Bobula János, id.
Bobula János, id.

2021. szeptember 16. Csütörtök

Bobula János, id., kis- és nagypiaskai és zagajówi

építész, építőmester

Névváltozatok

Bobula Jan Nepomuk, id. 

Születési adatok

1844. március 15.

Liptóújvár, Liptó vármegye

Halálozási adatok

1903. november 15.

Budapest


Család

F: Pozdech Mária, Pozdech József harangöntő mester leánya. Fia: Bobula János, ifj. (1871–1922) és Bobula Titusz építészek. Unokája: Bobula Ida (1900–1981) történész.

Iskola

A komáromi gimnázium elvégzése után Rimaszombaton Miks Ferenc építőmesternél tanult. Pesten építőmesteri okl. szerzett (1863).

Életút

Losoncon művezető (1863–1864), Pesten rajzoló és művezető (1864–1867), építőmester (1867-től). Az Országház ún. főfelügyelője és a főrendiházi palota gondnoka. A Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője (Ólubló, 1892–1897).

A magyarországi szlovák közélet egyik jelentős személyisége. A Junos c. ifjúsági lap szerkesztője, majd a pesti Nemzeti Demokrata Tót Kör (Slovensky Národnodemokraticky Spolok) alapítója és lapja, a Slovenské Noviny szerkesztője (1868–1875), utóbb a rövid életű Dunaj nevű lap alapító szerkesztője és kiadója (1876). Irányítása alatt működött továbbá az első magyarországi szlovák nyomda és könyvkiadó, a Minerva (1869–1872). Az általa létrehozott egyesületek és lapok egy ún. új szlovák iskolát alakítottak ki, amelynek célja a magyar–szlovák megbékélés és együttműködés volt.

Az 1880-as évektől több fővárosi épületet tervezett; ezek közül a bp.-i Eötvös utcai Schneider-palota, a bp.-i tudományegyetem Sebészeti Klinikája (az Üllői úton), ill. saját háza, a Bobula-palota (az Andrássyút 62. szám alatt, 1882-től) a legismertebbek. Az 1885. évi országos kiállítás épületeinek tervezője. A modern építészeti törekvések egyik úttörője, több írásában fogl. Magyarország építészetével.

Emlékezet

A Bobula-palota 1890-ig volt a család tulajdonában, ekkor Bobula János eladta Kollerich Pálnak. Az épület 1950-től a magyar állam tulajdona, korábban itt működött az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete. Halálának századik évfordulóján emléktábláját avatták fel a Bobula-palota falán (1903. nov. 15-én).

Szerkesztés

A magyarországi szlovák közélet egyik jelentős személyisége. A Junos c. ifjúsági lap szerkesztője, majd a pesti Nemzeti Demokrata Tót Kör (Slovensky Národnodemokraticky Spolok) alapítója és lapja, a Slovenské Noviny szerkesztője (1868–1875), utóbb a rövid életű Dunaj nevű lap alapító szerkesztője és kiadója (1876). Irányítása alatt működött továbbá az első magyarországi szlovák nyomda és könyvkiadó, a Minerva (1869–1872). Az általa létrehozott egyesületek és lapok egy ún. új szlovák iskolát alakítottak ki, amelynek célja a magyar–szlovák megbékélés és együttműködés volt. Az általa alapított Építészeti Szemle c. folyóirat szerkesztője (1892–1898).

Főbb művei

F. m.: Pasigrafiai szótár a magyar nyelvhez. Bachmaier Antal rendszere szerint. (Bp., 1886)
Magyarország iparügye. (Bp., 1888)
Építészeti szemlélődések a modern építészeti kérdések megvilágítására. (Bp., 1892)
Huszonöt év a magyar ipar szolgálatában. (Bp., 1897).

Irodalom

Irod.: Kálnoki Henrik: B. J. szereplése közéletünkben. (Bp., 1879)
Fekete J. Csaba: a Bobula-palota építéstörténete. (?, 2002)
Kovács Anna: Pest város szlovák építője: B. J. (Barátság, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013