Bíró József
Bíró József

2024. november 13. Szerda

Bíró József

gazdaságpolitikus, közgazdász, kerékpárversenyző

Névváltozatok

Biró József 

Születési adatok

1921. február 13.

Budapest

Halálozási adatok

2001. május 18.

Budapest

Temetési adatok

2001. május 31.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Biró István, Selmeczi Ilona. Szülei munkások voltak. F: Pahocsa Rozália. Leánya: Bíró Erzsébet (1942–) és Bíró Rozália (1946–). 

Iskola

A Magyar Posztógyárban szövő, majd szerelő (1936–1940), a BSZKRT Ferencvárosi Főműhelyében hegesztő (1940–1945), főművezető (1945–1949); tanulmányait munka mellett végezte. Az Állami Műszaki Főiskolán (1949), a Gazdasági és Műszaki Akadémián végzett (1953). Az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1966), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1974).

Életút

A Külkereskedelmi Minisztérium (KKM) Műszaki Osztályának osztály-, ill. főosztályvezetője (1949–1955), a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója (1955–1957). A KKM kereskedelmi tanácsosa, a londoni magyar kirendeltség vezetője (1957–1960), a KKM párttitkára (1960–1961), külkereskedelmi miniszterhelyettes (1962. febr. 10.–1963. dec. 6.), majd nyugdíjazásáig külkereskedelmi miniszter (1963. dec. 7.–1979. márc. 30.), e minőségében a Gazdasági Bizottság és az Állami Tervbizottság tagja.

Az MSZMP KB tagja (1966. dec. 3.–1980. márc. 28.), a KB Gazdaságpolitikai Bizottsága tagja.

Országgyűlési képviselő (Győr-Sopron megye, 6. sz. választókerület, 1980–1990).

A BSZKRT SE (1936–1948), a Budapesti Előre kerékpárversenyzője (1949–1953); pályaversenyágban magyar bajnok (1941: üldöző csapat). A magyar országúti válogatott tagja (1945–1947). Országúti versenyágban, páros versenyszámban; Pásztor Istvánnal országos csúcstartó (50 km 1947: 1:08:02,00; 60 km 1947: 1:23:42,00; 70 km 1947: 1:37:20,00; 80 km 1947: 1:48.40,00).

Közgazdászként elsősorban a magyar külkereskedelmi politika kérdéseivel foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett (lakcíme: Budapest XI. kerület, Ménesi út 73.), a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1950), Magyar Szabadság Érdemrend (bronz, 1957), Munka Érdemrend (arany, 1961), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1980).

Szerkesztés

Írásai elsősorban a Társadalmi Szemlében (1967–1974), a Közgazdasági Szemlében (1968–1973), a Külkereskedelemben (1968–1971), a Pártéletben (1969-től), az Ipargazdaságban (1970-től), a Külgazdaságban (1973–1979), és a Szabványosításban jelentek meg (1976–1979) .

Főbb művei

F. m.: A párthatározatok végrehajtásának ellenőrzéséről. (Társadalmi Szemle, 1954)
A magyar–szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődése. (Társadalmi Szemle, 1967)
Hazánk kereskedelmi kapcsolatai a fejlett tőkésországokkal. (Közgazdasági Szemle, 1968)
A külkereskedelmi monopólium érvényesítése az új gazdasági mechanizmusban. (Közgazdasági Szemle, 1970)
A marketing helye az új gazdaságirányítási rendszerben. (Ipargazdaság, 1970)
A magyar külkereskedelmi politika. I–II. köt. I. A külkereskedelem fejlődése és szerepe a népgazdaságban. II. A külkereskedelem időszerű kérdései a gazdaságirányítás új rendjében. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1970–1973)
A külkereskedelem áruszerkezetének főbb kérdései. (Közgazdasági Szemle, 1973)
A magyar külkereskedelmi politika. – Külkereskedelmünk és eredményei. (Külgazdaság, 1973)
A IV. ötéves terv teljesítése a külkereskedelemben. (Társadalmi Szemle, 1974)
A külkereskedelem feladatai 1974-ben. – Törvény a külkereskedelemről. (Külgazdaság, 1974)
A külkereskedelem 1974. évi eredményei és feladataink 1975-ben. (Külgazdaság, 1975)
A beszámoló taggyűlések tapasztalatai. Gadanecz Györggyel. (Pártélet, 1975)
Magyar–szovjet gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok. Monográfia. (Közgazdasági ismeretek. Bp., 1976)
Gazdasági feladataink és a külkereskedelem. (Külgazdaság, 1976)
Hatékonyabb gazdálkodás, jobb külkereskedelmi eredmények. – A külkereskedelem fealdatai az MSZMP KB határozatának tükrében. (Külgazdaság, 1978)
Szervezeti kérdések a Magyar Szocialista Munkáspártban. Kovács Józseffel és Krajnyák Tiborral. (Bp., 1986)
A párttaggá nevelésről. (Propagandista, 1986 és Tanulmányok a

Irodalom

Irod.: Müller Tibor: Cselekvőn – miniszterség után. Beszélgetés B. J.-fel. (Új Tükör, 1987. 8.)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
Halálhír. (Népszabadság, 2001. máj. 26.)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője