Bezzegh László
Bezzegh László

2024. december 6. Péntek

Bezzegh László

erdőmérnök

Születési adatok

1917. augusztus 19.

Lugos

Halálozási adatok

1990. május 27.

Zalacsány


Család

Sz: Schlemender Katalin. Apja középiskolai tanár volt.

Iskola

Szombathelyen éretts. (1935), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Erdőmérnöki Karán erdőmérnöki okl. szerzett (1948), Svájcban fotogrammetriai szakmérnöki vizsgát tett (1949), a műsz. tudományok kandidátusa (1966).

Életút

A II. vh.-ban a Légierőnél szolgált (1938–1941), majd a Magyar Aero Szövetségben haderőn kívüli repülőgépvezető (1941–1942), Marosvásárhelyen az erdélyi sportrepülés vezetője (1942–1944), a szövetség feloszlása után harcoló alakulathoz helyezték át (1944–1945). A bp.-i erdőközpont műszaki főosztályának előadója (1948–1949), az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) alapítója, az Erdőrendezési Osztály vezetője (1949–1950). A Honvéd Térképészeti Intézet Fotogrammetriai Osztályának vezetője (hadmérnök őrnagyi rangfokozatban, 1950–1953), egyúttal a Tudományos Osztály és a Könyvtár vezetője is (1951–1953). A Magyar Optikai és Finommechanikai Vállalat, ill. az Optikai Kutató Intézet Optikai és Finommechanikai Kutatólaboratóriumának tud. munkatársa (1953–1957), a Magyar Optikai Művek (MOM) önálló konstruktőre (1957–1963). A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem (EFE) Földméréstani Tanszék egy. docense (1963. szept. 1.–1965. júl. 31.), egy. tanára (1965. aug. 1.–1979. júl. 31.) és a Tanszék vezetője (1963–1979); közben az Erdőmérnöki Kar dékánja (1969–1971). A BME Hadmérnöki Kar mb. előadója, c. egy. docense (1953–1955). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1964–1966). A magyarországi erdészeti fotogrammetriai térképezés úttörője, először fogl. a fotogrammetria erdőrendezési felhasználásával. Az első összefoglaló magyar fotogrammetriai és fototopográfiai könyv szerzője. Nemzetközileg is jelentős geodéziai műszerfejlesztő tevékenysége. Korszerű redukáló tachimétert és kördiagram-tachimétert szerkesztett. Kidolgozta a radiális ortoszkópiai kiértékelő eljárás elvét és a megvalósított műszer szerkezeti felépítésének tervét. Közúti baleset áldozata lett.

Elismertség

Az MTA Geodéziai Bizottsága tagja (1967-től), az MTESZ Geodéziai és Kartográfiai Egyesület soproni csoportjának elnöke (1970- től). Az Országos Béketanács tagja (1969-től); az Országos Erdészeti Főigazgatóság szaktanácsadója.

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1978). A Brüsszeli Világkiállítás aranyérme (a Te–D1 teodolit nevű műszeréért, 1958), Kossuth-díj (Schinagl Ferenccel, a geodéziai műszerek fejlesztéséért, valamint a C-típusú teodolit konstruálásáért, 1960); Lázár Deák-emlékérem (1970).

Főbb művei

F. m.: A fényképmérés erdészeti felhasználása. (Erdészeti Lapok, 1949)
Fototopográfia. I–IV. Egy. jegyz. (Bp., 1952–1953)
Erdőbecsléstan. Erdőgazdasági technikumi tankönyv. (Bp., 1953
8. kiad. 1959
új kiad. 1963)
Fototopográfia. A fényképmérés térképészeti felhasználása. Egy. jegyz. (Bp., 1955)
Redukáló tachiméter körívek között történő lécleolvasással. Kand. értek. (Bp., 1965)
Földméréstan. 1–2. Egy. jegyz. (Sopron, 1965)
A fotogrammetria korszerű irányai. (Bp., 1966)
Erdészeti fotogrammetria. Egy. tankönyv. (Sopron, 1967)
A fotogrammetria alkalmazása az erdőgazdálkodásban. Egy. tankönyv. (Sopron, 1967)
A fotogrammetria legújabb eljárásai és műszerei. Egy. tankönyv. (Bp., 1972)
Ortogonális vetítés optikai úton. (Geodézia és Kartográfia, 1975)
Sztereoszkópikus kiértékelőműszer két síkban fejtett térkoordináta-rendszerrel. (Erdészeti és Faipari Tudományos Egyetem Közleményei, 1975).

Irodalom

Irod.: Bácsatyai László: In memoriam B. L. (Erdészeti Lapok, 1991)
Pápai Gábor: Gyökerek és lombok. Erdészportrék. II. (Barcs, 2000)
Szabó Gyula: B. L. (forestpress.hu, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője