianuman végezte, majd a bajorországi Weichenstephanban gazdasági iskolában tanult, ismereteit hosszas nyugat-európai tanulmányútja során egészítette ki. Az MTA tagja (t.: 1917. máj. 3.).

Életút

Gr. Károlyi Lajos londoni követ tótmegyeri birtokának gyakornoka, Párizsból való hazatérése után Tolna vm.-i birtokán gazdálkodott. A Főrendiház élethossziglan kinevezett tagja (1903–1918). Nagybátyjának, Bezerédj Istvánnak hidjai birtokán az 1850-es években megszűnt selyemhernyó-tenyésztés újbóli meghonosításán munkálkodott. A selyemhernyó-tenyésztés és a selyemipar felügyeletével mb. miniszteri biztosként (1880-tól) jelentősen hozzájárult az ágazat országos elterjesztéséhez és fellendítéséhez. A hidjai birtokot 1888-ban vette át. Munkásságának köszönhetően számos selyem- és fonóipari létesítménnyel gazdagodott az ország: 1910-ben pl. 2802 községben 90 ezer család foglalkozott selyemtermeléssel. A lyoni és a comói nemzetközi kiállítások a magyar selyem nemzetközi elismerését hozták. Az MTA működését kiemelkedő gazdasági jelentőségűnek ítélte, ezért őt a Wahrmann-díj aranyérmével tüntette ki. Bezerédj a kitüntetést elhárította, sőt a díj ellenértékét visszafizette az MTA-nak.

Emlékezet

A soproni Templom utca 6.-ban, a híres Bezerédj-kúriában született. A házat 1833. szept. 13-án vásárolta meg Bezerédj István, a nagy reformpolitikus apja. Attól fogva a ház találkozóhelye lett a soproni magyar haladó szelleműeknek. 1840-ben Liszt Ferenc is adott házi hangversenyt Bezerédjéknél. A család 1849. szept. 6-án eladta a palotát egy bécsi kereskedőcsaládnak. Róla nevezték el a tolnai Bezerédj Pál Szabadidőközpontot és Könyvtárat, ill. a szekszárdi Bezerédj Pál Általános Iskolát, de Budapesten is utca őrzi emlékét.

Elismertség

A Magyar Gazdasági Egyesület t. tagja.

Szerkesztés

Kisebb írásai – elsősorban – a Magyar Iparban (1893–1908), a Köztelekben (1896) és a Nemzetben jelentek meg (1896-tól).