Bocz Ernő
Bocz Ernő

2020. október 29. Csütörtök

Bocz Ernő

mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1920. november 8.

Köpec, v. Háromszék vármegye

Halálozási adatok

2010. október 27.

Budapest


Család

Sz: Bocz Gábor tímár, Botz Anna htb. F: Czappán Viola.

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában és Höltövényben (Brassó vm.) végezte, a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban éretts. (1940), katonai szolgálatot teljesített (1941–1942), majd egyetemi tanulmányait a Kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán kezdte meg (1943–1944). A Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kar Keszthelyi Osztályán mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1948), az ELTE TTK, ill. Föld- és Élettudományi Kara biológia–kémia szakos hallgatója (1950–1954), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1958), doktora (1968).

Életút

Az erdőfülei népiskola tanítója (1940–1941). A Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kar Keszthelyi Osztály Növénytermesztési Tanszékének demonstrátora, gyakornoka (1945–1948), tanársegéde (1948–1949). A bp.-i Magyar Agrártudományi Egyetem egy. adjunktusa (1949–1951), az Agrártudományi Egyetem (ATE, 1952–1958), a DATE Növénytermesztési Tanszék egy. docense (1958–1964), egy. tanára (1964. aug. 1.–1990. dec. 30.) és a Tanszék vezetője (1964–1975), a Növénytermesztési és Ökológiai Intézet igazgatója (1975–1990), a DATE kutatóprofesszora (1991-től). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Szakoktatási Főosztályának munkatársaként az alsó- és középfokú növénytermesztési szakoktatás irányítója (1951–1952). Az Állatorvosi Főiskolán a mezőgazdasági enciklopédia c. tárgy előadója (1950–1951). Tudományos pályafutásának kezdetén bekapcsolódott a romániai falukutató mozgalomba, ahol elsősorban mezőgazdasági problémákat vizsgált, később érdeklődése burgonya-ökológiai és vetőmag-termelési kérdések felé fordult. Új vetőburgonya- termelési módszereket dolgozott ki, vizsgálta a növények nagyobb termésének klimatológiai feltételeit, a növények optimális víz- és tápanyagellátását. Különösen nagy gondot fordított Magyarország két legnagyobb múltú nagyüzeme – Bábolna és Mezőhegyes – gazdálkodásának tanulmányozására. Több évtizedes terméssorok összehasonlításával alapvető megállapításokat tett a magyarországi nagyüzemek stratégiai tervezésére. Debrecenbe kerülése után elsősorban a magyarországi mezőgazdasági növénytermesztés távlati fejlődési lehetőségeit, s az ezzel összefüggő öntözési kérdéseket kutatta, számos OMFB-tanulmányt készített, valamint elsőként javasolta az egységes trágyázási kísérletek beállítását és a tájankénti helyes műtrágyamennyiség megállapítását. Jelentős eredményeket ért el a magyarországi öntözés fejlesztése, a termés minőségét befolyásoló tényezők vizsgálata terén is. A magyarországi vízellátottsági és öntözési jelzésszolgálat megszervezője (1970-től).

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben búcsúztatták (2010. nov. 18-án). Hamvai egy részét Budapesten, másik részét Köpecen helyezték örök nyugovóra.

Elismertség

Az MTA Növénytermesztési Bizottsága alelnöke (1990-től). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Központi Vezetőségének tagja (1964–1990), a Hajdú-Bihar Megyei TIT agrárszakosztályának elnöke. Az European Society for Agronomy tagja (1990-től).

Elismerés

A DATE, az ATEK (1987) és a GATE tb. doktora (2002), Pro Universitate Díj (1988), a Kijevi Egyetem díszdoktora (2000), a Debreceni Agrár-felsőoktatásért (2002) és a Debreceni Egyetemért Emlékérem (2005). A Magyar Köztársaság csillagrendje (1990), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004). Kiváló Feltaláló (1977), Ujhelyi Imre-emlékérem (1983), Cserháti Sándor-emlékérem (1985), Akadémiai Díj (1987), Eötvös József- koszorú (1993), az Arany János-közalapítvány Nagydíja (2000), Surányi János-emlékérem (2005).

Szerkesztés

A Mezőgazdasági Kiskönyvtár szerkesztője (1951–1953). A Növénytermelés szerkesztőbizottságának tagja (1970-től).

