Boda István
Boda István

2021. október 18. Hétfő

Boda István, fülei

pszichológus

Születési adatok

1894. október 24.

Máramarossziget

Halálozási adatok

1979. augusztus 7.

Budapest


Család

Sz: Boda Dénes, medveczei és kisbeszterczei Medveczky Janka.

Iskola

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar–francia szakos tanári okl. (1916), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1929), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az értelmiség lélektana (1932), majd a neveléslélektan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1935).

Életút

A fiumei kiviteli akadémia tanára (1917–1919), a Budapesti Fiú Felsőkereskedelmi Iskola r. tanára (1920–1939), a kassai Állami Kereskedelmi Főiskolán az olasz és a francia nyelv r. tanára (1939–1944), a Budapesti Kereskedelmi Főiskola r. tanára (1945–1950). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1932–1939), c. ny. rk. (1939–1944), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem ny. r. tanára (1944); egyúttal a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az olasz nyelv mb. előadója (1936–1940), magántanára is (1940–1944). A pszichológiatudomány egyik első magyarországi egyetemi tanáraként elsősorban fejlődés- és neveléslélektannal fogl. Jelentős eredményeket ért el az értelem kialakulása, az értelmi nevelés és az értelmesség vizsgálata terén, elsők között kutatta a kialakult személyiség pszichológiai jegyeit, az 1940-es évektől elsősorban a magyarság, a magyar személyiség sajátosságait, valamint a nemzeti sajátosságok lelki okait kutatta. A nemzeti alkat sajátosságait hangsúlyozó írásai élesen szemben álltak a II. vh. után kialakuló tudományossággal, műveit tiltották, magát pedig kiszorították a tudományos életből. Vezető szerepet játszott a Magyar Pszichológiai Társaság megalapításában, több mint 15 éven át szerkesztette a Társaság hivatalos folyóiratát. Fülei álnéven verseket is írt.

Elismertség

A Magyar Psychológiai Társaság alapító ügyvezető titkára (1928–1936), alelnöke (1936–1938), ügyvezető társelnöke (1938–1942), ügyvezető elnöke (1942–1944). A Magyar Filozófiai, a Magyar Pedagógiai, a Magyar Külügyi, ill. a Magyar Gyermektanulmányi és Nevelésügyi Társaság tagja. A Parthenon igazgató-választmányi tagja. A Deutsche Gesellschaft für Psychologie tagja.

Szerkesztés

A Magyar Psychológiai Szemle alapító szerkesztője (1928–1944), az Új élet felé c. könyvsorozat szerkesztője (1938–1944).

Főbb művei

F. m.: Georges dé Brébeuf és Entretiens solitaires-je. Egy. doktori értek. (Kolozsvár, 1916)
Kísérlet az álom lelki problémáinak új megvilágítására. (Athenaeum, 1921)
Az érzelmi élet alapjai és kibontakozása. (Bp., 1926)
A nevelői célkitűzés problémájához. (Berlin, 1926)
Arany János „különös természete” és az Arany-balladák megrendült lelkű hősei. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1927)
Immanens és transzcendens idealizmus. (Athenaeum, 1928)
Az eszmélések organizálódása. Két alaptörvény. (Magyar Psychologiai Szemle, 1929)
Temperamentum, karakter, értelmiség, személyiség. (Bp., 1930)
A „tudattalan” problémája és spekulációs szellemű vizsgálatának veszélyei. (Bp., 1931)
Perszonalisztika, biológia és lélektan. (Magyar Psychologiai Szemle, 1931)
A következtető képesség, mint „értelmiség-vizsgálati” probléma. – A zseni lélektanához. (Magyar Psychologiai Szemle, 1932)
A szillogisztikus következtetések egy új elmélete. (Athenaeum, 1933)
Lélektan és karakterológia. (Magyar Psychologiai Szemle, 1933)
Bevezető a lélektanba. Egy lélektani rendszer vázlata. (Bp., 1934)
Az értelmi nevelés feladatairól. (Magyar Psychologiai Szemle, 1934)
Tervezet az érettségi vizsgálathoz kapcsolódó válogató értelmesség-vizsgálat és a középiskolai növendékekről vezetendő, személyi megfigyelő napló tárgyában. Szerk. (Bp., 1935)
A pedagógia néhány alapkérdése. (Iskola és Egészség, 1935)
Polgári iskola – felsőkereskedelmi iskola – középiskola. (Kereskedelmi Szakoktatás, 1936)
A személyiség végső biopszichés jegyei. (Magyar Psychologiai Szemle, 1935)
A filozófia eszményéről és feladatairól. (Szeged, 1936)
Leben, Seele, Geist und die Einheit der Wissenschaften. (Paris, 1937)
Esztétika és filozófia. (Új élet felé. 2. Bp., 1938)
A személyi magasrendűség kibontakozása. (Bp., 1938)
Az értelem. Funkcionális és minőségi lényege, szerkezete, kísérleti vizsgálata. (Debrecen, 1939)
A magyar lélektan új feladatok előtt. (Szeged, 1939)
A „lelki” fogalma és az „eszméletek”. (Debrecen, 1939)
A magyar nevelői eszmény és a hazánkban élő emberfajták. (Bp., 1939)
A személyiség szerkezete és kísérleti vizsgálata. (Új élet felé. 4. Bp., 1939)
Érték és gazdasági érték. (Új élet felé. 8. Bp., 1940)
A „magyarság” mint lélektani kérdés. (Magyar Psychologiai Szemle, 1940)
A magyar alkalmazkodás problémája. (Magyar Psychologiai Szemle, 1941)
A magyar személyiség megismerésének módszerei. (Bp., 1941)
Egyszerű személyiségvizsgálat. (Magyar Psychologiai Szemle, 1942)
Magyar hibák. (Kassa, 1942)
A „magyar” jelleg forrásai. (Kassa, 1942)
A magyar személyiség főjegyei. (Bp., 1942)
A magyar lelkiség. – A magyar személyiség nevelése. Két tanulmány. (Új élet felé. 15–16. Bp., 1943)
Egyéniség és típus. (Pécs, 1944)
A magyar személyiségre szabott nevelés és Széchenyi nevelői zsenije. (Bp., 1944)
A nemzetiségi lelki típusok vizsgálatának módszerei. (Új élet felé. 19. Bp., 1944).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013