Bezerédj Pál, bezerédi
földbirtokos, gazdaságpolitikus
Születési adatok
1840. március 17.
Sopron
Halálozási adatok
1918. január 21.
Hidja, Tolna vármegye [ma: Szedres része]
Család
Nagybátyja Bezerédj István (1795–1856) politikus, a magyar reformkor egyik jelentős személyisége. Sz: Bezerédj Pál, gr. Murray Mária Everilda.Iskola
Középiskoláit a bécsi Theresianuman végezte, majd a bajorországi Weichenstephanban gazdasági iskolában tanult, ismereteit hosszas nyugat-európai tanulmányútja során egészítette ki. Az MTA tagja (t.: 1917. máj. 3.).Életút
Gr. Károlyi Lajos londoni követ tótmegyeri birtokának gyakornoka, Párizsból való hazatérése után Tolna vm.-i birtokán gazdálkodott. A Főrendiház élethossziglan kinevezett tagja (1903–1918). Nagybátyjának, Bezerédj Istvánnak hidjai birtokán az 1850-es években megszűnt selyemhernyó-tenyésztés újbóli meghonosításán munkálkodott. A selyemhernyó-tenyésztés és a selyemipar felügyeletével mb. miniszteri biztosként (1880-tól) jelentősen hozzájárult az ágazat országos elterjesztéséhez és fellendítéséhez. A hidjai birtokot 1888-ban vette át. Munkásságának köszönhetően számos selyem- és fonóipari létesítménnyel gazdagodott az ország: 1910-ben pl. 2802 községben 90 ezer család foglalkozott selyemtermeléssel. A lyoni és a comói nemzetközi kiállítások a magyar selyem nemzetközi elismerését hozták. Az MTA működését kiemelkedő gazdasági jelentőségűnek ítélte, ezért őt a Wahrmann-díj aranyérmével tüntette ki. Bezerédj a kitüntetést elhárította, sőt a díj ellenértékét visszafizette az MTA-nak.Emlékezet
A soproni Templom utca 6.-ban, a híres Bezerédj-kúriában született. A házat 1833. szept. 13-án vásárolta meg Bezerédj István, a nagy reformpolitikus apja. Attól fogva a ház találkozóhelye lett a soproni magyar haladó szelleműeknek. 1840-ben Liszt Ferenc is adott házi hangversenyt Bezerédjéknél. A család 1849. szept. 6-án eladta a palotát egy bécsi kereskedőcsaládnak. Róla nevezték el a tolnai Bezerédj Pál Szabadidőközpontot és Könyvtárat, ill. a szekszárdi Bezerédj Pál Általános Iskolát, de Budapesten is utca őrzi emlékét.Elismertség
A Magyar Gazdasági Egyesület t. tagja.Szerkesztés
Kisebb írásai – elsősorban – a Magyar Iparban (1893–1908), a Köztelekben (1896) és a Nemzetben jelentek meg (1896-tól).Főbb művei
F. m.: Jelentés a selyemtenyésztés emelése czéljából foganatosított intézkedésekről. 1–2. füz. (Bp., 1880–1881)Jelentés Magyarország selyemiparának állásáról és fejlődéséről 1882 és 1883-ban. (Bp., 1884)
Magyarország selyemtenyésztése 1890-ben. (Bp., 1891)
Néhány szó Magyarország selyemtenyésztéséről és selyemiparáról, különös tekintettel a magyar földművelésügyi minisztérium országos selyemtenyésztői felügyelőségének szervezetére. (Szekszárd, 1896)
Néhány szó a községi faiskolákról és befásításról, tekintettel selyemtenyésztésünk érdekeire. (Bp., 1897)
Jelentés. Magyarország selyemtenyésztése és selyemiparának állapotáról az 1898. évben. (Szekszárd, 1899)
A selyembogarak veszedelme. Nyílt levél Boda Vilmos úrhoz. (Szekszárd, 1900).
Irodalom
Irod.: Mikszáth Kálmán: B. P. (Bp., 1910)Gaal Jenő: B. P. t. tag emlékezete. (Bp., 1920)
Máday Izidor: B. P. emlékezete. (Bp., 1919).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)