Blaha Béla
Blaha Béla

2024. szeptember 10. Kedd

Blaha Béla

politikus, szakszervezeti vezető

Születési adatok

1915. október 29.

Hódoscsépány, Borsod vármegye

Halálozási adatok

1970. március 27.

Budapest

Temetési adatok

1970. március 31.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Sz: Blaha István vájár, Róth Valéria. Tizenhárman voltak testvérek. F: Fifik Julianna.

Fia: Blaha Béla (1944–) bányamérnök, a Magyar Szénbányászati Tröszt munkatársa, a Komárom megyei Rendőr-főkapitányság III/II. Osztálya szigorúan titkos állományú tisztje.

Iskola

Négy elemit és két polgári osztályt végzett. A II. világháború után kéthónapos pártiskolát (1948), egyéves pártfőiskolát (1951) és bányaipari technikumot végzett (1961).

Életút

Napszámos (1930–1933), a királdi bányaüzem csillése, segédvájára (1933–1938), vájára (1938–1939). A VIII. utászzászlóaljnál katonai szolgálatot teljesített (1939–1941; 1940-ben részt vett az észak-erdélyi bevonulásban); póttartalékosként ismét behívták, a műszaki aknászokkal a keleti fronton harcolt (1941–1943; 1943-ban a Don-kanyarból tért vissza alakulatával).

 

A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége tagja, a szakszervezet királdi csoportjának elnöke (1938–1939), a frontról való hazatérése után a helyi bányászmozgalmak egyik vezetője: a tizenkét órás munkaidő és a rossz ellátás miatti tiltakozások szervezőjeként csendőri felügyelet alá helyezték (1944 tavasza). A nyilas hatalomátvétel után a katonai mozgósításnak nem tett eleget, a szovjet csapatok megérkezéséig a bányában rejtőzött. Az MKP tagja (1944. dec.), a királdi alapszervezet, az üzemi pártvezetőség tagja. A Magyar Bányamunkások Szabad Szakszervezete országos nagyválasztmányának tagja és királdi csoportjának elnöke (1945–1946), ózdi kerületi (1946–1947), Borsod-Gömör vármegyei titkára (1947–1948). Az MKP Borsod-Gömör Vármegyei, ill. az MDP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága Ipari Osztályának vezetője (1948–1950), a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára (1951. júl.–1966. dec.), elnökségi tagja (1967–1970), a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) elnöke (1966. dec. 19.–1970. márc. 27.). A Központi Népi Ellenőrző Bizottság (KNEB) tagja (1958. jan. 29.–1969).

Az MSZMP KB tagja (1959. dec. 5.–1966. dec. 3.), Országgyűlési képviselő (Magyar Függetlenségi Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista, 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.; Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista, 1958. nov. 16–1963. febr. 24. és 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.); az Országgyűlés Munkaügyi (1958–1963) és Ipari Bizottságának titkára (1963–1967).

Emlékezet

Hódoscsépányban született, az Ózdi medencében lévő királdi bányaüzemben dolgozott bányászként.

A II. világháború után Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik. Temetésén a SZOT nevében, Földvári Aladár alelnök, a bányászszakszervezet nevében Simon Antal főtitkár, az Ózdvidéki Szénbányák nevében Lőcsei Lajos búcsúztatta. Róla nevezték el a királdi Blaha Béla Lakótelepet.

Elismerés

Munka Érdemrend (1955), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1965), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1970. márc. 28.)
Tóth Pál: B. B. Az előszót írta Kovács László. Kismonográfia. Minikönyv. Bibliofil kiadás. (A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete kiadványa. Miskolc, 1982).

 

 

neten:

 

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D1Z7-6DB?i=188&
cc=1452460&
personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A732H-BNMM
(halotti anyakönyve)

 

https://neb.hu/asset/phpFDuL6t.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője