Bíró József
gazdaságpolitikus, közgazdász, kerékpárversenyző
Névváltozatok
Biró József
Születési adatok
1921. február 13.
Budapest
Halálozási adatok
2001. május 18.
Budapest
Temetési adatok
2001. május 31.
Budapest
Farkasrét
Család
Sz: Biró István, Selmeczi Ilona. Szülei munkások voltak. F: Pahocsa Rozália. Leánya: Bíró Erzsébet (1942–) és Bíró Rozália (1946–).
Iskola
A Magyar Posztógyárban szövő, majd szerelő (1936–1940), a BSZKRT Ferencvárosi Főműhelyében hegesztő (1940–1945), főművezető (1945–1949); tanulmányait munka mellett végezte. Az Állami Műszaki Főiskolán (1949), a Gazdasági és Műszaki Akadémián végzett (1953). Az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1966), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1974).
Életút
A Külkereskedelmi Minisztérium (KKM) Műszaki Osztályának osztály-, ill. főosztályvezetője (1949–1955), a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója (1955–1957). A KKM kereskedelmi tanácsosa, a londoni magyar kirendeltség vezetője (1957–1960), a KKM párttitkára (1960–1961), külkereskedelmi miniszterhelyettes (1962. febr. 10.–1963. dec. 6.), majd nyugdíjazásáig külkereskedelmi miniszter (1963. dec. 7.–1979. márc. 30.), e minőségében a Gazdasági Bizottság és az Állami Tervbizottság tagja.
Az MSZMP KB tagja (1966. dec. 3.–1980. márc. 28.), a KB Gazdaságpolitikai Bizottsága tagja.
Országgyűlési képviselő (Győr-Sopron megye, 6. sz. választókerület, 1980–1990).
A BSZKRT SE (1936–1948), a Budapesti Előre kerékpárversenyzője (1949–1953); pályaversenyágban magyar bajnok (1941: üldöző csapat). A magyar országúti válogatott tagja (1945–1947). Országúti versenyágban, páros versenyszámban; Pásztor Istvánnal országos csúcstartó (50 km 1947: 1:08:02,00; 60 km 1947: 1:23:42,00; 70 km 1947: 1:37:20,00; 80 km 1947: 1:48.40,00).
Közgazdászként elsősorban a magyar külkereskedelmi politika kérdéseivel foglalkozott.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett (lakcíme: Budapest XI. kerület, Ménesi út 73.), a Farkasréti Temetőben nyugszik.
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1950), Magyar Szabadság Érdemrend (bronz, 1957), Munka Érdemrend (arany, 1961), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1980).
Szerkesztés
Írásai elsősorban a Társadalmi Szemlében (1967–1974), a Közgazdasági Szemlében (1968–1973), a Külkereskedelemben (1968–1971), a Pártéletben (1969-től), az Ipargazdaságban (1970-től), a Külgazdaságban (1973–1979), és a Szabványosításban jelentek meg (1976–1979) .
Főbb művei
F. m.: A párthatározatok végrehajtásának ellenőrzéséről. (Társadalmi Szemle, 1954)
A magyar–szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődése. (Társadalmi Szemle, 1967)
Hazánk kereskedelmi kapcsolatai a fejlett tőkésországokkal. (Közgazdasági Szemle, 1968)
A külkereskedelmi monopólium érvényesítése az új gazdasági mechanizmusban. (Közgazdasági Szemle, 1970)
A marketing helye az új gazdaságirányítási rendszerben. (Ipargazdaság, 1970)
A magyar külkereskedelmi politika. I–II. köt. I. A külkereskedelem fejlődése és szerepe a népgazdaságban. II. A külkereskedelem időszerű kérdései a gazdaságirányítás új rendjében. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1970–1973)
A külkereskedelem áruszerkezetének főbb kérdései. (Közgazdasági Szemle, 1973)
A magyar külkereskedelmi politika. – Külkereskedelmünk és eredményei. (Külgazdaság, 1973)
A IV. ötéves terv teljesítése a külkereskedelemben. (Társadalmi Szemle, 1974)
A külkereskedelem feladatai 1974-ben. – Törvény a külkereskedelemről. (Külgazdaság, 1974)
A külkereskedelem 1974. évi eredményei és feladataink 1975-ben. (Külgazdaság, 1975)
A beszámoló taggyűlések tapasztalatai. Gadanecz Györggyel. (Pártélet, 1975)
Magyar–szovjet gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok. Monográfia. (Közgazdasági ismeretek. Bp., 1976)
Gazdasági feladataink és a külkereskedelem. (Külgazdaság, 1976)
Hatékonyabb gazdálkodás, jobb külkereskedelmi eredmények. – A külkereskedelem fealdatai az MSZMP KB határozatának tükrében. (Külgazdaság, 1978)
Szervezeti kérdések a Magyar Szocialista Munkáspártban. Kovács Józseffel és Krajnyák Tiborral. (Bp., 1986)
A párttaggá nevelésről. (Propagandista, 1986 és Tanulmányok a
Irodalom
Irod.: Müller Tibor: Cselekvőn – miniszterség után. Beszélgetés B. J.-fel. (Új Tükör, 1987. 8.)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
Halálhír. (Népszabadság, 2001. máj. 26.)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2019
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)