Beznák Aladár
Beznák Aladár

2020. október 30. Péntek

Beznák Aladár

orvos

Születési adatok

1901. augusztus 31.

Szatmárnémeti, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1959. július 17.

Montréal, Kanada


Család

Sz: Beznák Aladár, Toperczer Ilona. F: Hortobágyi Margit biológus.

Iskola

A debreceni Tisza István Tudományegyetemen ált. orvosi okl. szerzett (1924); Cambridge-ben (1925–1926) és Londonban Rockefeller-ösztöndíjas (1926–1927), belföldi kutatási ösztöndíjas (1935); az élettan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1932), az MTA tagja (1.: 1945. márc. 30.; r.: 1946. dec. 19.; ig.: 1946. dec. 19.; illegális külföldre távozása miatt kizárták: 1949. nov. 29.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A debreceni Tisza István Tudományegyetem Élettani Intézete tanársegéde (1927–1932) és az élettan magántanára (1932-től). A Pázmány Péter Tudományegyetemen az élettan ny. rk. (1932–1937), ny. r. tanára (1937–1946); egyúttal az Élettani Intézet igazgatója (1932–1946) és az Orvostudományi Kar dékánja is (1945–1946); a tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet igazgatója (1946–1948). Svédországba távozott (1948), Stockholmban, majd Londonban élt (1948-1954), az ottavai egyetem élettani intézetének igazgatója (1954–1959). Az anyagcsere élettani kérdéseivel fogl., nemzetközileg is jelentősek táplálkozás-élettani kutatásai, a táplálkozás és a nemzetgazdaság közötti összefüggésekkel kapcsolatos megállapításai. Később feleségével, Hortobágyi Margittal együtt a mellékvese működésmódja és a szív alkalmazkodóképessége tárgykörében végzett értékes kutatómunkát. Vizsgálta még a mellékvese kórélettanát, a gyomormozgás mechanizmusát, ill. Magyarországon az elsők között vizsgálta az edzés élettanát.

Emlékezet

Emlékét őrzi a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Tanácsa által alapított Beznák Aladár-emlékérem és -jutalomdíj (az élettan területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók számára, 2000).

Elismertség

A Magyar Természettudományi Társulat Élet- és Kórtani Szakosztályának elnöke (1941–1946).

Főbb művei

F. m.: A parathyreoidák fiziológiájának mai állása. (Bp., 1929)
A tudomány és a jövő. (Debrecen, 1929)
A gyomor mozgásainak mechanizmusa. (Bp., 1930)
Der Einfluss der Galle auf die Resorptions des Calciums. (Berlin, 1931)
A nyugvó és működő izmok guanidin tartalma. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái. Tihany, 1931)
On the Mechanism of the Autacoid Function of Parasympathetic Nerves. (London, 1934)
A szervezet koordináló működései. (Bp., 1934)
Élettani gyakorlatok. (Bp., 1936)
Pavlov Iván. (Természettudományi Közlöny, 1936)
A mellékvese kórélettana. (Bp., 1938
Debrecen, 1939)
A táplálkozás-élettan újabb eredményeinek népegészségügyi vonatkozásai. (Népegészségügy, 1938)
Orvosi élettan. I–II. Egy. tankönyv. (Bp., 1938–1941)
A vitaminok és az idegrendszer. (Bp., 1940)
A kukorica kenyér tápértéke. (Bp., 1941)
Az edzés élettana. (Bp., 1942)
A táplálkozásélettan újabb eredményeinek várható hatása a nemzetgazdaságra. (Bp., 1942)
Élelmianyagok élettani értékmérése. Csáky Tihamérral. (Bp., 1942)
Különböző zsírok és olajok táplálkozásélettani értékmérése fehér patkánnyal. Beznák Aladárné Hortobágyi Margittal, Hajdú Istvánnal. – A repceolaj és néhány készítményének táplálkozásélettani értéke. Beznák Aladárné Hortobágyi Margittal, Hajdú Istvánnal. (Népegészségügy, 1943)
A százéves működési áram. (Bp., 1944)
Albino patkányok növekedése, élelem- és vízfogyasztása különböző zsírtartalmú étrendeken nyugalomban és kényszerű testi munka alatt. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1945. nov. 19.)
Az acetylcholin mint ingeranyag béka harántcsíkos izmában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1948. ápr. 26.)
A Study of the Mechanical Response of Striated Frog’s Muscle in Relation to the Theory of Impulse Transmission by Acetylcholine. Gáspár-Ráday Zsuzsannával. (Archiva Biologica Hungarica. Tihany, 1948).

Irodalom

Irod.: Salánki János: 40 éves a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet. (MTA Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1967).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013