Főbb művei

F. m.: A jó vetőburgonya-gumó nagysága és alakja. – Adatok a gyep talajvédő és talajjavító hatásához Magyarországon. (Agrártudomány, 1950)
Bevezetés a mezőgazdasági tudományokba. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Bevezetés az okszerű talajművelésbe. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Mezőgazdasági enciklopédia. Főisk. jegyz. (Bp., 1951)
Mezőgazdasági alapismeretek. Középiskolai tankönyv. (Bp., 1952)
Éghajlati tényezők komplex ábrázolása a növénytermesztésben. (Az Időjárás, 1956)
Új vetőburgonya termesztési módszerek. Kand. értek. (Debrecen, 1958
megjelent, kivonatosan: MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1961)
A burgonya tenyészterülete. (Magyar Mezőgazdaság, 1958)
Az időjárás hatása a burgonya „leromlásos” termésingadozására. (Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve, 1958)
A burgonya termesztése. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1959)
A korszerű vetésforgó bevezetésének irányelvei. (Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve, 1960)
A termelőszövetkezetek táblásításának és a vetésforgók tervezésének irányelvei. Papp Gézával. (Bp., 1961)
A kukorica több évtizedes termésének elemzése Mezőhegyes és Bábolna nagyüzemi termelési viszonyai között. (Kukoricatermesztési kísérletek. 1958–1960. Bp., 1962)
Előtanulmány a 20 éves növénytermesztési célkitűzések elérésének általános feltételeiről. (Debrecen, 1962)
A műtrágya szerepe a kiegyenlítetten nagy termések elérésében. Szász Gáborral. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1962)
Magyarország terméseinek 2–3-szorosára növelésének feltételei 1980-ig terjedően. Előtanulmány. (Debrecen, 1963)
Szerves és szervetlen trágyák szerepe talajaink termőképességében. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1964)
A nagyobb, biztonságosabb termések alapvető feltételei és a nagyadagú trágyák hatékonyságának növelhetősége a tiszántúli löszhátak csernozjom talajain. Doktori értek. (Bp., 1967)
A Növénytermesztési Tanszék 15 éves története. Összeáll. Dezső Györggyel. (Debrecen, 1968)
A szántóföldi növények hazai trágyázásának irányelvei. (Debrecen, 1974)
Az idények kívüli öntözés. Egy. jegyz. (Debrecen, 1976)
Trágyázási útmutató. (Bp., 1976)
A nagyadagú műtrágyázás termésbefolyása és racionális adagjainak megállapítása fontosabb szántóföldi növényfajonként az ország különböző térségeiben. (Trágyázási útmutató. Bp., 1976)
Éghajlat, időjárás és öntözés hatása a műtrágya-érvényesülésre. Eredményösszefoglaló. Többekkel. (Debrecen, 1978)
Az idényen kívüli öntözés. (Ma újdonság, holnap gyakorlat. Bp., 1978)
A kukorica víz- és tápanyagellátásának optimalizálása és hatása a termés tömegére. Nagy Jánossal. – Összefüggés a búza előveteménye, tápanyagellátása és terméseredménye között. Sárvári Mihállyal. (Növénytermelés, 1981)
Az őszibúzafajták öntözési reakciójának vizsgálata csernozjom talajon. Pepó Péterrel. – A műtrágyázás és öntözés hatása az őszibúzafajták minőségére. Pepó Péterrel. (Növénytermelés, 1984)
Az őszibúzafajták trágyareakciójának vizsgálata csernozjom talajon. Pepó Péterrel. (Növénytermelés, 1985)
Új nagyüzemű biotechnológiai trágyázási módszer a talajok savanyodásának gátlása céljából. (Agrokémia és Talajtan, 1989)
A műtrágyázás és az öntözés interakciójának vizsgálata őszi búzánál. Pepó Péterrel, Pepó Pállal. (Növénytermelés, 1989)
A trágyázás és öntözés hatása a borsó ásványielem-tartalmára és aminosav-összetételére. 1–2. Győri Zoltánnal. (Növénytermelés, 1991)
Szántóföldi növénytermesztés. Egy. tankönyv. Szerk. (Bp., 1992
2. kiad. 1996
3. kiad. 1998
új kiad. 2002 és 2003)
Korszakváltás és a fenntartható fejlődés a hazai növénytermesztésben. (Növénytermelés, 1999)
Hazánk növénytermesztésének korszakváltása. (Acta Agraria Debreceniensis, 2002)
A búza evolúciója okozta mikroelem-csökkenés. (Gyep, állat, vidék, kutatás, tudomány. Debrecen, 2005. márc. 17. Szerk. Jávor András. Debrecen, 2005)
szabadalmai: Elsötétítés nélküli, nappali fényben vetítő készülék. (1950)
Idényen kívüli öntözés mesterséges tápközegek perlit fölhasználásával. (1972)
A talajok nagyobb foszfor feltöltésének módszere. (1974)
Fajspecifikus több mikroelemből álló komplex permettrágya. (1978)
Mészhumátos trágya a talajok savanyodásának gátlására. (1986).

Irodalom

Irod.: Bócsa Iván: B. E. 70 éves. (Növénytermelés, 1991)
Ruzsányi László: B. E. 75 éves. (Növénytermelés, 1995)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Pepó Péter: B. E. professzor 80 éves. (Növénytermelés, 2000)
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum díszdoktorai. Szerk. Jávor András. (Debrecen, 2002)
Arcképcsarnok. Beszélgetés B. E. ny. egyetemi tanárral, a Debreceni Egyetem oktatójával. (Gyakorlati agrofórum, 2005)
Pepó Péter: B. E. 85 éves. (Mag, kutatás, fejlesztés és környezet, 2005)
Búcsúzunk B. E. professzortól. (Hajdú-Bihari Napló, 2010. okt. 30.)
B. E. (Népszabadság, 2010. nov. 2.)
Pepó Péter: In memoriam B. E. (Agrofórum, 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013