Bodnár György
Bodnár György

2020. október 31. Szombat

Bodnár György

irodalomtörténész, kritikus

Születési adatok

1927. július 23.

Karcag

Halálozási adatok

2008. október 29.

Budapest

Temetési adatok

2008. november 7.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Taksa Anna. Apja vasúti pályamunkás volt. F: Bernáth Edit könyvtáros, MTA Könyvtára. Gyermektelen. Négyen voltak testvérek.

Iskola

A karcagi gimnáziumban éretts. (1947), az ELTE BTK-n – az Eötvös Collégium tagjaként – angol–magyar szakos tanári okl. szerzett (1952), az irodalomtudományok kandidátusa (1971), doktora (1987).

Életút

Az MTA Hivatalának előadója (1951), a Népművelési Minisztérium miniszteri titkára (1951–1952), az Irodalmi Főosztály előadója (1952), a Minisztertanács Kulturális Titkárságának osztályvezetője (1952–1953), a Társadalmi Szemle kulturális rovatvezetője (1953–1955), az Új Hang felelős szerkesztője (1955–1956), a Magvető Könyvkiadó irodalmi vezetője (1957. máj.–okt.). Az MTA Irodalomtudományi Intézet tud. munkatársa (1957–1971), tud. főmunkatársa (1971–1987), tud. tanácsadója (1987–1997); a 20. sz.-i Osztály vezetője (1969–1984), az Intézet igazgatóhelyettese (1984–1992), igazgatója (1992-től). Az ELTE c. egy. docense (1972–1982), c. egy. tanára (1982-től). A Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK egy. tanára (1997–2004), emeritusz professzora (2004-től). 20. sz.-i magyar irodalommal, elsősorban a Nyugat első nemzedékével, Kaffka Margit munkásságával, a két vh. közötti esszével és egyéb irodalomelméleti kérdésekkel fogl. Monográfiát írt Juhász Ferencről is.

Elismertség

Az MTA Közgyűlés képviselője (1994–1997); a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya tanácskozó tagja (1973-tól), az Irodalomtudományi Bizottság elnöke (1973–1985), az MTA Elnökség tagja (1995–1998). A Magyar Írók Szövetsége választmányi tagja (1978-tól), az OTKA Magyar Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Szakzsűrijének elnöke (1991–1998), az Országos Doktori és Habilitációs Tanács tagja (1996-tól). A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének alelnöke (1992-től). A Magyar Akkreditációs Bizottság tagja (1997–2000). A Nemzetközi Magyar Filológiai Tanács tiszteleti tagja (1996-tól). Az MTA Füst Milán Fordítói Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Elismerés

Szocialista Kultúráért (1953 és 1977), Szocialista Munkáért Érdemérem (1955), Munka Érdemrend (ezüst 1973; arany 1986). József Attila-díj (1976), Illés Endre-díj (1990), Literatúra Díj (1995), Komlós Aladár-díj (1996), Ipolyi Arnold-díj (1998), Eötvös József-koszorú (1998), Akadémiai Díj (2002), Tekintet Díj (2006), Széchenyi-díj (2007).

