Bobula Ida
Bobula Ida

2024. október 6. Vasárnap

Bobula Ida, kis- és nagypiaskai és zagajówi

történész

Születési adatok

1900. február 27.

Budapest

Halálozási adatok

1981. október 24.

Gaffney, Florida, USA


Család

Nagyapja: Bobula János, id. (1844–1903) építész, építőmester. Sz: Bobula János, ifj. (1871–1922) építész.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1924), a Bryn Mawr College (USA) ösztöndíjasa (1924–1926), az újabbkori magyar kulturtörténetből magántanári képesítést szerzett (1939).

Életút

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban (VKM) az egyetemi női internátusok ügyeinek előadója (1926–1933), a bp.-i Sarolta Kollégium igazgatója (1933–1944), a debreceni Tisza István Tudományegyetem magántanára (1939–1945). A II. vh. után az USA-ba emigrált (1947), a washingtoni Kongresszusi Könyvtár munkatársa (1947), a New Jersey College for Women r. tanára (1947–1948), a World Confederation of Organisations of the Teaching Profession információs osztályának vezetője (1960–1967), a gaffneyi Limestone College r. tanára (1967–1971). A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége női szakosztályának elnöke (1920–1924). A Nemzetpolitikai Társaság alapító alelnöke. Magyarországon elsősorban szociális kérdésekkel – családügy, nőkérdés, szociális munka és oktatás – fogl. Kezdeményezte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége női szakosztályának megalakítását, majd később a VKM-ben több javaslatot is kidolgozott a női egyetemi hallgatók számának növelésére, női diákinternátusok felállítására (az egyik első ilyen, a bp.-i Sarolta Kollégium volt, amelynek igazgatói feladatait is elvállalta). Magyarországon az elsők között vizsgálta történeti– szociológiai alapon a nők helyzetét, továbbtanulásának sajátos kérdéseit, ő tekinthető a modern genderkutatások magyarországi megalapítójának. A 2200/1922 M. E. sz. rendelet a nők esetében 30 évre emelte a választói korhatárt, továbbá azt – a férfiakhoz képest – magasabb „műveltségi cenzushoz“ kötötte. Bobula Ida az 1930-as évek végén élére állt annak a mozgalomnak, amely a nők teljes egyenjogúságát hirdette. Egyik kezdeményezője volt annak, a magyar országgyűléshez intézett közel 10 000 nő aláírásával ellátott memorandumnak, amelyik követelte a férfi és a női választójog közötti különbség eltörlését. Nem volt feminista, érvelésében a ‚nő‘ fogalmát a nemzethez, az államhoz csatolta. Véleménye szerint az a nő, akinek nincs választójoga, annak hazája sincs. Ezért írásaiban a nők fokozottabb közéleti szereplését hirdette, újabb és újabb női egyesületek, szervezetek, civil érdekvédelmi „clubok“ alapítására buzdított. Az USA-ban az erősen vitatható magyar–sumér rokonságot, ezzel összefüggésben a magyar nép vélt ősi eredetét, őstörténetét kutatta. A nyelvrokonság kérdése még könyvtári munkássága alatt került érdeklődése középpontjába, miután az ún. emigrációs neurózis eredményeként komoly szellemi és lelki megpróbáltatáson ment keresztül. Közel 2000 olyan szót vagy szógyököt talált, amely szerinte „sumír“ eredetű. Bobula Ida azonban nem volt nyelvész, maga is tisztában volt azzal, hogy etimológiái, vélt hangtani összefüggései nem állják ki a szigorú nyelvészeti szabályok próbáját.

Főbb művei

F. m.: Versek. (Bp., 1920)
Az egyetemi nőkérdés Magyarországon. (Bp., 1928)
A galantéria keletkezése. (Debrecen, 1932)
A nő a XVIII. század magyar társadalmában. (Bp., 1933)
Draskovich Eusebia. (Debrecen, 1936)
La femme hongroise. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1937)
A magyar nők választójoguk védelmében. (Magyar Női Szemle, 1937)
Magyar életstandard. (Társadalomtudomány, 1937)
A nők útja a matriarchátustól a mai társadalomig. (Bp., 1938)
Sumerian Affiliations. A Plea for Reconsideration. (Washington, 1951
spanyolul: Mexico City, 1967)
The Sumerian Goddes Ba–U. (H. n., 1952)
Arany és cserép. Cikkek. 1–2. füz. (Warren, 1959–1960)
Kölcsönöztük vagy örököltük? (Warren, 1960)
Sumerian Technology: A Survey of Early Material Achievements in Mesopotamia. (Washington, 1960)
A sumir–magyar rokonság kérdéséhez. (Buenos Aires, 1961
2. kiad. 1982)
Origin of the Hungarian Nation. (Gainsville, 1966
új kiad. Astor, 1982)
Kétezer magyar név sumír eredete. (Montreal, 1970)
Szamárvár. (Warren, 1971)
„Non omnis moriar”. B. I. tanulmánya, Tóth Kurucz Máriához írt levelei és Gallus Sándor őstörténész „A magyar és sumér nyelv kapcsolatának lehetősége” című szakdolgozata. Összeáll. Tóth Kurucz Mária. (Cleveland, 1988)
A magyar nép eredete. – Sumir műszaki tudományok. – ősi mezopotámiai régészeti leletek vizsgálata. – Kétezer magyar név sumir eredete. B. I. tanulmányai. Ford. Oláh Béla, Imre Kálmán. (Bp., 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője