Bláthy Ottó Titusz
Bláthy Ottó Titusz

2020. október 30. Péntek

Bláthy Ottó Titusz

gépészmérnök

Névváltozatok

1868-ig Oblath

Születési adatok

1860. augusztus 11.

Tata, Komárom vármegye

Halálozási adatok

1939. szeptember 26.

Budapest


Iskola

A bécsi műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1882), az MTA tagja (t.: 1927. máj. 5.).

Életút

A budapesti MÁV gépgyár műhely és szerkesztési osztályának mérnöke (1881-1883), a Ganz és Társa elektromos osztályának gépszerkesztő mérnöke (1883-tól), főmérnöke, utóbb igazgatója, s végül műszaki tanácsos. Sokoldalú egyéniség volt. Fiatal korában szenvedélyesen kerékpározott maga tervezte közvetlen hajtású, nagy hajtottkerék átmérőjű, utóbb fogaskerekes, nagy áttételű kerékpárjain. Elismert kutyatenyésztő, országos kiállításon első díjat nyert (1908), a keleti szőnyegek szakértőjének is számított. Nagy nyelvtehetsége bámulatos memóriával párosult; bonyolult sakkfeladványokat is készített. A soklépéses sakkfeladványok máig legjelentősebb alkotója. Mattfeladványban a 200 lépéses, önmattfeladványban a 300 lépéses határt is átlépte. Műveinek nemcsak magas lépésszáma, hanem művészi hatása, szerkesztési technikája is rendkívüli. Déri Miksával és Zipernovszky Károllyal megalkotta a transzformátor alkalmazásán alapuló új áramelosztási rendszert (1884– 1885), Zipernovszkyval elkészítette az első hornyos armatúrájú egyenáramú gépet (1887), forgalomba kerültek szabadalmazott indukciós fogyasztásmérői (1889, a mai villanyórák lényegében ugyanilyen szerkezetűek). Nagy érdemeket szerzett az egyfázisú, soros kapcsolású kommutátoros motorok kifejlesztésében (1890-1891), a villamosművek üzemi feltételeinek megfelelő önműködő fordulatszabályozót készített vízturbinák számára (1891), ezzel lehetővé vált, hogy vízi erőmű és gőzerőmű egyszerre tápláljon egy nagyobb villamos hálózatot. 1903-tól négypólusú, majd egyre növekvő teljesítményű kétpólusú turbógenerátorokat szerkesztett. A Párizsi Világkiállításon nagydíjat nyert váltakozó áramú generátoron alkalmazott törthoronyszámú tekercselésével (1900); négypólusú turbógenerátoraihoz ún. hüvelyes pólusmegoldást készített (1908), szabadalmaztatta a számlálók hitelesítésére szolgáló stroboszkópos eljárását (1912), szellemes tervet készített az egyiptomi asszuáni gáttal tárolt vízi energia leggazdaságosabb kihasználására (1914). Nevéhez fűződik a magyar turbógenerátor-gyártás megindítása. Kandó Kálmán halála után (1931) átdolgozta és befejezte a Kandó-mozdonyok fázisváltójának konstrukcióját.

Emlékezet

Emlékére a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Bláthy-díjat alapított (1958).

Elismertség

A Magyar Sakkszövetség alelnöke, utóbb társelnöke. a Magyar Elektronikai Egyesület t. tagja (1903).

Elismerés

A József Műegyetem (1917) és a bécsi műegyetem t. doktora (1917). Az MTA Wahrmann-díja (1909), Kandó Kálmán-emlékérem (1932), Marczibányi-díj (1935).

Főbb művei

F. m.: Vielzügige Schachaufgaben. (Leipzig, 1889
2. kiad. 1891)
Durch einfachen Wechselstrom betriebener Wechselstrommotor mit rotierendem magnetischen Felde. (Zeitschrift für Elektrotechnik, 1892)
Arbeitverluste in elektrischen Maschinen durch den Armaturstrom (Elektrotechnische Zeitschrift, 1896
angolul: The Electrician, 1896)
Durch den Armaturstrom veranlasste Energieverluste in elektrischen Maschinen. (Elektrotechnische Zeitschrift, 1896
angolul: Elektrician, 1896)
The Assuan Water Power Scheme. (Bp., 1914).

Irodalom

Irod.: Gohér Mihály: Dr. h. c. B. O. T. (Technika, 1939.9)
Hoor-Tempis Mór: B. O. T. (MMÉE Közlönye, 1939)
V. Verebély László: B. O. T. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1939)
Mándi Andor: Megemlékezés B.-ról (MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei, 1961)
Gohér Mihály: B. O. T. (Műszaki nagyjaink. 2. köt. Bp., 1967).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013