Szerkesztés

A magyar irodalom története társszerzője és -szerkesztője (V–VI. köt., 1965–1966). A Pesti Szalon Könyvek (1993-tól) és a Mesterek c. könyvsorozat szerkesztője (Angyalosi Gergellyel, Kenyeres Zoltánnal, 1996-tól). Az Irodalomtörténeti Füzetek szerkesztője (1963–1989), a Helikon Világirodalmi Figyelő és a Literatúra c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Urbán Ernő új darabja – Uborkafa – és a szatíra kérdései. (Társadalmi Szemle, 1954)
Vázlatok Révai József pályaképéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
A publicista Kaffka Margit. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961)
A Nyugat és az orosz irodalom. (Tanulmányok a magyar–orosz irodalmi kapcsolatok köréből. II. Szerk. Kemény G. Gábor. Bp., 1961)
Kaffka Margit és a lélektani regény. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
Hemingway és az újrealizmus. (Világirodalmi Figyelő, 1963
Hagyomány és újítás. Tanulmányok. Szerk. Vajda György Mihály. Bp., 1966
angolul is)
A Nyugat és az irodalmi forradalom. – Kaffka Margit. (A magyar irodalom története. V. Szerk. is. Szabolcsi Miklóssal. Bp., 1965)
A magyar irodalomszemlélet a két világháború között. Kand. értek. (Bp., 1970)
Kaffka Margit kisregényei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971)
Révai József Petőfi-képe. (Révai József: Petőfi. Bp., 1973)
Áttekintés tizenöt év magyar irodalmáról. Többekkel. (Literatura, 1974)
Törvénykeresők. Tanulmányok és kritikák. (Bp., 1976)
A Nyugat irodalomszemlélete. (Literatúra, 1979)
A szocialista irodalompolitika ellentmondásai: Révai József pályája a felszabadulás után. (Literatúra, 1981)
A tisztesség logikája. Bálint György irodalomszemlélete. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1981)
A „mese” lélekvándorlása. Az elbeszélő Kaffka Margit a századforduló irodalmi megújulásában. Doktori értek. (Bp., 1987)
A „mese” lélekvándorlása. A modern magyar elbeszélés születése. Esszék. (Bp., 1988)
Juhász Ferenc. Kismonográfia. (Kortársaink. Bp., 1993)
Babits Mihály korrajzregényei, avagy küzdelmek az epikával. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1997)
Jövő, múlt időben. Tanulmányok, esszék, kritikák. (Bp., 1998)
Kaffka Margit. Monográfia. (Bp., 2001)
Juhász Ferenc. Monográfia. (Bp., 2005)
Mítosz és irodalom. (A véges végtelen. Szerk. Finta Gábor, Sípos Lajos. Bp., 2006)
Budapest-regények a magyar modernizáció korából. (Alföld, 2006)
Történelmi magántörténet. (Parnasszus, 2006)
Párbeszéd az idővel. Vál. tanulmányok, esszék. (Bp., 2007
2. kiad. 2009)
Pályakép egy műfaj történetében elbeszélve. Az époszíró Juhász Ferenc. (Alföld, 2008)
szerk.: Kaffka Margit: Színek és évek. Szerk., előszó. (Bp., 1951)
Kaffka Margit: Hangyaboly. Szerk., előszó. (Szépirodalmi kiskönyvtár. 57. Bp., 1953)
Kaffka Margit válogatott művei. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1956)
Szüreti fürt. 1–2. Elbeszélés-antológia. Vál., előszó. (Bp., 1959)
Kaffka Margit: Hullámzó élet. Cikkek, tanulmányok. Vál., bev. (Bp., 1959)
Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját. Cikkek. Sajtó alá rend. (Bp., 1961)
Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (Bp., 1961)
A magyar irodalom története 1905-től napjainkig. Béládi Miklóssal. (Bp., 1967
2. kiad. 1971)
Kaffka Margit regényei. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1968)
Kaffka Margit: Az élet útján. Versek, cikkek, naplójegyzetek. Vál., sajtó alá rend. (Bp., 1972)
Révai József: Petőfi. Vál. írások. Szerk., bev. (Esztétikai kiskönyvtár. Bp., 1973)
Kaffka Margit válogatott művei. Vál., szerk. (Magyar Remekírók. Bp., 1974)
Babits Mihály: Timár Virgil fia. – Kártyavár. Regények. Szerk., utószó. (Bp., 1997)
Színek, évek, állomások. In memoriam Kaffka Margit. Vál., szerk., összeáll. (In memoriam. Bp., 2005)
Kaffka Margit naplói. Lírai jegyzetek egy évről. Szerk., utószó. (Különleges könyvek. Bp., 2008)
Füst Milán összes versei. Szerk., utósz. (Bp., 2008)
ford.: Maltz, A.: Simon McKeever utazása. Reg. (Bp., 1959
Olcsó Könyvek. 2. kiad. 1962
Európa Zsebkönyvek. 3. kiad. 1972).

Irodalom

Irod.: Múlt jövő időben. Írások B. Gy. 75. születésnapjára. Szerk. Angyalosi Gergely. (Bp., 2003)
Szörényi László: A hetvenéves B. Gy. köszöntése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1997)
Szili József: Kortársam, B. Gy. halálára. (Helikon, 2008)
Rőder Edit: B. Gy. (Kortárs, 2009)
Végh Balázs Béla: Kaffka Margit a kortárs könyvkiadásban. (Helikon, 2009).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013