Boczor Ede István
Boczor Ede István

2021. május 14. Péntek

Boczor Ede István

kohómérnök

Névváltozatok

Boczor E. István 

Születési adatok

1915. október 3.

Budapest

Halálozási adatok

1991. május 14.

Budapest


Család

Sz: Boczor Ferenc, Skorecz Margit. F: 1945-től Lamp Sarolta tanítónő. Fia: Boczor Béla Péter (1946–); leánya: Boczor Zsuzsanna Sarolta (1948–).

Iskola

A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar Kohómérnöki Osztályán végzett (1942), a miskolci NME-n doktorált (1962); a műszaki tudományok kandidátusa (1962).

Életút

Az ún. Állami Főkémlő Hivatal havidíjas mérnöke (1941–1942), a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Csepeli Vas- és Fémmű sárgaréz-, ill. alumíniumhengerde üzemi mérnöke (1942–1945), az Alumíniumhengermű, Sajtómű és Fóliahengermű üzemvezető mérnöke, egyúttal a Fémmű Műszaki Osztálya kísérleti részlegének vezetője (1945–1951). Az MTA–TMB-n Gillemot László aspiránsa (a BME Mechanikai Technológiai Intézetében, 1951–1955), a Kőbányai Könnyűfémmű Fóliahengerműjének üzemvezető mérnöke (1955), a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztályának főmérnöke és színesfém-iparági előadója (1955–1957), a Fémipari Kutató Intézet Technológiai Osztályának tud. munkatársa (1957–1960), a Nehézipari Minisztérium (NIM) Iparpolitikai Főosztályának csoportvezető főmérnöke és színesfém-iparági előadója (1960-tól).

Anyagtudománnyal, elsősorban könnyűfémek és színesfémek képlékenyalakításával (huzalhúzással, sajtolással, lemezhengerléssel, mélyhúzással), alumínium–cink–magnézium–réz-típusú, nagyszilárdságú ötvözet-félgyártmánygyártás üzemi kísérleteivel foglalkozott Nevéhez fűződik a fémfóliagyártás és az acélbetétes rézhuzalgyártás magyarországi bevezetése.

Főbb művei

F. m.: Fémfóliagyártás. (Kohászati Lapok, 1951)
Al–Cu–Mg-lemezek gyártása. (Kohászati Lapok, 1954)
Alumíniumfólia felhasználása a csomagolótechnikában. 1–2. (Kohászati Lapok, 1957–1958)
Félfolyamatos öntéssel készült alumíniumtuskók makroszerkezetének befolyása a lágylemez egyes tulajdonságaira. (Kohászati Lapok, 1959)
A huzalhúzás körülményeinek vizsgálata a könnyű- és a színesfémeken, valamint lágy acélon, különös tekintettel a kenőanyag és a húzószög befolyására. Kand. értek. (Bp., 1960)
A huzalhúzás optimális húzószögének meghatározása. (Kohászati Lapok, 1961)
Színesfémipari technológia. 2. Technikumi tankönyv. (Bp., 1963)
Könnyűfém szabadvezetékek tulajdonságainak javítása. Domony Andrással, Pálovits Pállal. (Kohászati Lapok, 1965)
Az alumínium vezetékhuzalok minőségének fejlődése. – Néhány alumíniumötvözet viselkedése folyam- és tengervízben, valamint egyéb közegekben. Lichtenbergné Bajza Edittel. (Kohászati Lapok, 1966)
Alumíniumipari termékek minőségének ellenőrzése. (Szabványosítás, 1973)
Nagyszilárdságú, nemesített Al–Zn–Mg-típusú ötvözet rövid ideig tartó utólagos hőkezelése. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1976)
Nagyszilárdságú Al–Zn–Mg- típusú ötvözetek melegszilárdságának növelése Ni-adagolással. (Magyar Alumínium, 1977)
Az alakítás mértékének és sebességének hatása az Al 99,5 és AlMg5 alakítási szilárdságára az egy lépésben való hidegalakítás során. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1987).

Irodalom

Irod.: Laár Tibor: B. I. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1991).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013