Beznák Aladár
Beznák Aladár

2022. augusztus 9. Kedd

Beznák Aladár

orvos

Születési adatok

1901. augusztus 31.

Szatmárnémeti, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1959. július 17.

Montréal, Kanada


Család

Sz: Beznák Aladár, Toperczer Ilona. F: Hortobágyi Margit biológus.

Iskola

A debreceni Tisza István Tudományegyetemen ált. orvosi okl. szerzett (1924); Cambridge-ben (1925–1926) és Londonban Rockefeller-ösztöndíjas (1926–1927), belföldi kutatási ösztöndíjas (1935); az élettan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1932), az MTA tagja (1.: 1945. márc. 30.; r.: 1946. dec. 19.; ig.: 1946. dec. 19.; illegális külföldre távozása miatt kizárták: 1949. nov. 29.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A debreceni Tisza István Tudományegyetem Élettani Intézete tanársegéde (1927–1932) és az élettan magántanára (1932-től). A Pázmány Péter Tudományegyetemen az élettan ny. rk. (1932–1937), ny. r. tanára (1937–1946); egyúttal az Élettani Intézet igazgatója (1932–1946) és az Orvostudományi Kar dékánja is (1945–1946); a tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet igazgatója (1946–1948). Svédországba távozott (1948), Stockholmban, majd Londonban élt (1948-1954), az ottavai egyetem élettani intézetének igazgatója (1954–1959). Az anyagcsere élettani kérdéseivel fogl., nemzetközileg is jelentősek táplálkozás-élettani kutatásai, a táplálkozás és a nemzetgazdaság közötti összefüggésekkel kapcsolatos megállapításai. Később feleségével, Hortobágyi Margittal együtt a mellékvese működésmódja és a szív alkalmazkodóképessége tárgykörében végzett értékes kutatómunkát. Vizsgálta még a mellékvese kórélettanát, a gyomormozgás mechanizmusát, ill. Magyarországon az elsők között vizsgálta az edzés élettanát.

Emlékezet

Emlékét őrzi a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Tanácsa által alapított Beznák Aladár-emlékérem és -jutalomdíj (az élettan területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók számára, 2000).

Elismertség

A Magyar Természettudományi Társulat Élet- és Kórtani Szakosztályának elnöke (1941–1946).

Főbb művei

F. m.: A parathyreoidák fiziológiájának mai állása. (Bp., 1929)
A tudomány és a jövő. (Debrecen, 1929)
A gyomor mozgásainak mechanizmusa. (Bp., 1930)
Der Einfluss der Galle auf die Resorptions des Calciums. (Berlin, 1931)
A nyugvó és működő izmok guanidin tartalma. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái. Tihany, 1931)
On the Mechanism of the Autacoid Function of Parasympathetic Nerves. (London, 1934)
A szervezet koordináló működései. (Bp., 1934)
Élettani gyakorlatok. (Bp., 1936)
Pavlov Iván. (Természettudományi Közlöny, 1936)
A mellékvese kórélettana. (Bp., 1938
Debrecen, 1939)
A táplálkozás-élettan újabb eredményeinek népegészségügyi vonatkozásai. (Népegészségügy, 1938)
Orvosi élettan. I–II. Egy. tankönyv. (Bp., 1938–1941)
A vitaminok és az idegrendszer. (Bp., 1940)
A kukorica kenyér tápértéke. (Bp., 1941)
Az edzés élettana. (Bp., 1942)
A táplálkozásélettan újabb eredményeinek várható hatása a nemzetgazdaságra. (Bp., 1942)
Élelmianyagok élettani értékmérése. Csáky Tihamérral. (Bp., 1942)
Különböző zsírok és olajok táplálkozásélettani értékmérése fehér patkánnyal. Beznák Aladárné Hortobágyi Margittal, Hajdú Istvánnal. – A repceolaj és néhány készítményének táplálkozásélettani értéke. Beznák Aladárné Hortobágyi Margittal, Hajdú Istvánnal. (Népegészségügy, 1943)
A százéves működési áram. (Bp., 1944)
Albino patkányok növekedése, élelem- és vízfogyasztása különböző zsírtartalmú étrendeken nyugalomban és kényszerű testi munka alatt. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1945. nov. 19.)
Az acetylcholin mint ingeranyag béka harántcsíkos izmában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1948. ápr. 26.)
A Study of the Mechanical Response of Striated Frog’s Muscle in Relation to the Theory of Impulse Transmission by Acetylcholine. Gáspár-Ráday Zsuzsannával. (Archiva Biologica Hungarica. Tihany, 1948).

Irodalom

Irod.: Salánki János: 40 éves a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet. (MTA Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1967).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője