Bodgál Ferenc
Bodgál Ferenc

2022. szeptember 27. Kedd

Bodgál Ferenc

etnográfus

Születési adatok

1932. április 2.

Miskolc

Halálozási adatok

1972. szeptember 2.

Miskolc


Család

Sz: Sipos Erzsébet. F: 1959-től Kovács Erzsébet gyermekgondozónő. Fia: Bodgál Péter (1960. júl. 22.). Hárman voltak testvérek.

Iskola

Elemi és polgári iskolai tanulmányai befejezése után Miskolcon órásmesterséget tanult (1948), majd szakérettségi vizsgát tett (1951), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán muzeológia–néprajz szakon végzett (1955), doktorált (1961).

Életút

A Dimávag Gépgyár esztergályosa (1949–1951), az egri Dobó István Vármúzeum segédmuzeológusa (1955), a miskolci Herman Ottó Múzeum muzeológusa (1955–1972). Az MTA–TMB-n Tálasi István aspiránsa (1963–1967). A magyar népi kézművesmesterségekkel, a népi fémművességgel, elsősorban a népi kovácsmesterséggel és rézöntéssel fogl. Feldolgozta az észak-magyarországi kovácsműhelyeket, mint népi építészeti alkotásokat; ezzel összefüggésben vizsgálta a kovácsok népi állatgyógyítását is. Alapvetően új eredményeket ért el a kovácsmesterség társadalmi szerepének és megítélésének vizsgálata terén. Tanulmányai jelentek meg az észak-magyarországi néprajzkutatások történetéről, a palóc népköltésről és a betyárhagyományokról is. Nagy szerepet vállalt a néprajzi ismeretterjesztésben, a társadalmi gyűjtőmozgalom országos hatású szervezőjeként kezdeményezte az Istvánffy Gyula néprajzi és helytörténeti gyűjtőpályázat létrehozását (1961-től).

Emlékezet

75. születésnapján a Miskolci Akadémiai Bizottság és a Herman Ottó Múzeum emlékülést rendezett tiszteletére (2007. jún. 12–13.).

Főbb művei

F. m.: Egy munkásdal változatai. (Ethnographia, 1953)
Miskolci szárazmalom terve a XVIII. század végéről. (Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1956)
Miskolci betlehemesek. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1957)
A rézöntés technikájához. Az edelényi juhászkampó. (Ethnographia, 1958)
A miskolci talyiga. (Ethnographia, 1960)
A Hernád-völgy népi fémművessége. Egy. doktori értek. (Bp., 1961)
Közösségi kovács a mezőkövesdi matyóknál. (Néprajzi Értesítő, 1962)
Györffy István településkutatásai Borsodban. Miskolc térképe 1781-ből. (Borsodi Földrajzi Évkönyv, 1962)
Miskolc néprajzi kutatásának kérdései. – Borsodi summásdalok. (Borsodi Szemle, 1962)
A Borsos-Abaúj-Zemplén megyei cigányok fémművessége. (Ethnographia, 1965)
A mádi kovácskerékgyártó céh. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1966)
Az ároktövi kovácsok. (Ethnographia, 1967)
A kovácsmesterség kutatása. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1968)
Uradalmi és gépészkovácsok Borsodban. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1969)
A néprajzi érdeklődés szélesedése Miskolcon és Borsodban 1844-től az első világháborúig. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1970)
Vidróczky Marci az északmagyarországi néphagyományokban és az irodalmi forrásokban. (Borsod-miskolci füzetek. 7. Miskolc, 1970)
Vidróczky Marci halála. (Ethnographia, 1971)
A kovácsok lógyógyítása. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1971)
szerk.: Borsod megye néprajzi irodalma. (Bp., 1958
2. bőv. kiad. Miskolc, 1970)
Koós Imre: Summásélet. Sajtó alá rend. (Miskolc, 1960)
Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta (Miskolc, 1963)
Borsod megye népi hagyományai. Néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga. (Miskolc, 1966)
Szülőföldünk Borsod. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei honismereti gyűjtők fóruma. (Miskolc, 1970).

Irodalom

Irod.: Bartha László: B. F.-re emlékezünk. (Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1972)
Balassa Iván: B. F. (Ethnographia, 1973)
Bodó Sándor: Emlékezés B. F.-re. (Borsodi Szemle, 1973)
Kiss Gyula: B. F. emlékezete. (Matyóföld, 1992)
Viga Gyula: B. F. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője